Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-06-09 / 24. szám

Tájoló SZÉLESTENYERCJ FEJENAGY ÉS A TÖBBI TISZTESSÉGESEK A végén csattant az ostor: a komá­romi (Komárno) MATESZ színpadán az idei évad legjobb előadását láttuk a május 15-én tartott bemutatón. Nemzeti irodalmunk szép és értékes szatirikus elbeszélő költeménye Petőfi Sándor: A helység kalapácsa — Simon István átdolgozásában meg­tartja összes stílusparódiái jellemző­jét. Szinte zseniálisan fejleszti pár­beszédes jelenetté Petőfi leíró szatí­ráját, ahogy a múlt századi stílus­­paródiából mát csipkedő, vérbő ko­médiát fejleszt, a színház minden követelményének megfelelőt. ízes tré­fák, a dolgok elevenébe vágó poénok, magunkra ismertető kiszólások sora­koznak egymás mellett, vagy ponto­sabban: egymásra épülve megfelelő gradációt biztosítanak a mű egészé­nek, illetve a többszöri fordulópontok határolta részeknek. Főnyeremény volt műsorra tűzni a Szélestenyerű Fejenagy és a többi tisztességesek-et azok szempontjából, akik óva intik, féltik profi színházun­kat az olcsó „közönségfogó“, hatás­vadász, édesbús vígjátékoktól, harsány tréfálkozástól, mert nem kelti azt a hiányérzetet, amelyet a legtöbb kassza­Elizabeth Borrett-Browning müve siker-darab: hogy művészi-esztétikai igényesség nélkül, maradandó, eszmei­séget gyarapító értéket teremtő szán­dék figyelmen kívül hagyásával szó­rakoztattuk a közönséget (csaptuk be — önmagunkat is). Meggyőződésem, hogy a Szélestenyerű ... hosszú életű lesz, a közönség „venni“ fogja, és so­káig emlékezetes műsorként vonul majd be színházunk történetébe. Ez a zenés komédia Petőfi Sándor eszméi nyomán — ahogy a műsorfüzet jelöli a darabot — úgy szórákoztat-nevettet, hogy közben a színház eszmei-esztéti­kai, alapvető (és erkölcsi) követelmé­nyén sem esik csorba. Konrád József rendező, érdemes művész régóta kísérletezik a népi színházi stílussal, utóbbi rendezései­ben mindenütt (még az amatőrökkel végzett munkáiban is) megtalálhatók e stílus különböző jegyei. Voltak már általa egészen félresikerült előadások, holott a színpadi mű korábban ki­vívta előkelő helyét a világ dráma­­irodalmában (Revizor), de olyan bu­kások is, amelyeket az írott szöveg tartalmatlan felszínessége okozott, ho­lott a népi színházi stílus ellen alig lehetett kifogás (Kakastánc). Konrád József kitartó próbálkozása, rendezői hitvallása végülis meghozta a várt sikert (állítom, a szükségeset is, hiszen alkotói munkáról lévén szó, a hosszadalmas sikertelenség fásultsá­got idézhetett volna elő, válságot a rendezőszínész kapcsolatban). Az ötlet­dús rendezés mértékkel szorítja hát­térbe vagy emeli ki a szöveget, a szer­kesztett játékosság megfelelő teret nyújt az improvizálásnak, az ál-fenn­­költség, a harsány komédiázás, az ízes bohóckodás nem tördeli szét a dara­bot, váltogatásuk funkcionális és össz­hangban van a mondott szöveg sza­tírájával. Kár, hogy az ötletek közé becsúszott néhány elcsépelt, olcsó si­kert hozó hatáseszköz, amely ezúttal felesleges, sőt figyelemelterelő volt, oldás helyett inkább kizökkentett. Tudom, e stílus ismérvei közé tarto­zik a vaskos, olykor az ízléstelen (vagy annak tűnő) tréfálkozás is. A vulgarizmus és a kétértelműség nagy tapsot és hahotát váltott ki, mégis érdemes lenne elgondolkodni néhány ilyen jelenet módosításán, mert a va­lós kibontakozást