Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-06-30 / 27. szám
KarikaTúra 1940-ben születtem, és ma már tagja vagyok a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Művészeti Alapnak és a Ludas Matyi rajzológárdájának. Hét könyvem jelent meg. Természetesen Ádám és Évánál kezdtem („Éva und Adam", Corvina-Eulenspiegel Kiadó, 1977), s hetedikként egy „S.0.S."-re (Corvina Kiadó) tellett. Ebből rajzfilm is készül. Hat önálló kiállításom volt, nemzetközi karikatúra-kiállításon elért dijaim száma 20. Bízom benne, hogy folyt. köv. Dallos Jenő KÉT GOND KÖZÖTT KULTURÁLIS HÍR Vállalatunk kiemelkedő jelentőségű kulturális eseménye, hogy D., vállalatunk legtehetségesebb és legaktívabb névtelen levélírója az igazgatóságtól féléves alkotói szabadságot kért. BAGÓS LOGIKA — Ez az egész dohányzás ellenes propaganda kész sületlenség — berzenkedett a minap egyik ismerősöm. — Olyasmit állítanak, hogy füst formájában a levegőbe fújom a pénzem, hogy nyoma sem marad. Szamárság! A tüdőmben lerakodó nikotin, az nekik suviksz ? BÜSZKESÉG — Bár írni-o/vasni nem tudok, ettől azonban én még lángész lehetek! — jelentette ki büszkén az analfabéta. DEMOKRÁCIA Doktor Sznobné őnagysága szerint a demokrácia olyan társadalmi állapot, amelyben a közvélemény védelme alatt a szamárságokat is tízparancsolatba lehet foglalni. MAGÁNY — Kibírhatatlan ez a szörnyű magány — lázadt fel J., s felöltőjét magára kapva, négy gyermekét, feleségét és anyósát otthon hagyva, törzskocsmájába sietett. TISZTELETLENSÉG — A mai emberekből fokról fokra kivész a felebarát iránti tiszteletnek még a csírája is — kesereg egyik ismerősöm. — Lám, én háromszintes, szökőkutas családi villát építettem, hétvégi házam van a nemzeti park kellős közepén, a negyedik nyugati márkájú kocsit koptatom, minden évben a tengernél nyaralok... És mégsem tisztelnek eléggé az emberek! ELIDEGENEDÉS — Látod, a múltkor nem akartad elhinni, hogy nálunk valósággal rombolják, pusztítják az emberek közötti kapcsolatot — panaszkodik L, az új presszó asztalánál ülve. — Mert amíg a régi kocsma állt ezen a helyen, mindenki haver volt. Most, hogy ez a flancos izé felépült, hetek óta te vagy itt az egyetlen ismerős. Miért nincs, ha van? Itt a nyár, a nagy hőség és az üdítőital-hiány ideje. Mindkettő törvényszerűen, rendszeresen és pontosan jelentkezik. Mert sajnos, a növekvő fogyasztásnak nem az a velejárója, hogy többet gyártunk, hanem az, hogy nincs üdítő. Különösen kevés az aránylag olcsó, de nagyon praktikus zacskós üdítőitalpor, mely kirándulásra, nyaralásra a legjobb: kis helyet foglal, könnyű, gyorsan elkészíthető — elég hozzá egy pohár ivóvíz. Külföldön régóta, nagy választékban készítik. Nálunk évekig csak egyetlen fajtáját ismertük, a pezsgőport. Az utóbbi időben azonban egészen sok változata kapható. Csak nem olyan mennyiségben, amilyenre szükség lenne ... Pedig az üdílőitalpor nemcsak a fogyasztónak gazdaságos, hanem a nemzetgazdaságnak is. Elsősorban szállítása miatt. Mert ivóvíz mindenütt van. nem kell tehergépkocsikkal fuvarozni száz kilométereken keresztül. Aztán az üvegek tisztításán, töltésén is meg lehet takarítani néhány koronát. A fogyasztó is nyerne rajta, mert a felsorolt költségek nem növelnék a por árát. A porított üdítők tartóssága ráadásul jóval túlszárnyalja az üdítőitalokét. És a választék is bővebb lehetne: ízt kínál az erdei, a kerti és a déligyümölcsök egész skálája. Hogy miért nincs? A termelés, az elosztás, a fogyasztás olyan egyenletlen. olyannyira nem az igényekhez mért. hogy csak a véletlenen múlik, mikor, melyik üzletben lehet „elkapni”. A fővárosban például már hetek óta nincs, egy-egy falu boltjában — ahol a lakosok még idegenkednek a ..poroktól” és biztosabbnak tartják az üveges italokat — viszont dobozszámra áll a polcokon. A kínálatnak és a keresletnek, a megrendelésnek és a termelésnek kellene rugalmasabbnak lenni, hogy legalább most, nyáron elegendő legyen. vf’. ''iztvrC/ei Plusz egy lóerő AGÓCS VILMOS Fotó: Agócs Vilmos Ша