Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-05-26 / 22. szám
MINDENT AZ EMBERÉRT TELKET SZERETNÉNK Életszínvonalunk emelkedése abban is megnyilvánul, hogy hazánkban egyre több családi ház, garázs, hétvégi ház épül. Az ésszerű szabadidő-kihasználásról, a családon belüli önellátásra való törekvésről pedig a konyhakertek és gyümölcsösök iránti igények növekedése tanúskodik. Akinek nincs kertje, telke, a nemzeti bizottsághoz fordul kérésével, ahol személyes használatba engedhetnek át neki telket, kertet. Mit kell tudni a személyes használatba kerülő földterületről; ki, mikor és hogyan juthat hozzá? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel JUDr. Jozef Kabátot, a Szlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának alelnökéi. A jogintézmény, amely a személyes haszonélvezetet megteremtette, újkeletű. Miért volt rá szükség? — Az 1978-as statisztikai kimutatások szerint Szlovákiában 18 985 családi ház épült, 8848 esetben a nemzeti bizottság kiutalta telken. Ezek jogi viszonyának rendezéséhez járul hozzá a személyes haszonélvezeti jog, amely a nemzeti bizottsági egyezség az állami jegyzőség általi jóváhagyása után regisztrálódik. Az utóbbi két évben a legtöbb személyes haszonélvezeti jogot a közép-szlovákiai kerületben registrálták. utána következik nyugatszlovákiai kerület, a legkevesebbet. Kelet-Sz.lovákiában. A jogintézmény tartalmánál fogva védi a haszonélvezeti jogot. Emellett kizárja azokat a negatív jelenségeket, amelyekre a földterület egyéni használatánál az. utóbbi időben sor került. Gondolok itt például a telek mezőgazdasági földterületből való kivonására, a nem tervezett, elszórt építkezésekre, spekulációra stb. Az érvekhez még azt is hozzátenném, hogy az egyéni tulajdonban lévő földterület nálunk még mindig magántulajdonnak számít, amelynek gyarapítása, halmozása, valamint további fenntartásának támogatása nem kívánatos, s ezt ez a jogintézmény megakadályozza. — A földterület használatával voltak olyan visszaélések, amelyekkel a bíróságnak kellett foglalkoznia? — A földterület személyes használatával kapcsolatban 1978-ban 371. 1979-ben pedig 402 esetben foglalkozott a bíróság. Ezek száma kisebb, mint a tulajdonjogból származó perek száma, mért a felmerülő nézeteltérések, kétségek még a személyes haszonélvezet regisztrálása előtt megoldódnak. A személyes haszonélvezet regisztrálására ugyanis csak gkkor kerülhet sor, ha a földterület körüli minden szükséges tudnivaló ismeretes és problémamentes. Személyes használatba a lakosok csak állami vagy szocialista szervezet tulajdonában lévő földterületet kaphatnak, s mielőtt erre sor kerülne, a helyi nemzeti bizottság döntését nemcsak a járási nemzeti bizottság ellenőrzi, hanem az állami jegyzőség is. A kétoldalú ellenőrzés tehát kizárja azt a lehetőséget, hogy a helyi nemzeti bizottság esetleg olyan területet adjon személyi használatba, amely erre nem alkalmas. Ezenkívül a személyes használatba kiadott földterület nagysága korlátozott. Legtöbb esetben olyan területről van szó, amelynél nagyobb egységet parcelláznak, éppen azzal a céllal, hogy több személy részesülhessen belőle. Parcellázáskor pontosan meghatározzák a határokat, tehát a későbbiek folyamán szomszédok közötti nézeteltérésre már nem kerülhet sor. A múltban sokféleképpen lehetett földterülethez jutni. Még telekkönyvön kívül is, amiből ma is gyakran adódnak tulajdonjogi bonyodalmak. A bíróságnak ilyen esetben először a tulajdonjogot kell megállapítania, illetve azt: ki szerezte meg a tulajdonjogot. A személyi használatban levő földterület körül nincsenek nézeteltérések, mert ahogyan már említettem, a használati jog regisztrálása előtt minden körülményt alaposan átvizsgálnak, s ez kizárja azokat a sokszor évekig tartó — bírósági tárgyalásokat, pereskedéseket, amelyek gyakran mérgezik a szomszédok, barátok. családtagok viszonyát. — Hogyan keletkezik és szűnik meg a földterület személyes haszonélvezete? Az igénylő a nemzeti bizottsághoz kérvényt ad be a családi házhoz, a garázshoz, a hétvégi házhoz vagy kerthez szükséges telek kiutalására. A nemzeti bizottság a kérvényezővel „egyezséget“ köt. melyet jóváhagyat a járási nemzeti bizottsággal. Csak ezután kerülhet sor az ügyészségen a regisztrálásra, vagyis arra, hogy a kérvényező megkapja a személyes haszonélvezet jogát. