Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-05-26 / 22. szám
Ügyes kezek A kiselsőhóz legtávolibb zugában állt a polcos szekrény Gyerekkorom legbiztosabb rejtekhelye. A gondosan összehajtogatott vászonholmi mögött Oda rejtettem legtöbbször a testvériesen elosztott cukorkát, amelyet édesanyám hozott Losoncról, a vásárról, ahová túrót, vajat vitt, hogy helyébe harisnyát, lábbelit vásároljon. Egy zacskó cukorkát is hozott, mert tudta, hogy gyerek is van a háznál - méghozzá négy. Ennyi felé osztottuk. A kimaradt két-három szemet nagyanyánk kapta A többit pedig mi szopogattuk, őrizve kinek tart tovább. Előfordult, hogy mind annyian ugyanabba a szekrénybe rejtet tűk kincsünket, kivéve öcsénket, mert ő mindjárt megette. így aztán titokban ellenőriztük, kinek mennyi van még. A nővérünk, ő volt a „szarka", itt-ott megdézsmálta készletünket, de ez csak utólag derült ki, mint ahogy az is, mennyi kincset őriz ez a polcos szekrény. Fényképezőgépem lencséje előtt már számos szekrény, láda kitárult, hogy közzé tegyük anyáink, nagyanyáink ügyes kezének munkáját. Van úgy sokszor, hogy a fáktól nem látjuk az erdőt. Pedig a kendermag elültetésétől a kenderáztatás, tilolás, fonás, szövés, lúgozás, mind mind ismerős volt számomra, még segítettem is — igaz legtöbbször csupán játszani. A gyönyörű mintákkal kivarrott törülközők, asztalkendők, vánkusok akkor még olyan természetesnek tűntek, hogy fel sem tűntek. Ma is csodálom anyám, nagyanyám kezének munkáját, annál inkább, mert ismerem azokat a kezeket. Kemény annak a keze, aki naponta a kapa nyelét simogatja. Anyám soha sem nyaralt a tengerparton, mégis olyan cserzett az arca, akár a tatáré. A szőlőhegyen is süt a nap - már januárban is. Még mindig megy, pedig egyre nehezednek léptei "вШ Ш NAGY LÁSZLÓ Szép otthon A háztartási kellékek legfontosabbjai közé tartozik az ivókészlet is. Ahogy a terítésnél illik egyforma mély, sekély és süteményestányért, salátás-, kompótostálat, egyforma evőeszközt az asztalra tenni, a poharak is legyenek egyformák - nem az űrtartalmukat, hanem a formájukat illetően. Ha üvegpoharat vásárolunk, gondoljunk arra, hogy esetenként többféle ital is asztalra kerül, és azt más-más pohárba illik felszolgálni. A poltári üveggyár „Zlatá Zuzana" pohárkészletéből a széles, tölcsérszerübe töltjük a pezsgőt, a legmagasabb nyakúba a fehér bort, a zártabb szájúba a konyakot, az aperitifet, a legkisebb „fejűbe“ a tömény italt, a mellette lévőben ürmöst, vörös bort kínálunk. Mindenki addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Nem okvetlenül fontos, hogy valamennyi poharunk meglegyen. Az első három fajtában valamennyi szeszes ital nyugodtan asztalra kerülhet.
