Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-03-03 / 10. szám
Segítjük egymást Böngésző NÖSZÖVETSÉGÜNK JÁRÁSI BIZOTTSÁGAI KÜLDIK JÓKÍVÁNSÁGAIKAT JUBILEUMUNKRA. A LEVELEK RÁMUTATNAK KÖZÖS ERŐFESZÍTÉSEINK EREDMÉNYEIRE, LAPUNK SZEREPÉRE NÉHÁNY ÁLTALÁNOS ÉS HELYI PROBLÉMA-MEGOLDÁSÁBAN. Helena Boksayová, a nagykürtösi (VeTky Krtis) járási bizottság titkára kiemeli, hogy lapunk betekintést nyújt olvasóinak a többi, hasonló jellegű járás életébe, egyúttal tájékoztat a nőmozgalom kérdéseiről. „Sokat jelent, hogy írásaikban bemutatják o szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom néhány bevált formáját, a mezőgazdaságban bevezetett követendő intézkedéseket, rámutatnak az óvodaépítés több lehetséges módjára, a napközik létesítésének szükségességére. Nemcsak az olvasóknak, hanem járási szervünknek is sokat segítettek oz üzemi óvodák és bölcsődék létesítésében, konkrétan a Teslában és az óvári (Olováry) szövetkezetben. Az ezt követő Ki veszi át a stafétát? című írás és a személyes közbenjárás hatására 5 üzemi óvoda létesült, megindult az a folyamat, mely átlendített bennünket is a hullámvölgyön. Ami pedig a „Z“ akciós építkezéseket illeti, határozottan az a véleményünk, hogy a Nő szervezetünk magyar nemzetiségű aszszonyai körében valóban a legjobb mozgató erő. Elmondható hát, hogy segítjük egymást, s ha azt ígérem, hogy fokozott figyelemmel fogjuk terjeszteni lapunkat, a Nő-t, akkor egy kicsit önző is vagyok, mert saját szervezési munkámon könnyítek ezzel. Külön említeném még a „Miért nincs, ha von" rovatukat, amely mór most a legfigyeltebb, legolvasottabb rovat, hiszen valamennyiünket érintő-bosszantó gondokra műtőt rá ” Edita Rusinkovicova, a Nöszövetség Rozsnyói (Roznava) Járási Bizottságának titkára a más járások nőszervezeteiről szóló írásokat ítéli hasznosnak, hiszen a járás déli részén az alapszervezeteknek elsősorban a mi lapunk ad módszertani tanácsokat más szervezetek munkáját tárgyalva. A leglényegesebbnek mégis azt tartja, hogy „családpolitikai lappá vált a Nő, nemcsak az asszonyokhoz szól, hanem hasznos tanácsokkal látja el a férfiakat is, főleg gyermeknevelési kérdésekben. Fontosnak és hasznosnak tartom a jogi tanácsadást és az egészségügyi felvilágosítást, amely szintén helyet kap a lapban, hiszen családjaink jogi tudata nem éri el a kellő szintet, orvosi tanácsaikat, pedig szinte hetente lopják be a családokba, helyettesítve sok-sok előadást. S ezek az anyagok - a nevelésiekkel együtt - hathatósan segítik az új, szocialista családmodell kialakulását, megszilárdulását, örülünk azoknak a riportoknak is, amelyek más országrészek gazdasági és szociális helyzetéről szólnak, az elért eredményeket, a hozzájuk vezető utat taglalják, mert igaz, hogy a jó példa ragadós. s így valóban növelik lakosságunk munkaaktivitását." Mária Backova, a nyitrai (Nitra) járási bizottság titkára örömmel nyugtázta, hogy lopunk nyolc oldallal bővült, s így magyorázza örömét: „Eddig is hasznos tanácsokat adott a lap a szabad idő kihasználására, bemutatta és propagálta a társadalmi és kulturális munka lehetőségeit, formáit és fontosságát. Bízom óbban, hogy a bővített lap hasábjain erre még több lehetőség nyílik. Azért is fontosnak tartom ezt, mert járásunkban a népi hagyományok még élnek, őrzőik táborát tiszta forrósból lehet bővíteni. Kiemelném még a „Mindent az emberért" akció propagálását, amelyet — véleményem szerint - mértékkel, de nagyon jól végez a Nő. Járásunkban határozottan segítettek ezek az írások aktivizálni az embereket a gyermekintézmények létesítésében, újabban 'pedig a parlagon heverő területek kihasználásában, amelyhez külön járási felhívásunk is van „Járásom a virágok és a rózsák járása" jelszóval. C0BETCKC1A Hf EHU1H Hü A sok nyelven megjelenő reprezentatív nőlapból válogattuk a következő érdekességeket. A Népi mesterségek sorozatban az ősi csontfaragás réneszánszáról ír I. Scsedrovszkaja. A csontfaragás Oroszországban időtlen idők óta él. A rozmár- és mommutagyar, a nagy testű állatok szarva és csontja hozzáférhető, tartós, szép és ugyanakkor könnyen megmunkálható anyag, ezért régtől fogva vonzotta az ötletes mestereket. Fésűt, gombot, kockát, ládikót, késnyelet készítettek belőle. Gazdag csontfaragással díszítették a régi harcosok fegyverét és lószerszámát. A bizánci írók „orosz művészetnek” nevezték a csontfaragást. Ez a mesterség az Arhangelszk közelében fekvő Holmogori faluban terjedt el