Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-05-26 / 22. szám

másodikként alakult meg, a gépszövetkezet már 1948- ban. A ma 458 taggal 3400 hektáron gazdálkodó efsz 1975-ben egyesült a bácskaival (Backa). Annak idején felmerült az is, hogy a Királyhelmeci ÄG venné „szárnyai alá". Ivón András akkor és onnan került ide elnöknek. 60 éves, mozgékony, és így vall magáról: Mindenféle funkciót végigjártam a járásban, sokat próbáltam. Hogy szavunkon fogjuk magunkat, először a szövetkezetről beszéltek, ő és Török Imre, a szövetkezet pártelnöke.

Közepesen gazdálkodnak: 18 „hely" van a járásban, az eredményesség listáján ők oda-vissza a kilencedikek. Iván András irányítása előtt 25 millió volt a szövetkezet „nyers" bevétele, most 45—46 millió.- 84 százalékban nehezen megművelhető agyagos talajon termesztünk. Elsőnek alagcsöveztek itt a járásban, de nem sikerült. Két-három évig lazán tartotta a talajt, aztán megint nem vezette át a talajvizet. 900 hektárnyi ingoványos területet csapoltunk le. Folyamatosan lazítjuk a talajt 60—70 centiméter mélyen, meszezzük, mert ez ritkítja a savanyú talaj összetételét. Am csapadékos években nincs segítség. Az elmúlt év nagy csapás volt. 245 hektáron víz alatt maradt a búza. Kalászosokból 43 q volt a terméshozamunk. Az asszonyokat igen meg kell becsülni: 100 hektár répából 67-et kézzel szedtek ki a ráömlött Ticce-vízböl. A mi nehéz természtési viszonyaink több munkát követelnek, növelik az anyagi kiadásokat — ezt sokan nem akarják megérteni. És gyakran változnak a járási irányítók. Az állami segélyt a termesztett növények után, nem a talajtípus szerint kapjuk. A mi szakember fiaink inkább a Csallóközbe mennek gazdálkodni, ott könnyebben elérhető, és több a „sikerélmény".

Január óta csapoljuk a Ticcét a Bodrogba. Nem sok jóval kecsegtet. Egyébiránt jól indultak a mezőgazda-700 férőhelyes korszerű tehénistállóhoz, de a talajvíz ebbe is „beleszólt": előbb le kell csapolnunk onnan is. Modern gépesítéssel „kacérkodunk", közben elavult módon, kocsiszínben javítjuk a gépeket. Szükségünk van egy javítóműhelyre is. És nem utolsó sorban szociális helyiségekre.

Kilenc szocialista brigádunk van. Fedor Gizella fejőcsoportja a járás legjobbja. Dolgozóink 100 százalékos fizetést kaptak eddig. 8 milliós veszteségünkre a „társadalom" fizetett rá. Ha rajtunk múlna, gyertyát öntenénk a Kozmetika Levice részére, az Opus Praha vállalattal szerződve hátizsákot varrnánk, melléküzemágot teremtve. Ezekből az árukból hiány van a piacon, nem akad hozzá termelő — nálunk meg annyi a munka után kapva kapó kéz! Szerződést kötöttünk a bártfai (Bardejov) cipőgyárral, miszerint cipőgyártó részleget létesítünk a szövetkezet kultúrházában. Engedélyt kértünk a járási nemzeti bizottságtól, de nem kaptunk rá választ.

Az óvoda kellemes, hangulatos környezetébe 71 gyerek jár, ■ 31 közülük cigány származású. Az épületre ugyan magyarul is kiírták a nevelő intézmény nevét, ám a községben nincs magyar tannyelvű óvoda. Dohányos Béláné igazgatónő öt év óta utazik ide Nagykaposról.

— A hároméves csöppségeket kénytelenek vagyunk anyanyelvükön is útba igazítani, habár szlovák tannyelvű óvoda lévén ez nem tanrendszerű. A nagycsoportos óvodásoknak sincs mese-élményük, mert nem értik a mesét: figyelmetlenek. Jobbára a nagyszülők viszik-hordják a gyerekeket óvodába. A szülői értekezleteket magyar nyelven tartjuk. A gyerekek között sok a „szociális eset", ami itt azt is jelenti, hogy automata mosógépük van otthon, mégsem járnak tisztán. Az ilyen gyerekek ágyneműjét külön szellőztetjük.

Én vagyok a hnb cigány-komissziójának az elnöke.

