Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-12-18 / 51-52. szám
ELENA LITVAJOVÁ, AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A SZLOVÁKIAI NŐSZÖVETSÉG ELNÖKE Mindent az emberért Figyelmünk és gondoskodásunk középpontjában az ember áll. Érte — értünk — történik minden. Azért akarunk egyre többet termelni, hogy élet- és munkakörülményeinket javíthassuk. Azért akarunk jobban termelni, hogy anyagi jólétünk fokozásával szellemi kiteljesedésünk feltételeit is megteremthessük. Kommunista pártunk — amelynek az idén ünnepeltük 60. születésnapját — XVI. kongresszusán a fejlett szocialista társadalom építésének igényes feladatait ezzel kapcsolatosan teljes szélességében és minden összetevőjében meghatározta. A CSKP KB 4. ülése és az SZKP KB ülése nemrég az élelmiszeripar, illetve mezőgazdaságunk legidőszerűbb kérdéseiről tárgyalt. Igényeinkhez, társadalmunk fejlesztéséhez mért közellátásunk érdekében; egészséges, racionális táplálkozásunk, mindannyiunk érdekében. Pihenésünk óráiban, amíg terített asztalunk javaiban dúskálunk, ismerkedjünk meg közelebbről is azokkal a feltételekkel, amelyek meghatározzák jelenlegi helyzetünket, amelyekből kiindulva holnapi feladatainkhoz neki kell gyürköznünk. Pontos és igényes felvilágosítást, buzdítást jelent számunkra ehhez az a beszámoló, amely nőszövetségünk a Mindent az emberért mozgalmának értékelő ülésén hangzott el Galántán (Galanta) 1981. november 18-án. Az élelmiszer-fogyasztásban világviszonylatban a ranglista élvonalában állunk. Az élelmiszer-termelés mennyiségének további növekedését, valamint a folyamatos ellátást takarmánybehozatal révén értük el. ami viszont kedvezőtlenül hat fizetési mérlegünkre. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek nemzetközi piacán uralkodó bizonytalanság, amit még a kiéleződött nemzetközi helyzet is befolyásol, számunkra és a szocialista közösség valamennyi országa számára parancsolón veti fel a követeleményt: elérni, hogy élelmiszerben önellátók legyünk! A feladat nem új. Már részletesen foglalkozott vele pártunk XIV. és XV. kongresszusa is. ám jelenleg az idei rossz termés miatt -. hogy pártunk rendkívüli intézkedéseket foganatosít, főleg a takarmánnyal való ésszerű gazdálkodásra olyan a helyzet — részben a tőkés világpiaci árak. hatékonyabb felhasználására vonatkozóan, hogy az állattenyésztésben optimális fejlődést érhessünk el. Ebben a helyzeben óhatatlanul előtérbe kerül az a követelmény is, hogy következetesen és teljes mértékben kihasználjuk adott belső forrásainkat és lehetőségeinket. Röviden és velősen arról van szó. hogy minden hektár földet, minden házi állatot, a lehető leggazdaságosabban használjunk ki. hogy minden beruházott vagy bére fordított koronából, minden kilogramm műtrágyából, takarmányból és minden felhasznált energiaegységből a lehető legtöbb jó minőségű terméket hozzuk létre. Ez a feladat természetesen elsősorban a szocialista mezőgazdaságban dolgozókat érinti, mert a nép ellátásának gondja elsősorban az ő vállukon nyugszik. Nyíltan meg kell mondanunk azonban azt is, hogy nem elhanyagolható a kistermelők hozzájárulása közellátásunkhoz. s az állampolgárok, főleg a nők takarékos, okos gazdálkodása sem. Nem egészen két évvel ezelőtt az adta az ötletet a Mindent az emberért mozgalmunkhoz, hogy elősegítsük az önellátást, segítsük a föld jobb kihasználását, járuljunk hozzá a termelékenység fokozásához. a gazdaságosságot szem előtt tartó kezdeményezések fokozásához. A mezőgazdaságban sok nő dolgozik, természetes tehát törekvésünk, hogy teljes mértékben megértsék korunk követelményét és becsületes munkájukkal részt vállaljanak a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséből. Mozgalmunk feladatait