Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-06 / 1. szám
Tájoló KÖNYV „Jegyzetek o nyelv születéséről" írja műfaj-megjelölésül Odor László a „Balázs beszélni tanul” szerzője könyvének címe alá, mely számunkra is tanulságos. hasznosítható felfedezéseket, gondolatokat közvetít. Hogy miért? Válaszképp idézzük előszavának egy kifejező részletét: „Amikor fiaim bölcsője s ágya fölé hajoltam, énekeltem, majd játszottam, beszélgettem velük, bennem volt folyvást a megfigyelő ember kíváncsisága: kifürkészni a kifürkészhetetlent, egyet legalább a sok születőből. A nyelvet, a beszédet. Aminek fejlődése elválaszthatatlan egységet alkot a gondolkodáséval. Hiszen a nyelvi születés az emberré válás modellje. Érdekessé teszi a vizsgálódást, hogy Balázs kétéves, Bálint négyhónapos volt, amikor két évre Berlinbe költözködtünk. Könynyű terep kínálkozott így a születő kétnyelvűség tanulmányozására. Amellett összevetésre adott alkalmat, hogyan tanuljuk gyermekként az alig megfogant anyanyelv társául az idegen nyelvet, s hogyan tanulunk egyáltalán nyelvet kisgyermekként s később, tudatos nyelvtanulási folyamatban; ifjú- és felnőttkorban." A jó stílusban megírt könyv szóra-ÖDOR LÁSZLÓ Balázs beszélni tanul E] WSlI MINERVA koztató, kellemes olvasmány, s annak ellenére, hogy nem akar szigorúan tudományos következtetéseket levonni, pedagógusok, hivatásos nevelők is jó hasznát veszik. A szülők mindenképpen. (Minerva könyvkiadó, Budapest, 1980.) FILM 1919-ben, Türkméniában játszódik a Versenyló e'rablósa című szovjet film cselekménye. Ifjúsági alkotásnak szánta a rendező, Halmamed Kabakajev, s ahhoz, hogy izgalmas másfél órát szerezzen a film nézőinek, a sztori adott volt. Miről is von szó? Egy vagyont érő mén birtoklásáért küzdenek különböző erők: az angol hadsereg tisztje, kormánya utasítására Angliába akarja eljuttatni, a fehérgárdisták Iránba. Az új rend harcosai és az ellopott versenyló gazdája, két kisfiú segítségével, viszont otthon szeretné tartani a türkmén nép jogos tulajdonát. Az ifjúsági alkotások írotlon szabályai szerint bonyolódik, majd végződik a film, ami nem lenne hiba, ha a rendező fokozni tudná a harc drámaiságát, nem tördelné szét a cselekményt ál-lírai részekkel, mert így lassacskán, kimérten csordogál a cselekmény, szűkmarkúan adagolt az izgalom. A színészi teljesítmények sem ragadják meg a nézőt, s ha — mert az ilyen filmek küldetéséhez tartozik — az ifjú néző hőst akar választani magának, csak olyan embert — jellemet választhat, akit hőssé saját fantáziája növel. A színvonalas, tartalmas ifjúsági alkotásoknak, kerüljenek ki bármelyik művészeti ágból is, nem csak a címzettekhez kell szólnia. A Versenyló elrablása című film lekötheti a fantáziadús vagy ábrándos nézőt, de a dinamikus életet kedvelőt (az ifjúság pedig inkább ilyen) untatja. Ez pedig egy kalandfilm esetében megengedhetetlen. RÁDIÓ Ellenfél lenne a rádió és a televízió a népzenei adásokban? Vagy már annyira megszoktuk a képernyőt, hogy válogatás nélkül hajlandók vagyunk végignézni mindent, a rádió 'nem egy esetben értékesebb adósainak rovására is? Persze, látni is, hallani is dupla élmény. Bár... A vasárnapi Déli muzsika tévéadás következetes, „kultiváit" előadóival, népdal-magyarnóta, - cigányzene keverékével, eladható és szórakoztató. Valljuk be, hangulat kérdése, hogy míves (sznob?) ízlésünknek tetszik-e néhanap. Ha „sírva-vigadós" kedvünkben talál, talán igen. Mégis jó lenne különbséget tenni. Mert mi azért a magyar tévétől is sokat tanulunk, gyakran valódi (gyakran vélt!) értéketmértéket is. így aztán jobbak, következetesebbek a magyar rádió zenei adásai. Mert különbséget tesznek, nevén nevezik a gyereket: magyar nótának, ha nótacsokrot adnak; népi muzsikának, népdalnak, népzenének - ha erről von szó. Nem hagyatkoznak a hallgató Ízlésére, zenei műveltségére, kereken kimondják . . . Nem tartanak attól, hogy túl iskolásak lesznek. Különben is: a három párhuzamos műsor bőséges választékot kínál. Még arra is marad idejük, van módjuk és erejük, hogy a népzenei köröket bemutassák (Népdalkörök országszerte). Éneklőcsoportjaink, amatőr folklóregyütteseink - remélhetőleg - inkább ezt az adást kísérik figyelemmel...- sr -NŐ/1 Rejtvényünkben Jón Kostra szlovák költő egy szép gondolatát idézzük. Készítette: L. L. Az 50. számú rejtvény helyes megfejtése: Ifjúság sólyommadár tiéd a világ és teérted van a világ. A tizennégy helyes megfejtés után könyvjutalomban részesül: Danis l.-né, Vágsellye (Sala), Borma R., Felsőszeli (Hor. Saliby), Lados K.-né, Losonc (Lucenec), Budai M., Ragyolc (Radzovce), Niedermann J., Trnava, Stupók L, Farkas- P.-né, Áj (Háj), Blaskó É., Komárom (Komárno), Hanuliák I., Nyórasd (Topofniky), Könössy V., Nagymagyar (Zlaté Klasy), Pelle E., Rimaszombat (Rim. Sobota). A helyes megfejtést az új szelvényünkkel ellátott levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünk címére. —7 /\ Tüzelő Végtelen időre Szemével érzékel A fluor és a bőr vegyjele Egr németül Fullánkos rovar Mutatószó Fordított névelő Együttérzés Móricz Zsigmond müve Román bojár eredetű nagytőkés család Ai oxigén vegyjele Azonos - betűk Fiúnév V X \ A rejtvény 1. része 1 r 1 Ázsiói félsziget „A* latyak Motívum Határozói rag Kicsinyítő képző T \ / \ / \ Töszámnév A rejtvény 2. része Numero rövidítve Makacs Látásszlovákul Szovjet folyam Kétjegyű mássalhangzó Azonos betűk-Névelő Édes pálinka Dal Sátor eleje Oxigén Kötszer Észak - Amerikában élő indián törzs Kisgyermek Hangosan sir Vadászkutyám Rádiusz Határozói igenév képzője Olasz távirati iroda ill Névelő Üt Strázsa Ipszifon Elöl képzett rövid hang Dón pénznem Tova Kétjegyű móssalh. A radon vegyjele N. V. A szelén és az ón vegyjele i íj Azonos betűk Redő Lenti helyre tette Francia város Becézett női név Határozószó Tárgyrag Sós tó Görög betű Svájci folyom (ék. f.) Személyem A bróm vegyjele Határozói rag Római 500 I Német fasiszta politikus Adóm NN Bankjegy Sándor Sulfur Elemér X b >
