Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-12-18 / 51-52. szám

körül... >) soha nem volt keserűség, lemon­dás. Amit a fiamért teszek, nem áldozat. Tamásiból költöztünk ide, a fiam tanulása végett. Csaba ott­hon a falu üdvöskéje volt, kedves gyerek, itt sokszor megesik, hogy a gyerekek csúfolják. Nagyon érzé­keny. Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz nevelni, de min­dent vállalunk érte — mondja az édesanya. A nagymegyeri (Calovo) Koller család Panyidarócon (Panické Dravce) él, amióta kislányuk isko­lába jár. — Öt hónapos korában agyhártyagyulladást kapott. Az or­vosok nem biztattak, legalábbis azt hitték, béna marad. Mostanáig úgy tudtam, hogy csak nagyothal­ló, a héten állapította megy egy szakorvos, hogy teljesen süket — Koller Bélánét a bratislavai dr. Mi­­narik fül- és gégeorvos igazította útba, ö magyarázta meg neki, mennyire fontos, hogy lányuk az anyanyelvén tanuljon, magyar tannyelvű iskolában, hiszen otthon is magyarul beszélnek. Egészséges gyermeküket csitít­­ják, nyugodtabb mozgásra, keve­sebb beszédre, csöndre intik a szülők. „Ne zavarj! Hagyj pihenni. Maradj nyugton. Legyen végre csönd!" — hallatszik lépten-nyo­­mon utcán, lakásokból. Gondol­nak-e azokra, akik áhítják ezt a zajt? Az örökmozgó fiú, kislány vibrálását? A kilencedikes Radics Robi reg­gelente óvodába kíséri jól halló kishúgát. Ernő, a nyolcadikos báty újságot vesz iskolába menet, biz­tosan és gátlások nélkül mozog a hallók között. Mintha nem is lenne hallássérült. Bevásárol. Az osztály ügyeit intézi. Élelmes, gyakorlatias: magyarázza, hogy ha felnő, szom­bat-vasárnap is dolgozni fog (asz­talosnak készül), házat épít, autót vesz, utána megnősül. Robi hallga­tagon ül, lesüti a szemét. — Bármily fogékonyak és szor­galmasak ezek a gyerekek, mégis elzártabbak, lehetőségeik, szellemi és képzeleti gyarapodásuk korláto­zottabb. Nem szabad őket még jobban elszigetelni — Jezek Szo­­nya igazgatónő legszívesebben minden percét a gyerekekkel tölte­né. — Az egykori tanítványok ma már meglett emberek. Rendre visszatérnek mégis. Nekünk ez az öröm, a megnyugvás forrása. Ez ösztönöz — ha időnként elfára­dunk. Ha tudjuk, hogy önálló, lelki­leg kiegyensúlyozott embereket neveltünk. Segítettünk nekik meg­tanulni élni. A legmeghittebb emberközelség. A tanításhoz szükséges magyar nyelvű könyveket Magyarországról szereznek be. de azok nem felelnek meg teljesen a hazai oktatási kívánalmaknak. Ezért inkább a bőséges, előbbre mutató anyagú szlovák tankönyvek nyomán készítenek kevesebbet fogó. de többet markolni törekvő tankönyvpótlót. A losonci iskola igazgatósága 1976-ban elküldte tankönyvjavaslatát a bratislavai Pedagógiai Kutatóintézetnek, ám azóta sem sikerült megegyezniük a kiadás dolgában. Idén 46 gyerekkel foglalkozik a 37 alkalmazott. Ha elhagyják az alapiskolát, mely sokuknak nem csak második otthona, kremnicáhan vagy Bratislavában tanulnak tovább szlovák tannyelvű szakiskolában. A Sadilek Vladimír vezette tornaórá­kon fölszabadult gyerkőcök. Ugyanolyan szigorúan és szeretettel kell nevelni a hallássérült gyerekeket, *4 mint az egészségeseket, de mindenkor nagyobb türelemmel. A hallgatás sűrű hálója érzékeny, a szépre, kedvességre fogékony lelkeket fon körül. A Radics-szűlök Robival és Ernővel soha nem mutogattak. A szájról olva­sást támogatja az iskola is. FOTÓ: KÖNÖZSI ISTVÁN KENDI MARIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom