Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-02-24 / 9. szám

Böngésző egymást NÓSZÖVETSÉGÜNK -JÁRÁSI TITKÁ­RAI KÖZÜL MINDÖSSZE HÁROMNAK TUDTUNK SZÓT ADNI ÜNNEPI SZÁ­MUNKBAN. HOGY ELMONDHASSUK. MILYEN SEGÍTSÉGET JELENT HETI­LAPUNK MUNKÁJUKBAN. A TÖBBIE­KET, AKIK ÜGY ÉRZIK, ÉVFORDU­LÓNK KAPCSÁN EL KELL MONDA­NIUK VÉLEMÉNYÜKET LAPUNKRÓL ÉS AZT IS, MIT VÁRNAK TÖLÜNK A TOVÁBBIAKBAN - EZUTÁN SZÓLAL­TATJUK MEG. Segítjük ÉVA BOHUMELOVÁ, az SZNSZ Érsek­újvári (Nővé Zámky) Járási Bizottságának titkára: Hetilapjuk járásunkban nemcsak, a nők, hanem a családok közkedvelt lapja, mert állandó rovataiban, riportjaiban, elemző cikkeiben képet ad társadalmi életünk idő­szerű problémáiról és mindenkihez szól. Nőmozgalmunk tisztségviselőinek vezér­cikkei, a szervezeti életről szóló tudósítá­sok, a külpolitikai információk támaszt jelentenek munkánkban, elmélyítik asszo­nyaink. lányaink szocialista öntudatát, proletár nemzetköziségét. A családi életre való nevelésben, párválasztásban, gyer­meknevelésben egyaránt hasznos útmuta­tást nyújtanak a Családi kör rovatban közölt írások, a Nő fóruma választ ad azokra a kérdésekre, amelyekkel munkánk vagy háztartásunk vezetése során nap mint nap találkozunk. A fiatalok, az olva­sótábor utánpótlásának megnyerését vonzó formában szolgálja a gyermekrovat, a Kuc­kó, amely nemcsak az édesanyákat, ha­nem a nevelőket is segíti a gyermekek irányításában. A Mindent az emberért mozgalom népszerűsítése hozzásegíti a nő­ket ahhoz a felismeréhez, hogy cselekvés­sel, összefogással megoldhatók a legégetőbb gondok is. A szabadidő-ötletek, a kézi­munkák leírása, a korszerű háztartás pro­pagálása nagy segítséget nyújt a családi élet, a szabad idő jobb, racionálisabb meg­szervezésében. Járásunkban továbbra is iparkodni fo­gunk szélesíteni a Nő olvasótáborát. Év­fordulójuk alkalmából fogadják jókíván­ságainkat felelősségteljes munkájukhoz. KVÉTY Zdenék Procházka cikke a lap 4. számában az olaszországi földrengés áldozatainak mai helyzetéről szól. A segítség még ma is aka­dozik — állapítja meg a szerző. Viszont annál jobban kihasználják a helyzetet az emberi hiénák. A nyitva tartó boltok és éttermek tulajdonosai sokhelyütt kétszeres, sőt három­szoros áron adják az élelmiszert, a feketézők jó üzletet csinálnak a koporsókkal, de minden­nél megrózóbbak a sorozatos gyermekrabló­­sok. Ezúttal természetesen nem váltságdíjról van szó, a tettesek többnyire gyermektelen házaspárok, de megalapozottan gyanakodnak arra is, hogy a gyermekkereskedők sem ma­radnak távol. Az óriási zűrzavarból sápot húz a maffia is, nagyobbóra a nápolyi - az ún. camorra. Ez a segélyszállítmányokat hozó konvojokra teszi rá a kezét, s pár nap múlva juttatja el az élelmiszerek és ruhaneműk egy részét a szerencsétlen emberekhez, akiknek mindenért meg kell fizetniük. Az olasz kor­mány fontolóra vette az 1965-ös maffia­­ellenes törvény foganatosítását, mely kimond­ja, hogy e bűnszövetkezet vezetőit deportálni lehet. - gé -INTERPRESS MAGAZIN A spanyol—francia határon levő nagy erdőségekben, egy kis falu, lunquere közelében már többször láttak egy ti­zenhárom éves forma fiút, aki majom módra „közlekedik" a fák koronái közt és erős to­rokhangon kiáltozik. Eddig még mindig sikerült kijátsza­nia a kíváncsiskodókat, sőt egyszer kövekkel dobálta meg az embereket. Feltételezik, hogy a rengetegben van rej­tekhelye, de csak találgatják, hogyan kerülhetett oda, mi­lyen állat lehet esetleges „nevelőanyja", de eddig még senkinek sem sikerült nyomá­ra akadnia. Megállapították, hogy a zaj sokkal kellemetlenebbül hat a nőkre, mint a férfiakra, hevesebben reagálnak az „ordító“ zenére is. Zajos kör­nyezetben munkájuk termelé­kenysége erősen csökken. A nők olyan magas frekvenciájú hangokat is meghallanak, amilyeneket o férfiak füle már nem érzékel. Ez az oka, hogy sokszor a hallásukkal „veszik észre“ a villamos be­rendezések elromlását. Sok­szor jóval előbb hallják meg a szuperszonikus repülőgépek zúgását is, mint a férfiak, s a zörejek irányát is ponto­sabban határozzák meg. A nők látása is jobb, mint a férfiaké: a majdnem teljes sötétségben jóval több tár­gyat