leginkább. Itt alakult ki évszázadok alatt az egyedülálló észak-oroszországi faragóiskola. A bonyolult levél-, virág- és mohaminták, a könnyed, szinte lebegő plasztikus madár- és szarvasábrázolások, élethű, miniatűr emberalakok, a meséből és a valóságból vett elemek párosítása, a dekorativitás, a finom faragás mellett a hatásosan alkalmazott vésés adta meg a darabok egyedik jellegét. A 17—19. században Holmogoriban készült ritkaságokat szovjet és külföldi múzeumokban őrzik. Az októberi forradalom után ismét virágzásnak indult a holmogori mesterség. A szomszédos Lomonoszovóban, a művészi faragásokat készítő gyárban öreg csontfaragók és szakiskolát végzett fiatal mesterek dolgoznak együtt, közöttük a legismertebb Anfisza Gurjeva mesternő. Virtuóz szerszámkezelés, fejlett ízlés, a természet iránti kifinomult érzék teszi a kezük alól kikerülő, mindennapinak látszó tárgyakat is a díszmüipar remekeivé. * * * Galina Proszkurjakovának hívják azt a szverdlovszki műszerést, aki az Urál természeti kincseiből párját ritkító kollekciót gyűjtött. Sok-sok kilométernyi utat járt be, hogy szép ásványokat, különös alakú kövületeket, kristályokat, érdekes rovarokat és növényeket kutasson fel. Szenvedélyét a gyermekei is átvették: a család most minden vasárnap „expedícióra" indul a hegyekbe, erdőkbe. Galina Proszkurjakova gyakran bemutatja gyűjtemértyét a Természetvédelmi Társaság kiállításain. Tanárok, úttörőházak munkatársai, helyismereti kutatók is sokszor fordulnak hozzá tanácsért. ♦ FÜR DICH 1974 óta a berlini Charité kórház és a moszkvai Petrovszkij Intézet munkatársai közösen dolgoznak a szívinfarktus leküzdésén. Az NDK-ban mór tíz „bypass“ műtétet végeztek német orvosok Knyazev szovjet érsebész vezetésével. Ezt a műtétet akkor végzik el, amikor a szívkoszorúerek veszélyes összeszűkülése vagy elzáródása miatt a szív nem kap elegendő vért, s a gyógyszerek már nem hatnak. A műtét során a beteg lábából kivesznek egy vénát, s ezzel létesítenek hidat a test fő verőere és a szívkoszorúér között. így a szív ismét elegendő vérhez jut. A tudósok a Berlinben megtartott XI. sebészkongresszuson számoltak be közös munkájukról. Egy ilyen átfogó kutatási program munkamegosztást igényel. A szovjet tudósok elsősorban a szívinfarktus műtéti kezelésével foglalkoznak. A Petrovszkij Intézetben és a berlini Charjtéban például az elmúlt években több' mint 200 sikeres műtétet végeztek el régebbi keletű, krónikus szívinfarktusos betegen. Az akut szívinfarktus esetében is használható módszernek bizonyult. Húsz moszkvai betegnél sikerült ebben a stádiumban helyreállítani a szív vérellátását. Ezek a tapasztalatok az NDK gyakorlatában is felhasználhatók. A Charité tudósai elsősorban a kísérleti alapkutatással foglalkoznak. A szívkoszorúér elszorításával mesterséges szívinfarktust idéznek elő a kutyáknál, megállapítják, hogy gyógyszerek segítségével hogyan lehet meghosszabbítani az oxigénhiány és a műtét közötti időt, s hogy milyen szövetelváltozások lépnek föl a szív vérellátásának helyreállítása után. NŐK LAPJA A házasságok, a családi élet felbomlása korunk egyik nagy társadalmi problémája, s visszatérő témája a nőlapoknak. A Nők Lapja egy rendkívül érdekes felmérésről ad számot Török Katalin cikkében. A válási statisztikában Magyorország világviszonylatban is igen előkelő helyen áll, a harmadik helyért „vetélkedik“ az NDK-val. Annak ellenére, hogy mintegy ezer válással kevesebb volt, mint az 1979-es évben. A felmérésbe ezer személyt, vagyis ötszáz volt házaspárt vontak be, akiknek több mint nyolcvan kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdésekkel elsősorban a válások okait, illetve az elvált nők, férfiak és gyermekeik helyzetét kutatták. Ebben a próbafelmérésben (négy év múlva visszatérnek ezekhez az emberekhez) először kérdeztek meg férfiakat is. A kérdőívek feldolgozása még folyamatban van, de az előzetes eredményekből kiderül, hogy a leggyakoribb válóok az alkohol és a hűtlenség. Érdekes - olvashatjuk a cikkben —, hogy szép számmal találtunk olyan elváltakat, akik a válás óta élettársi kapcsolatban élnek egymással. Ezeknek az eseteknek a jelentős része nem a szerelem megszűnte miatt vált el, hanem — falból. Mint élettársaknak, lehet két lakásuk, vagy két nyaralójuk, mint házastársaknak — nem. Mindenesetre különös: napjainkban ritkák oz érdekházasságok. de úgy látszik, megkezdődött oz érdekválások kora — jegyzi meg o szerző.-gé-
