Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-11-11 / 46. szám
PETER GUBA, A KASSAI (KOSICE) VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁG TITKÁRA A nők helye városunk fejlődésében Hazánk felszabadulása, valamint a Kassai kormányprogram kihirdetése 35. évfordulójának évében emlékezünk meg városunk 750 éves múltjáról, melyet az általunk legrégibbnek ismert forrásmunka alapján állapítottunk meg. Városunk történelme gazdag, hiszen már 1342-ben királyi városi joggal rendelkezett, 1361-ben, mint az első európai város, címert kapott; 1657-ben megalakult a városban az egyetem és így sorolhatnám azokat a fontos történelmi eseményeket, személyiségeket, amelyek és akik kapcsán Kassa fontos helyet foglal el Közép-Európa történetében, s mert munkásmozgalmi múltja is gazdag, 1890-től rendszeresen megünnepelték a városban május 1-ét; 1894-ben megalakult a városban a szociáldemokrata párt, munkásegyesületek jöttek létre, amelyek szilárd eszmei síkon harcoltak a munkásság érdekeiért a hazai burzsoázia ellen, támogatva egyúttal a nemzetközi proletariátus harcát is. Piros betűs ünnep Kassa történelmében az 1919-es esztendő, amikor a Magyar Tanácsköztársaság seregeinek bevonulása után megalakult a Szlovák Tanácsköztársaság; a Vörös Hadseregbe sok száz kassai munkás jelentkezett önként harcolni az elnyomott nép szabadságáért. 1921. június 12-én tartotta alakuló gyűlését városunkban a kommunista párt, amelyen részt vett Bohumir Smeral. A munkásosztály harca ezután még hatékonyabb lett, hiszen olyan vezető erőt kapott, amely tudományos alapokon, céltudatosan vezette az osztályharcot, s a szovjet hadsereg, a Szovjetunió hathatós segítségével végül győzelemre vezette dolgozó népünket. Bármilyen gazdag is a történelmi múlt, s büszkék vagyunk is rá, a fejlődésnek — mely a második világháború befejeztével, különösképp pedig népünk februári győzelme után jellemzi társadalmunkat, és természetesen a mi városunkat — nincs párja a történelemben. A felszabadulás óta városunk négyszeresére nőtt. 1945-ben 18 kisebb üzemben alig 8 ezer ember dolgozott, új gyárak, üzemkomplexumok létesítésével, átépítésekkel ma 458 üzemegység több mint 15 milliárd korona értéket termel, összesen 46 920 dolgozót foglalkoztat. Az ipar és a nemzetgazdaság többi ágazata összesen 128 414 embernek ad munkát, biztosít kereseti és megélhetési forrást. A munkalehetőségek fejlődésével nőtt a női alkalmazottak száma is, amely ma az országos átlag fölött van. Természetesen, tudatában vagyunk annak, hogy a Kassán dolgozó nők egy része a környékről jár naponta vagy hetente munkába. A legtöbb nő a szolgáltatásokban dolgozik, valamint a hagyományosan női munkának tekintett textiliparban, a Tatrasvitben, de többen a Kelet-szlovákiai Vasműben, az építőiparban helyezkedtek el, ami hazai viszonylatokban nem szokásos. A tervek szerint 1980 végéig a 128 414 dolgozóból 58 870 lesz a nő, legtöbb a tercier szférában: 61,5 százalék. 