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a jegyzőség által regisztrált szerződés a bíróságon megtámadható. Abban az esetben ugyanis, ha a bíróság megállapítja, hogy a megkötött szerződés ellentmond az állami érdeknek, a szerződést — annak ellenére, hogy azt az előző szervek jóváhagyták — felbonthatja. Ha például a bíróság megállapítja, hogy a telek, amelyet személyes használatba adtak, meghaladja a törvény által megszabott nagyságot — a családi házak építésére 800 m2, a hétvégi házakhoz és kertekhez 400 m2 —, figyelmezteti a nemzeti bizottságot, s csak ezután mondja ki a döntést. Az is előfordulhat, hogy a nemzeti bizottság ugyanazt a telket két személynek utalta ki; ebben az esetben a bíróság annak ítéli oda, akinek haszonélvezeti jogát a jegyzöségen előbb regisztrálták. A regisztrálással ugyanis jogerőssé válik a személyes haszonélvezet, ami kizárja egy másik személynek való odaítélését. — A telek igénylésekor fel kell tüntetni azt is, milyen célra akarják használni? — Természetesen. A családi ház építésére szánt telket például nem lehet kertnek használni; ha ugyanis kiutalják a telkei, pontosan meghatározzák azt is, milyen célra adják, valamint, hogy mennyi idő alatt kell rajta házat vagy garázst építeni. Kertnek kiutalt területen nem építhető ház. Ezt — ha nem adják mindjárt írásba — utólagosan is tudathatják a haszonélvezővel. Ha nem a megadott célra használják a területet, a haszonélvezet bírósági lag törölhető, bár figyelembe veszik az egyén saját védelmében felhozott indokait is. A személyes használatra — családi ház vagy garázs építésére — kiutalt telek csak akkor tölti be rendeltetését, ha a meghatározott időn belül fel is épül a ház, a garázs. Nem rendeltetésszerű a telek felhasználása, ha a ház helyett csak garázst építettek, vagy ok nélkül abbahagyták az építkezést, esetleg kiásták az alapokat és nem folytatják tovább a munkát. Tilos például kertövezetben a kerti ház helyett családi házat építeni. — Egy telket több személy közös használatára is kiutalhatnak? — Igen. Ebben az esetben azonban minden személlyel külön megegyezést kell kötni a telek személyes használatáról. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a telek oszthatatlan vagyis nem lehet meghatározni, kinek milyen rész jár belőle. A földterület használatát a haszonélvezők egymás között megegyezéssel állapítják meg. Ha nézeteltérésre kerül sor, valamelyikük indítványára a bíróság dönt. — Es hogyan van ez a házastársak esetében? — A személyes használatban lévő területre a házastársak között más szabály vonatkozik, mint például a lakáshasználat esetében. Lakáshasználati joga mindkét házastársnak lesz, abban az esetben is, ha a lakáshasználati jogot a házasságkötés előtt csak az egyik fél szerezte meg. Ha a személyes használatban lévő területet az egyik fél házasságkötés előtt kapta, a házasság alatt ezt a jogot nem osztja meg a másik házastárssal. Vagyis; ha azon a telken, amelyet az egyik házasfél a házasság előtt szerzett, közösen építenek házat, a ház mindkettőjük tulajdona lesz, de a telek csak azé. akié a házasságkötés előtt volt. Ha házastársak közül meghal az egyik, a jogai nem ruházódnak át teljes mértékben a másikra, csak a többi örökössel együtt, a törvény által megszabott arányban részesülhet belőle. A közös háztartás elhagyása és az együttélés megszakítása nincs hatással a személyi használatban lévő terület használati jogának megszűnésére. Itt jegyzem meg, hogy a földterület személyes használata is örökölhető. — Védelmet élvez a terület személyi használati joga? Mind a földterület tulajdonosának, mind a földterület használójának joga van a terület védelmére, ha azt valaki jogtalanul megsértené. Gyakorlatból tudjuk, hogy milyen sok per okát képezik a kerítések. Felvetődik a kérdés: joga vagy kötelessége-e bekeríteni a kertet, telket a tulajdonosnak, haszonélvezőnek? A legfelsőbb bíróság ebben is állást foglalt; az érvényben lévő jogrendszer szerint nincs meghatározva, hogy a tulajdonos vagy haszonélvező köteles elkeríteni a telkét. Csak kivételes esetben, ha például a szomszédnak kára származhatna abból, hogy a telek nincs bekerítve. A tulajdonosnak vagy haszonélvezőnek azonban joga van elkeríteni a telket a megfelelő és a törvény által megengedett kerítéssel, ha a kerítés nem lépi túl a telek halárát, ha nem sérti meg vele a szomszéd jogait, esetleg nem adódik ebből kára a szomszédnak, például ízléstelenné teszi vele a környezetet, beárnyékolja a kertjét, udvarát stb. A jogintézmény, amely a személyes haszonélvezetet lehetővé tette, segíti a lakosság földterület-igénylésének bonyodalom mentesebb megoldását, rendezését, védi a haszonélvező jogait. Köztudatba jutása tehát fontos és szükségszerű. H. ZSEBIK SAROLTA CSjj
