Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-06 / 6. szám

KEDVES GYEREKEK! Az érsekújvári magyar tanítási nyelvű óvodában a gyerekek a három év alatt 60 70 verset tanulnak meg. Az érsekújvári járásból válo­gattunk össze számotokra né­hány népi gyermekmondókát. Ezeket külön is figyelmetekbe ajánljuk, hiszen általuk meg­szépül, ízesedik nyelvetek. Fel­nőtt korotokban is, majd amikor egy-egy pillanatra hazagondol­tok, az ezekből a mondókákból kibúvó szavakban érzitek meg otthonaitokat. Mert nemcsak a gyerekeknek fontos, hogy haza­térhessenek, otthon érezhessék magukat, hanem a felnőtteknek is. És nemcsak a lakás, szoba, a szülők, rokonok, barátok és ismerősök közt lelhetjük meg otthonainkat, hanem szavaink­ban is. Igyekezzetek hát minél tcbb otthonteremtő szót meg­őrizni népművészetünk kincstárából. Bölcsődal Csucsuj, csucsuj, babuskám, Nekem is volt fiacskám, A törökök vitték el. (Andód) Nyafogó gyerekre Rívó, putyogó, Egész napon totyogó. Rívó, síró, Sose leszel bíró. (Andód) Gólyakérdő Gólya, gólya, gilice, Látom lábad, mi lelte? Török kislány megvágta, Magyar kislány gyógyítja, Síppal, dobbal, nyárihegedűvel. GYERMEKJÁTÉKOK Gyere haza nyárba Fekete ruhába. Tejet adok kiskanálba, Úgy menj el a nagyvilágba. Hess el, gólya, hess el! (Andód) Kisgyermekek összeállnak, megfogják a középső és hüvelyk­ujjukkal egymás keze fején a bőrt, és a mondóka ütemére emelgetik, lengetik, le és fel a függőlegesen egymás fölé he­lyezett kezüket. A végén karjukat kiterjesztik és szétfutnak, mintha repülnének. Csip-csip, csóka Vág, vág, róka, Szekeres gazda Átúszik a gazba Adsz-e, komám, szekeret? Nem adhatom oda, Tyúkok ülnek rajta, Hess el róla, hess, hess, hess! (Andód) LÁNCOS JÁTÉK A gyerekek egymás kezét fogják, közben forognak, úgy dalolnak. Hej, láncocska, táncocska, Tartományos láncocska! Hoci kezed, édesem, Másikat is, kegyesem. A Szent István táncot jár, Felesége nem tudja. Csuda madár a szarka, Kinek hosszú a farka. Hej, láncocska, láncocska, Tartományos láncocska. (Helemba) A párkányi (Stúrovo) papírgyár nőszervezetének tagjai ismét ott akarnak lenni Prágában az országos spartakiá­­don. Chudová Ruzena vezetésével ötvenegyen gyakorol­nak. Soraikat kiegészítik még az egészségügyi dolgozók és az alapiskola tanítónői. ARANY - EZÜST - BRONZ Az országot járva örömmel tapasztaljuk, hogy alig találunk üresen szomorkodó tornatermet, a bátrabbja a hótól, hidegtől sem riad vissza, a szabadban gyakorol. Ami még örvendetesebb, sok ezer ember a spartakiád-gyakorlatokat sulykolja. Egyszerűsítve azt is mondhatnánk: a tömegsport térhódítása zajlik előttünk. Miért örvendetes ez a tény? Tudni kell, hogy az olimpiai mozga­lom - mely magába zárja a népek békés egymás mellett élésének, a barátságnak az eszméjét - éppúgy amatör sportmozgalomként indult. Alapszabályzatában ma is ez az egyik meghatározó pont, elv. Hogy hová fejlődött az egykori szerény keretű mozgalom, minden sportbarát jól tudja: a sportolók életének meghatározója lett a négyéves ciklus, generációváltások határköve, s ami lényegesebb: a béke és barátság színtere. A spartakiádnak a társadalmi küldetésén kívül az is a szerepe, hogy új tehetségeket, élsportra alkalmas fiatalokat fedezzen fel, hogy élsportolók részvételével rendezett versenyeken népszerűsítsen egy-egy sportágat. Hogy e sokrétű küldetési mennyire tudják tarta­lommal megtölteni a szervezők, igazolja a lény, hogy az olimpiára készülő csehszlovák sportolók közt számtalant találhatunk azok közül, akik első igazán nagy sikerüket - még gyermekként - éppen spartakiád-versenyen érték el. Ilyen versenyző a csehszlovák úszósport egyik nagy reménysége is, aki a legutóbbi spartakiád versenyeken sorozatban nyert arany­érmeket, egy évvel később pedig beverekedte magát a montreáli olimpia hátúszó számainak döntőjébe is. Kérdésünk: Ki az a csehszlovák úszó, aki első nagy győzelmeit spartakiád­­versenyeken érte el, s most éremesélyesként készül az olimpiára? Machek 1 Kuff 2 Rol'ko X •* arany ezüst bronz

Next

/
Oldalképek
Tartalom