37,2 százalék az iparban, 1,3 százalék pedig a mező- és az erdőgazdaságban. Százalékokban kifejezve a legtöbb nő a kereskedelemben dolgozik (14,6), továbbá az iskolaügyben (13,2) és az egészségügyben (10,4). A nemzeti bizottságok által irányított ágazatok 17 577 dolgozója közül 12 014 a nő. Tán a számok is sugallják, hogy egyik legfontosabb feladatunk megfelelő életfeltételeket biztosítani a dolgozó lányoknak, asszonyoknak, a munkahelyeken pedig betartani azokat az előírásokat, amelyek a dolgozó nőkre vonatkoznak. Csak így tudjuk biztosítani munkájuk megfelelő intenzitását, valamint töretlen egyéni fejlődésük feltételeit. A több mint kétszázezer lakosú város nagyban hozzájárul a keletszlovákiai kerület feladatainak teljesítéséhez. A foglalkoztatottság terén 20,1 százalék, az ipari termelést tekintve 38,2 százalék, az építészet feladatait figyelve pedig 52,2 százalék a város érdeme a tervek teljesítésében. Ezek a nagyszerű eredmények elképzelhetetlenek lennének párt- és állami szerveink, valamint a Szovjetunió hathatós segítsége nélkül. Hogy mást ne említsek: Közép- Európa egyik legmodernebb kohászati kombinátja a — Kelet-szlovákiai Vasmű — épült fel városunkban, melynek évi teljesítménye eléri a 11 milliárd koronát; több mint 24 ezer embert foglalkoztat, exportra csaknem 4 milliárd korona értéket gyárt. A felvázolt fejlődés a városfejlesztés minden területén különös figyelmet igényel. Elsősorban az életkörülmények és a szolgáltatások állandó fejlődését, szebbé, jobbá tételét tartjuk szem előtt. Valóban sokat tettünk ilyen tekintetben, a legszemléletesebben beruházásaink ismertetésével tudom alátámasztani. A hetvenes években 25 ezer új lakást adtunk át, 41 bölcsőde nyílt 2049 gyermek részére, a 48 új óvoda 6347-tel bővítette óvodai férőhelyeink számát; 12 alapiskolát építettünk, ahová 7233 diók jár, a kiskereskedelmi hálózatunk 110 új üzlethelyiséggel gazdagodott, ami az 1970-es évhez viszonyítva egymilliárd koronával nagyobb forgalmat jelent. Sokat foglalkozunk a kultúrával és a társadalmi élet kérdéseivel is, hiszen tudjuk, hogy a szocialista embertípus kialakítása nevelési kérdés. Azon túl, hogy a városban több kulturális és tömegszervezet irányítja és szervezi ezt a tevékenységet, nagy lehetőségeket kínál a népművelési intézet, valamint a Kultúra és Pihenés Park. A szervezetek és az említett intézmények több öntevékeny kultúrcsoportot irányítanak, előadásokat, tanfolyamokat rendeznek az érdeklődőknek. Az öntevékeny kultúrcsoportok munkájába összesen 2576 nő kapcsolódott be. A tanfolyamok közül a legnagyobb sikere a varrás és szabás, valamint a gépíró tanfolyamnak van. 1979-ben csak a népművelési központok 27 ismeretterjesztő és politikai előadást szerveztek. Ha a nők aktivitását figyeljük, elismerően kell szólni a Szlovákiai Nőszövetség alapszervezeteinek munkájáról, mely sokszor messze túlhaladja a szövetség szabta kereteket. A nqszövetség tagjai több más kulturális és társadalmi szerv és szervezet vezetőségében is aktív munkát fejtenek ki. A nemzeti bizottság képviselőinek 33,2 százaléka nő, különböző bizottságokban, polgári testületekben képviseleti arányuk még ennél is több, 34,9 százalék. Városunk nemcsak gazdasági téren fejlődött óriásit, egyre inkább kulturális és művelődési központtá vált, s híre már külföldre is eljutott. A felszabadulás évében szakközépiskolába mindössze 833 diák járt, az idén számuk meghaladja a nyolcezret. 