Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-23 / 39. szám
VAJKAI MIKLÓS Fegyveres Hedvig Padányi (Padán) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, 4. osztály, olvasónk rajza KISS BENEDEK Morgolódó Morgolódik a vihar, mor-mor-mor, mar-mar-mar, fussunk haza hát hamar, mor-mor-mor, mar-mar-mar! Veszett kutya megzavar, mor-mor-mor, belénk mar. fussunk haza hát hamar, mor-mor-mor, mar-mar-mor! KEDVES GYEREKEK! Óvodában, napköziben, szikra- vagy éppen pionírfoglalkozáson gyakori kérdés: mit játsszunk? Főleg akkor, ba esik, vagy hideg van, és nem mehetünk a szabadba, a sportpályára, játszótérre. Vidám és szórakoztató játék a „Levegő, föld, víz". A csoportból kiolvasunk egy vezénylőt. A többiek sorba állnak vagy leülnek. A vezénylő lassan lépegeit, s hangosan mondja: „levegő!“, és gyorsan rámutat valakire. Akire rábökött, azonnal válaszol egy olyan állat nevével, amely a levegőben szokott lenni. Pl. madár (madárnevet is mondhat: fecske, rigó, sas; vagy légy, szúnyog' stb.), de azt, hogy madár, csak egyszer lehet mondani, a második kérdezettnek már más nevet kell rávágnia. Mi mozog még a levegőben? Pl. a denevér vagy repülőgyík, de a fáról átugró majom vagy mókus már nem jó válasz. Ha a vezénylő azt kiáltja: „föld!“ — földön élő állatok nevét kell rávágni, és mindig újat! Ha azt kiáltja, hogy „viz!“ — vízben élő állatokat kell mondani! Vízben élő a kétéltű is, pl. a kacsacsőrű emlős vagy a béka. De nem vízben élő a belepottyant macska! Aki nem tud gyorsan új nevet mondani, vagy rosszat mond, zálogot ad. Ha már elég sok összegyűlt, a vezénylő kiváltja őket. S ha a játék után még arra is marad időtök, hogy megírjátok, nálatok milyen csoportos népi játékok, vagy mondókák, kiolvasók maradtak fenn, szívesen fogadjuk leveleiteket. Címünk: a Nő szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanoviéova 20. Mese a török szultánról és az Igazságos és Tudós Mátyás királyról... K\ tagadná: mindketten ördögi hatalommal bírtak. De egy szép tavaszi napon mégis Mátyás király esett a török szultán fogságába. Föl s alá járt a szultán palotájának egyik szobájában és alig hitt a saját szemének. Már délután volt, amikor a szultán magához hívatta, és igy szólt: — Te volnál az a Tudós Mátyás? ... — Én vagyok az, Felség... — Akármilyen tudós vagy, a markomba kerültél... — Ügy van, Felség... — És ha a markomba kerültél, megbüntetlek, éspedig úgy, hogy megszégyenítlek... Mátyás megértőén bólintott. El sem tudta képzelni, hogy mennyi furfanggal rendelkezik az a másik. Az elkövetkező reggelre Mátyásnak bizony bohócruhát csináltak, szélesen csipkézett, gyolcs kézelőkkel és galérral, amelyet akkortájt az udvari bolondok viseltek. A fejére piros sapkát tettek, mint amilyet a gyermekek és az ördögcsemeték hordtak. A török szultán beleült a négykerekű szekerébe és Mátyásnak megparancsolta, hogy huzigálja őt a palota udvarán. Mátyás úgy húzta-húzogatta a török szultánt, mintha öröme telt volna a mókában. A török szultán mulatott is eleget rajta. És Mátyás hátra-hátranézett, fontoskodva a szekérke alváza felé sandított. — Mit pislogsz, te Mátyás? — kérdezte a szultán. — Csak a kerekeket bámulom ... — mondta az Igazságos és Tudós Mátyás király. — A kerekek törvényét figyelem ... Amennyit fölfelé, annyit lefelé is ... — mondta. Többet nem is szólott. Napnyugtáig huzigálta a szekérkében a szultánt. Este azután mindketten lefeküdtek, de Mátyás király nem tétlenkedett ám. Az éjszaka, folyamán áttudóskodta Magyarországra a török palotát, szultánostól — szolgástól — mindenestől. Reggel kipillantott a palota ablakán a szultán. Megdörzsölte a szemét, azt hitte, hogy álmot lát, mert másfelől kelt a Nap. A környék, a vidék megváltozott. — Fogságba estem, Felség... — mondta önszánó hangon. — Fogságba... — bólintott Mátyás. A szultán elmosolyodott. — Akkor ma a magyar Felség ül a szekérbe — gondolta a szultán —, és nekem kell bohócruhában huzigálnom__Igaza volt... Amennyit a kerék fölfelé, annyit lefelé is ... Csakhogy Mátyás király nem ült a szekérkébe. A szultánra sem adatott bohócruhát. Ellenben egy jókora hordót csináltatott, kiverette szögekkel és fölvitte a Gellérthegyre, hogy abban próbáljon szerencsét a szultán, és abban tapasztalja a kerekek törvényeit. Még egyszer visszatérünk a gombához, mégpedig azok kérésére, akik gombatermesztéssel szeretnének foglalkozni. Kérdéseinkre a prágai Mikológiái Társaság irodájában kaptunk választ. Hazánkban itt foglalkoznak gombatermesztéssel, árusítással, szakmai tanácsadással. Kistermelők is sikerrel termeszthetnek gombát, ha biztosítani tudják az alapfeltételeket, nyirkos, de szellőző pincehelyiségeket (ahol a hőmérséklet 12- 16 fok), a termesztéshez szükséges trágyát. Sikeresen csak fótrágya és szalma (1:5 arányú) szakszerű összedolgozásából készült alapanyagokon termeszthetünk sampinyongombát. Ha ezek az alapfeltételek megvannak, akkor érdemes szakkönyvet forgatnunk, hiszen a gombatermesztés sok apró, de nagyon fontos tudnivalót igényel. Például a trágya szakszerű előkészítését, a fertőtlenítést, a páratartalom ellenőrzését stb. Termesztésre elkészített gombospórákot a Mykoprodukta szaküzleteiben lehet beszerezni, a képen látható literes üvegben árusítják, 36 koronáért. Ezzel a mennyiséggel 2-3 négyzetmétert ültethetünk be, ha betartjuk a szakelőírásokat, egy négyzetméterről 5-15 kg sampinyont szedhetünk le. A szaküzletek Prágában (Vodickovó 10.) és Bratislavábon (Obrancov mieru utca) vannak. Utánvétellel a következő címen lehet rendelni: VSD Mykoprodukta, Babice u Uherského Hradisté (PSC 68 703). Itt igényelhetnek írásos szaktanácsot is.
