Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-28 / 44. szám
hanem a szakmájához értő, a vállalat érdekét védő szakembert látják benne. — öt évvel ezelőtt a Prágai Műszaki Egyetem Atomfizikai és Mérnök-fizikai Karán végeztem tanulmányaimat. A Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű melletti Energetikai Kutatóintézetben nagy elhatározásokkal, célkitűzésekkel indultam. Mindig újat keresni, ami előre visz — ez volt a célom. De az élet egy kicsit más, mint ahogyan azt az iskolából látjuk. Egy fél év után bekerültem a termelésbe. Három évig dolgoztam itt mint vezető fizikus; osztályunk feladata volt a sugárzás ellen védeni az embert és a környezetet. Ez nagyon jó iskola volt számomra. Megtanultam az emberek között mozogni, bánni velük. Tetszett a munka, jól éreztem itt magam. Aztán közbeszóltak a családi gondok ... S ezután Füri Erzsébet életében az a szakasz következett, amely csaknem minden nőnél egyforma. Legyen az atomfizikus, szövőnő vagy fejőnő. Férjhezment, gyereket szült, és végleg férje után költözött. — Bratislavában olyan szakmában, mint a sugárzásmennyiség-mérés nehéz állást találni. Majdnem kénytelen voltam feladni a reményt, hogy visszakerüljek a szakmámba. Az utolsó pillanatban azonban sikerült itt — a Szlovákia Energetikai Építkezéseinek Beruházó Vállalatánál — elhelyezkednem, mint beruházó előadó. Nem a szakmámban dolgozom, kell itt mindenhez érteni: atomfizikához, gépészethez, építészethez, mert szinte óránként változik a téma. Éppen ez a vonzó benne; szükség van a leleményességre, találékonyságra, szigorú szakmai felkészültséget is igényel. Nagyon jól jön az a gyakorlat, amit a kutatóintézetben és az atomerőműben szereztem. Jelenleg a mohi atomerőmű beruo m dolgozik. Munkatársaival együtt felelős az alapkutatástól az üzembehelyezésig a műszaki és gazdasági tényezők összehangolásáért. Az atomerőmű építésében nagyon sok tervező, kivitelező vesz részt. Munkájukat nekik kell összehangolni, irányítani, ellenőrizni. Kiválasztani a legcélszerűbb műszaki és gazdasági megoldásokat. Ez pedig rengeteg tárgyalást, tanácskozást hoz magával. És utazást. — Ha a család nem állna mellettem, nem is tudnám ezt az állást betölteni. Talán ezért is van ebben a munkakörben olyan kevés nő... Ha csak egy-két napos kiküldetésről van szó, a férjem gondoskodik a hároméves Zoltánkáról. Ha hosszabb időre kell távol maradnom, szüleim elviszik Peredre (Tesedikovo). Egy gyereknél még ez megoldható. Kettővel nehezebb lesz. Igaz, a háztartási munkával így sem tudom soha utolérni magam . . . Mint minden munkában, a miénkben is vannak hullámvölgyek. Ha valami nem sikerül, latolgatom, vajon megéri-e feláldozni a családot, a gyerekeket, a szabad időmet? De HETI ff ff OSTiT házásának előkészítésén | É iA í m » Krajcovicová Mária a másik oldalon jó érzés tudni, hogy egy ilyen óriási építkezésben, mint az atomerőmű, az én munkám, tudásom is benne van. — Mint nőt, szakembert — méghozzá ilyen fiatalos alkattal, hogyan fogadják el a munkatársak? — Az elismerésért keményen meg kell küzdenem. És ez sokszor nem is olyan egyértelmű. A nők ugyanis engedékenyebbek, kompromisszumok kötésére hajlamosabbak, mint a férfiak. A beruházónál pedig az ilyen tulajdonságok hátrányt jelentenek a