látnak meg, és a köd­ben a fénypontot is néhány másodperccel előbb veszik észre, mint a férfiak. A tudó­sok véleménye szerint gene­tikai átöröklés - az őskor­ban az anyák érzékszerveik élességével biztosíthatták az ivadékok életbenmaradását. Az amerikai közvélemény­ben állandó felháborodást vált ki, hogy egyre jobban terjed a gyermekkereskede­lem. Leányanyák, fiatal özve­gyek vagy elváltak mind gyakrabban kínálják fel el­adásra csecsemőiket vagy még meg sem született gyer­meküket. Újabban pedig azok oz esetek is szaporodnak, amikor fiatal, válni készülő házaspárok szabadulnak meg így a gyermek fölösleges ter­hétől, hogy gyorsabban vá­lasszák el őket, s későbbi életüket se „bonyolítsák“. 2IVOT Dr. Ián Kovacech Cyprus szigetéről számol be a lap 4. számában. Afrodite szigetének sok olyan része van, ami távolról sem nevez­hető turistaforgalmi látványosságnak. Ilyen a larnacai lepratelep. Mai világunkban még mindig 7 millió ember szenved bélpoklosság­­ban. Európában kb. 15 ezer leprás él, ebből 400-an Cipruson. A larnacai telepen mind­össze ötvenen élnek, 60 évesnél idősebb be­tegek. Akik még bírják magukat, dolgoznak többnyire a veteményes- és a gyümölcsös­kertben. Kis szoba-konyhás-verandás lakások­ban élnek, némelyek egyedül, másokról ápo­lónők gondoskodnak. A lepratelep részben a ciprusi kormány, részben az Egészségügyi Világszervezet támogatásából él. Innen kap­nak gyógyszert is. Az orvosok rendszeresen látogatják a betegeket. Mivel a lepra ragá­lyos betegség, Cipruson nyilvántartják és ellenőrzik azokat is, akiknél a fertőzés veszé­lye esetleges. ZIVOT VOLKSSTIMME Sokszor olvasunk arról, hogy milyen kemény harc folyik világszerte a nemzetközi ká­bítószercsempészet ellen, en­nek ellenére a nyugati orszá­gokban ijesztően növekszik a kábitószerélvezők tábora. De mit ér a rendőrségek, az In­terpol minden igyekezete, ha ugyanazok a kormányok, amelyek rendeleteikkel, törvé­nyeikkel üldözik a kábítószer­kereskedőket. a másik olda­lon úgyszólván támogatják a kábítószerfogyasztóst. A nagy­városokban — Hamburgban, Nyugat-Berlinben, Párizsban, New Yorkban újabban gom­ba módra szaporodnak azok a „szaküzletek", amelyekben mindent meg lehet vásárolni a kábítószerfogyasztáshoz: elegáns desztilláló készüléke­ket, patikamérlegeket,- mari­­huanapipát nagy választék­ban, színes üvegből is, amelyben a füstöt apró jég­­kockákkal lehet hűteni, to­vábbá hasis-szakácskönyve­ket, a hasis termesztését le­író kézikönyveket, ezüstkanál­­kákat a kokainisták részére és így tovább. Egyszóval min­dent, csak kábítószert nem, mert azt büntetik. Az ötlet az Egyesült Álla­mokból származni, ahol már mintegy 10 ezer ilyen „szak­­üzlet" - „Headshops" - bo­nyolít le virágzó forgalmat. Az amerikai kábítószer-hobby, a meglehetősen egyoldalú és merev törvényrendeletek ár­nyékában, egyre nagyobb befolyásra tesz szert nem­csak a pénzvilágban, hanem lassan a politikában is. A méregdrága krétapapíron nyomott kábítószer-magazin, a „High Times" („Nagy Idők"­­nek fordítható), kerek négy­millió előfizetőjét havonta rendszeresen tájékoztatja a legújabb serkentőkről, kokain­kombinációkról, sőt ismerteti azokat a mérges gombákat, amelyek „kellemes, színes ké­peket vetítenek az agyba". Ezek a „szaküzletek" meg­lehetősen borsos adót fizet­nek, de nemcsak hivatalosat, nem hivatalosat is. Az utóbbit a nemzetközi alvilág kábító­szer szindikátusainak, melyek Dél-Amerikóban nagy kiter­jedésű ültetvényeken termesz­tik a marihuánát és a koka­­cserjét. A termést az ültetvé­nyek melletti korszerű labo­ratóriumokban dolgozzák föl a piacnak. Hivatalos becslé­sek szerint csak az elmúlt évben 54 milliórdot jövedel­mezett az amerikai kábító­szerkereskedelem - hozzá­vetőlegesen ennyivel zárták az évet General Motors és az Exxon mammutvállalatok. A kábítószerpiacon oz utób­bi években a dél-amerikai kokain iránt a legnagyobb a kereslet. Ezt ékesen-fényesen bizonyítja az az 50 méteres kokacserje-reklám is, amely a nyugatberlini Prachstrassén gyullad ki esténként. A slo­gan sem hiányzik, ami így hangzik: „Sok a füstölnivaló, gyújtsunk csak rá!" VOLKS STIMME

Next

/
Oldalképek
Tartalom