hátráltatják, a leg­jobb esetben nem segítik elő. Kár volt lányt szerepeltetni a mesélőkikiáltó figurában. Somogyi Anikó játékosság­ban nem tudott felnőni a többi sze­replőhöz, s néhány jelenetben (a tö­megbe olvadáskor) tisztázatlan volt feladata. Az előadás erénye a színészi játék. Sikeresen formáltak jellemeket a sze­replők, ráérezve a rendező elképzelé­seire, szélsőséges végleteket játszottak ki, eltúlozva jellemvonásokat, meg­értve a szatíra igazi lényegét: olyan komolyan csinálni mindent, átélve­­átérezve, hogy a hiteles, a szívből fa­kadó igaz válasz rá csak a nevetés lehessen. Eszköztáruk gazdag volt, tartalmazta a felszabadult komédiá­­zást, a szélsőséges bohóckodást és az ingerlő parodizálást. Varsányi Marika megint egy új arcát mutathatta Sze­­mérmetes Erzsók szerepében, s ha legutóbbi alakítását — a vak lány A Zöld Fához címzett fogadó-ban — nem múlta is felül, néhány jelenetben egészen kimagasló teljesítményt nyúj­tott. Holocsy István szélsőségesebben játszhatta volna Fejenagyot, a csél­­csap, okosan sikkasztó tanácselnököt, jobban hasznosítva a „jelen pillanat­ban ezt teszem, az előbbire nem is emlékszem“ elvet. Nehezen felejthető teljesítményt láttunk Boráros Imrétől és Pöthe Istvántól, akik a legjobban használták ki a szerepük adta és a rendezői felfogás biztosította szabad játék lehetőségét. Bugár Gáspár és Szentpétery Aranka játéka is sok tapsot érdemel, halványabb volt Si­mon Kázmér, Fazekas Imre, Molnár László, Rozsár József, Ropog József és Ferenczy Anna. A stílusos zenét Rónai Pál szerezte, a jó koreográfia Somlai Istvánt di­cséri. Kopócs Tibor díszlet- és jelmez­tervei szervesen illeszkedtek a játékos előadásba. NESZMÉRI SÁNDOR NŐ/24 1861. június 30-án halt meg Elizabeth Barret- Browning angol költő. Megfejtésül három versének címét küldjék be. Készítette: L. L. A 22. számú rejtvény helyes megfejtése: Garammenti krónika, Töretlen föld, Iránytű, Cukor, Győzelmes bukás, Dübörög a föld. A tizennégy helyes megfejtés után könyvjutalomban részesült: Zala Zs„ Ipolyság (Sahy), Matlák F.-né, Zone (Türen), Hegedűs P., Érsekújvár (Nővé Zámky), Prusák Gy.-né, Kassa (Kosice), Kubes T., Bratislava, Hustá E., Pelsőc CEZ (Plesivec) Szovjet sakkozó Határozói Azonos Ai urán Város az У?*“"’1' Kábító- '' lem isten- Maqyor Azonos ,rOS rag betűk ,egyjele NSZK-bon ««и. szer °*'9*n nóje a gö. Szármázik betűk Mutatoszo °y’ rögöknél L—‘ sz Rokka alkatrésze ........................ ... gális Festő az törvény-USA-ban ellenes Tó Igefajta HIIHUUUU Elötog (ék. h.). Dél-ame-Francia r'*ta' festő rágcsáló Tunguz néptörzs Méter ’ c Francia-Bánatos Indiai országi város Sport monopol -vállalat N. / Díszterem Tó -­CilopiODOn V Olnsznr­sxági sztereo­­filozófiai /______folyam fonikus elmélet Elizabeth Bar«**­­Francia Browning film­egyik szép rendelő verse _ , Goróq latinul Г uwtpinn ______i________ ““““тттш~~т‘ Magyar Moszat Azonos laoaorugo betűk ■ .............■— Könnyezik Elektromos töltésű részecske oavanyicas folyadék Semmi (ék. h.) Határozói rag A hajó __ hátsó része E napon \ / atigma Nemet Finnugor 'y'------------------­­fizikus nép Római ------------------­­-----------------­s' 1000 Hidrogén Sulfur Elizabeth Barrett-Browning I müve ; Nevelő Ógermán rovásírás Tőszámnév A bárium ve9YÍele Igeképzö Tárgyrag Magyar színésznő :x

Next

/
Oldalképek
Tartalom