VA-GTirUXK

1. Dobos Jánosné tanítónő, „mindenes tisztségviselő"

2. A legkisebbek és nevelőik az óvoda udvarán

3. Autóbuszra várnak a bácskai tanulók

4. A nőszervezet teadélután és fánkeste „vonzásában" rendezi meg olvasómozgalmi összejöveteleit

sági munkák: időben elvetettük az árpát, pótoltuk a kiázott őszi vetést. Egy parcellán kísérletezünk: azt vizsgáljuk, hogy az egyes búzafajtákra hogyan hat az éghajlat és a talajtípus. Solaris fajtából 72 métermázsás csúcshozamot értünk el, sajnos „kicsiben". A leleszi szövetkezet a járásban „egyszál" maga termeszt babot, 150 hektáron. A napraforgó tavaly odaveszett, 120 hektáron vetettünk az idén. Takarmánynövényeket is termesztünk, inkább az erdős, másként művelhető területeken.

Ha nem lesz száraz az idő, 300 hektár földet megint nem tudunk megdolgozni. Mit tegyünk? A növénytermesztésben 18 millió korona értéket tervezünk, az állattenyésztésben 30 milliót. Évente egymillió csirkét keltetünk, 20 vagon baromfihúst adunk el. Erre akarunk szakosodni: 6—7 millió szórnyasjószágot tenyésztenénk, ezáltal Lelesz és Rozsnyó (Roznava) látná el egész Kelet-Szlovákiát. 1800 szarvasmarhánk van, tenyésztésünk kifizetődik. 2200 sertést is nevelünk.

A termelésben kézi erőre támaszkodunk, mégám nőire. A nagy teljesítményű erőgépeinkhez nincsenek húzógépek. Építettünk egy nagy terményszárítót. Építeni akarunk egy központi takarmányelőkészítőt, egy 150 vagonos műtrágyaraktárat. Idén láttunk volna hozzá egy

Szeretem a cigány gyerekeket, mert kétszer köszönnek és tanító néninek szólítanak. Fizetés után el-elmaradoznak, a nőszervezet és a Vöröskereszt tagjaival megyünk értük. Együttműködünk a kerületi egészségügyi kutatóintézettel: a gyerekek ellenállóképességét vizsgáljuk. A lelkünket is kitesszük a gyerekekért, de nehéz itt dolgozni. Óvodánk a járás legjobbjai közé tartozik, ezt számos járási elismerés, pénzjutalom bizonyítja.

Dobos Jánosné - tanítónő „mindenes tisztségviselő". - Óvónő is voltam, 12 évig pedig a hnb-n dolgoztam, 1969-től tanítok a magyar tannyelvű általános iskolában. 1976-ban vonták össze a szlovák tannyelvűvel, majd 300 tanulónk fele magyar, fele szlovák nyelven tanul. A leleszi gyerekek egyötöde tanul anyanyelvén. Ide Leleszre járnak a bácskai gyerekek is. Az én első osztályomban 12 leleszi közül 6 cigány származású.

Áldatlan körülmények között dolgozunk: már a nagyszüleink is ebbe az iskolába jártak. Több terv is elkészült már az új iskolára, helyszíneltek is, ám az iskolának se híre, se hamva. Két váltásban tanítunk, nem érkezünk kiszellőztetni sem. Szakkörök vannak ugyan az iskolában, de nem tudják kibontakoztatni tevékenységüket. Nincs műhely, nincs laboratórium, bár segédeszközeink lennének.

1958-ban Dobos Jánosné keze alatt indult meg a püt munkája, a névadókra azóta is ő készíti a műsorokat tanítványaival. Több mint 20 éve a CSEMADOK-szervezet titkárnője, miközben 8 elnök váltotta egymást. Ók rendezik a hagyományos aratási ünnepséget. Legutóbbi harmadfél órás, 60 szereplős zenés szórakoztató műsorukat 6 faluban mutatták be. Irodalmi estet rendeztek Török Elemér költővel, a falu szülöttével. József Attilaestjükért dicséretet kaptak a hnb-től.

11ко Éva 1978 óta hivatásos népművelő a faluban, 22 éves.- Az én kezemben fut össze a tömegszervezetek adminisztrációja. Nappal magam is adminisztrálok, este meg plakátokat készítek. Tizenhat tábla van itt, 4 Koponyában, az évfordulók szerint havonta cseréljük őket. Több időre lenne szükségem, hogy mindenütt ott lehessek. Az ifjúsági szervezetnek 28 tagja van. Nincs helyiségünk, bál is ritkán van, csak ha kölcsönadják a kávéházat. Van egy beategyüttesünk, s alakulófélben egy népi zenekarunk. Az új hnb-épületben talán majd mi is helyet kapunk. A választási programok további fejezeteit talán már ezek a kezdeményező fiatalok valósítják meg az új igényeknek megfelelően, új igényességet is teremtve.

És akkor - helyben vagyunk.