a következőkben állapítottuk meg: 1. következetesen feltérképezni minden parlagon heverő földterületet, átadni a kistermelőknek azzal, hogy az utolsó árig kihasználják; 2. figyelemmel kísérni a gyümölcs, a zöldség, a burgonya, a kukorica, a cukorrépa betakarítását, s jól megszervezni a betakarítást követő munkákat is; 3. a szervezők és más társadalmi szervezetek kötelezettségvállalásait, kezdeményezéseit úgy irányítani, hogy ne feledkezzenek meg a gépi gyomirtásról sem; 4. támogatni a kistermelőket, kertészkedőket. melegházak illetve fóliasátrak felállításában a piac korai zöldséggel való ellátása céljával; 5. sokoldalúan támogatni a kisállattenyésztőket. szorgalmazni a háziállat-, és a baromfitenyésztést szerződéses felvásárlásra is, továbbá szerződést kötni a közétkeztetési üzemekkel a hulladék felhasználására; 6. felülvizsgálni a városok és a községek statútumát, keresni az egyéni állattenyésztés és a tenyészállatok telepítésének lehetőségeit; 7. a kereskedelmi minisztériumon, a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségén, a Szlovákiai Termelési Szövetkezetek Szövetségén és az iparügyi minisztériumon keresztül a kertészkedőknek biztosítani az elegendő mennyiségű munkaeszközt. Az első számú feladat tehát az volt hogy számba vegyük az összes parlagon heverő földet, és annak pontos tudatában használjuk ki, hogy a mezőgazdasági földalap a legértékesebb, semmivel sem pótolható nemzeti kincsünk. Védelme egyre inkább össztársadalmi feladat. Ezeket az alapvető dolgokat minden embernek tudatosítania kell, erre kell nevelnünk gyermekeinket is. A termőföldet védeni társadalmi, a föld szeretetét ápolni az emberekben erkölcsi kötelességünk. Politikai feladatunk: tisztelni legkisebb rögét is és jól gazdálkodni vele. A valóság azonban egészen más. s ezt nemcsak a rendelkezésünkre álló tények támasztják alá. hanem a népi ellenőrző bizottság vizsgálatának eredményei is. Ebben részt vettek a Szlovákiai Nőszövetség szervei és szervezetei is. Felelőtlenül és tékozló módon egyremásra kikanyarítunk egy-egy darabot a termőföldből. Az utóbbi 20 év alatt 276 768 hektárnyival lett belőle kevesebb, ebből 244 670 hektár a szántóföld. Ugyanezen időszak alatt az erdőgazdaság 163 024 hektárral gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy ennyi földet, amelyet azelőtt megműveltek, termést hozott, hasznos volt mindenkinek, most erdészeti talajjá nyilvánították. Ezzel szemben nagy kiterjedésű hegyoldalaknak, legelőknek. ahol valaha szarvasmarhákat, birkanyájakat legeltettek, mintha nem akadna gazdája. A hatodik ötéves terv időszakában 83 700 hektárral lett kevesebb a mezőgazdasági talaj, ebből 75414 hektár a szántóföld. Ma az a helyzet, hogy Szlovákiában egy főre már csak 0,30 hektár szántóföld jut. Furcsán hangzik, de ez a tény. A földalappal való gazdálkodásban a talaj átírásában a döntő szó a nemzeti bizottságoké. Ezek nagyon rugalmatlanul, nehézkesen oldják meg mind a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan, mind pedig a parlagon heverő földek elosztását a kertészkedők és a kisállattenyésztők között. Sok járásban még számba se vették ezeket a földeket, több helyütt pedig egészen más célra használják fel őket. Mintha az építészek, tervezők máshol nem is tudnának házakat elképzelni. . . Dúbravkában 9.89 hektár termőföldön építőanyagraktár van. ennek a hulladéka pedig 5 hektárnyi szántóföldet foglal el. Ez azonban sem a Bratislavai Investing, sem a Magasépítő Vállalatot nem zavarja. A Topoíőany-i járásban így vált értéktelenné 5 hektárnyi terület a Veiké Uherce-i szövetkezet építő vállalatának hibájából. Terebesen (TrebiSov) a járási nemzeti bizottság tanácsának kivételes engedélye révén kapott a hús-CEE