vállalat szempontjából. Olykor el kell engednem a fülem mellett a kétértelmű megjegyzéseket is ... Néha időbe telik, végül mégiscsak megértik, hogy elsősorban szakember vagyok. Néha úgy érzem, háromszor annyit kell küzdenem az elismerésért, mint férfikollégáimnak. VESZÉLY NÉLKÜL A lakosság körében nálunk is gyakran felmerül a kérdés: az atomerőművek üzembehelyezésének gazdasági jelentősége mellett milyen a hatása a környezetre? Veszélytelen-e az élőlényekre, növényzetre a sugárzás? Felismerhető-e már most mindaz, ami negatívan hathat az emberiségre? Krajcoviéová Mária vegyészmérnök, a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű külső sugárzást mérő laboratóriumának vezetője elmosolyodik kérdésünk hallatán. — Ezt gyakran kérdik az emberek. S a kérdésre leggyakrabban kérdéssel válaszolok. Vajon a mosatlan gyümölcs, amit megeszünk, a mosópor, amivel mosunk, a levegő, amit az útkereszteződésben beszívunk vagy a cigaretta nem veszélyes az ember számára? Sokkal veszélyesebb, mint az atomerőműből származó kisugárzás, mégsem védekezünk ellene, sőt eszünkbe sem jut rákérdezni: ártalmas-e? Megszoktuk, elfogadtuk. Az atom békés célú felhasználása új dolog, az emberek tudatában ma még inkább a háborús célok élnek. Az atom szó hallatára az ember elsősorban a negatívumra gondol, holott annyira hasznára is lehet az embereknek, mint kárára. Csak erről még mindig keveset beszélünk ... Az atomerőművek a környezetre sokkal kevésbé ártalmasak, mint például a vegyiművek, vagy a hagyományos fűtőanyaggal működő üzemágak. A kutatás, a sokrétű védekezési intézkedés is erre vall. Jaslovské Bohunice környékén már akkor elkezdték a környezetvédelmi kutatást, amikor szóbakerült az atomerőmű építése. Az üzembeállítás előtt tíz évvel vizsgálták a növényeket, levegőt, talajt, hogy ez majd alapot nyújtson a későbbi összehasonlításhoz. Krajéoviéová Mária négy éve vezetője ennek a laboratóriumnak. Azóta az atomerőmű közvetlen közeléből kiköltöztek Trnavára, hogy tizenöt kilométeres körzetben figyeljék a hatást a környezetre. — Miből áll a 15 tagú kollektíva munkája? — Rendszeresen ellenőrizzük a radioaktivitást, a levegőben, talajban, mezőgazdasági termékekben; gabonafélékben, takarmányban, tejben, zöldségben. Havonta kétszer veszünk mintát a kijelölt helyeken, ezeket vegyileg vizsgáljuk, az eredményt összehasonlítjuk az előzőekkel. Eddig semmilyen negatív hatást nem észleltünk-, amit a sugárzás idézett volna elő. Hasonló tevékenységet végeznek a kutatóintézetben is, tehát lehetőségünk van az eredmények öszehasonlítására, ami teljesen kizárja a tévedést. — Az esetleges sugárzás nem veszélyes a női szervezetre? — Félévenként szigorú orvosi ellenőrzésen veszünk részt. Ezenkívül a terhes nőt más munkakörbe helyezzük át, s a szülés után még kilenc hónapig nem térhet vissza eredeti munkahelyére. Ha dolgozóink valamilyen betegségben szenvednek — például gyomorfekélyük van, vagy megsebesültek —, addig nem dolgozhatnak aktív területen, amíg teljesen meg nem gyógyultak. Az emberről való gondoskodás tehát itt kezdődik, saját dolgozóik körében, és folytatódik tovább, kiterjed minden élőlényre. Mert az atom békés felhasználása az emberiség javát kell hogy szolgálja. Nálunk és mindenütt a világon. H. ZSEBIK SAROLTA