1945-ben Kassán egyetlen főiskola sem volt, ma négyet is számon tarthatunk, s a 13 fakultásnak több mint tizenháromezer hallgatója van. Több tudományos intézmény székel városunkban, kutatásaik eredménye szinte minden szocialista országban ismert, és néhány kapitalista ország is figyelemmel kíséri tevékenységüket. Óvoda- és iskolahálózatunk kiépítése folyamatban van, az elért eredmények joggal töltenek el Büszkeséggel mindenkit, aki e városban él, dolgozik. Az óvodai beiskoláztatás aránya több mint 90 százalék, évről évre több az üzemi óvoda is. Iskolai étkezdéink — szerepük a nők foglalkoztatásával arányosan tovább nő — valamennyi kérvényt kielégítik: összesen 38 634 tanulót étkeztetnek. Sikeresen oldja meg a város a XV. pártkongresszus határozatait az egészségügy terén is, annak ellenére, hogy az egész kerület — így Kassa is — nagyon rossz helyzetben volt mind a kórházi férőhelyek, mind az orvosok számát tekintve. Városunkban jelenleg 1000 lakosra 5,6 orvos jut, ami megfelel az országos átlagnak. Különös figyelmet szentelünk az anyáknak és a gyermekeknek. Az egészségügyi vizsgálatokon kívül nagyon sok előadást tartunk, elsősorban a női betegségekről, a terhességről és a csecsemőgondozásról. A szolgáltatások fejlődése országosan is a fő feladatok közé tartozik. Városunkban a helyi gazdálkodási üzemek és a kommunális üzem feladata a szolgáltatás, elsősorban a hagyományos házimunkák terhét igyekeznek levenni a családok válláról: jól működnek a mosodák, gyorstisztítók, a vasalószolgálat; a szőnyegtisztítást, a pelenkakölcsönzést és a takarítószolgálatot is egyre többen használják ki. Idén a kommunális üzem öt új szolgáltatást vezetett be, de minden évben vannak új ágazatok, amelyek elsősorban az asszonyok munkáját könnyítik. Figyelemre méltó munkát fejt ki ilyen téren még a Kovosluzba javító-szolgálat, valamint a textil- és bőripari termékeket javító vállalat, A nemzeti front választási programjának teljesítése elképzelhetetlen a lakosság aktivitása nélkül. Hogy kitűnő eredményekről számolhatunk be, ez a párt- és a tömegszervezetek jó politikai-nevelő munkáját dicséri. 1971-től napjainkig „Z“ akcióban lakosságunk több mint 1,1 milliárd korona értéket hozott létre. A dolgozók aktivitásának másik fokmérője a szocialista brigádmozgalom hatékonysága. Városunkban ebbe a mozgalomba 60 788-an kapcsolódtak be, 5037 kollektívában 11 030 brigádtag a mozgalom ezüst, 742 pedig az arany fokozatának tulajdonosa. Az újítók mozgalmának 3215 tagja van, akik a folyó év első felében 23 366 újítási javaslatot dolgoztak ki. Ebből 20101-et bevezettek, s ez összesen 35 481 ezer korona hasznot hozott. A nemzetgazdaság valamennyi ágazatának tervteljesítését hatékonyan segítik a racionalizációs brigádok. A 382 csoportnak 3943 tagja van, tevékenységük az első félévben 52 millió 354 ezer koronás haszonnal járt. A hatalmas fejlődés ellenére — melyet dolgozó népünk pártunk okos, megfontolt vezetésével, és a Szovjetunió őszinte segítségével ért el — tudatában vagyunk annak, hogy nincs megállás, további feladatok — régiek és újak — várnak megoldásra. A CSKP KB 18. ülésén határozták meg a legközelebbi és legfontosabb feladatokat, miszerint tovább kell növelni a munkatermelékenységet és -hatékonyságot, hogy az elért magas életszínvonalunk minőségileg tovább javuljon, és olyan politikai-nevelő, szervező munkát kell kifejtenünk, hogy még többen és jobban, aktívabban kapcsolódjanak be össztársadalmi dolgaink végzésébe. A XVI. pártkongresszusra készülve, pártunk megalakulásának 60. évfordulja előtt erre kötelez valamennyiünket városunk történelmi múltja, haladó hagyományai. EED
