Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-23 / 39. szám

családi kör MIT KELL TUDNI AZ ÚJ FŐISKOLAI TÖRVÉNYRŐL KÉRDÉSEINKRE Dr. PERHACS JANOS, A NEVELÉSTUDOMÁNYOK KANDI­DATUSA, A BRATISLAVA! KOMENSKY EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARANAK DOCENSE VÁLASZOL.- Közvéleményünk előtt mór ismere­tes, hogy ez év szeptember elsejétől új főiskolai törvény lépett életbe. Mi tette szükségessé ennek létrehozását? A szakemberképzés társadalmunk fontos feladata. A jövő szakemberei­nek számát, felkészültségét és szakmai szerteágazósát éppen ezért társadal­munk igényei szabják meg. Egyetlen főiskola, egyetem célja sem lehet zárt, öncélú ismeretanyag átadása, hanem az életre való felkészítés. Ezzel is indo­kolható, hogy felsőoktatási intézmé­nyeink legalább húsz évre előre terve­zik a szakemberképzést, figyelembe vé­ve a társadalom növekvő igényeit, oz egyre bővülő ismeretanyagot, az új tudományágak fejlődését. Hazánkban 1956-tól nem volt új főiskolai törvény. Ez idő alatt fejlett szocialista társada­lommá váltunk, a tu'dományos-műszaki forradalom robbanásszerűen tört be életünk szinte minden területére, ami azt hozta magával, hogy egy sor új szakmára, szakemberre van szükség, míg mások csaknem feleslegessé vál­tak, veszítettek fontosságukból. Persze reménytelen lenne az a próbálkozá­sunk, hogy az oktatást összhangba hozzuk az állandóan kiterjedő ismeret­­anyaggal, ha e növekedéssel nem jár­na együtt az egyszerűsítés. Szent- Györgyi Albert mondta egy tanulóssal­­tanítással foglalkozó előadásában: „A tudás olyan, mint egy szent tehén, amit úgy kell megfejnünk, hogy közben távol maradjunk a szarvától.” Vagyis ennek az egyszerűsítésnek a megoldása is az oktatási intézmények időszerű feladata.- Mi jellemzi az új főiskolai törvényt? — A demokratikus centralizmus elvét követi. Pontosan megjelöli az oktatás­ügyi minisztériumok, a rektorok, a dé­kánok, az oktatók jogait, kötelességeit, akik együttesen felelősek azért, hogy pártpolitikánk az oktatás terén is kö­vetkezetesen érvényesüljön. — Pártpolitikánk érvényesítésével kap­csolatban mit emelhetnénk ki magyar nemzetiségű fiataljaink számára? — Elsősorban azt, hogy nemzetiségi létszámunk arányainak megfelelően nyitva áll előttük valamennyi felső­­oktatási intézmény kapuja, feltéve, ha a komplex értékelés során megfelelnek a felvételi követelményeknek. — Mit kell még tudnunk a felvételi vizsgákkal kapcsolatban? — Ebben nincs sok változás. A közép­iskolák tanulói az iskola igazgatóságán a dolgozók pedig munkaadójukon ke­resztül nyújthatják be kérvényüket a to­vábbtanulásra. A felvételt vagy ennek elutasítását továbbra is a dékán dönti el a felvételiző komplex értékelése alapján. Változás két dologban történt: a fellebezéseknél a végső döntést az oktatásügyi miniszter mondja ki; a je­lentkező nem a beiratkozás napjától lesz főiskolai hallgató, hanem a felvé­teléről szóló értesítés napjától. Erre azért volt szükség, mert a tanulmány megkezdése előtt a fiatalok már köte­lezően részt vesznek nyári építő- és előkészítő táborokban. — Mi jellemzi a tanulás formáit illet­ve idejét? — Felsőoktatási intézményeinkben az oktatásnak két alapformája van: nap­pali és távtanulás. Esetenként azonban előfordulhat a kettő kombinációja. A tanulmány idő tartamát a szövetségi kormány illetékes szervei határozzák meg, egységesen az egész ország terü­letére. A nappali tagozatokon 4-6 év, távtanulás esetén 4-7 év, vagyis a táv­tanulás ugyanazon szakon általában egy évvel hosszabb.- Új fogalommal is találkozunk: az ún. köztes szakokkal.- Egyre bővülő ismereteink, a tudo­mányos-műszaki forradalom egyre több feladat megoldására készteti oktatás­ügyünket is. Napjainkban szinte elmo­sódnak a határok a különböző termé­szettudományok, ugyanígy a természet- és a humán tudományok között. Mint említettük, egy sor új szakmáro van máris szükségünk, főleg ha figyelme vesszük társadalmi fejlődésünk előre­jelzéseit. Olyan tudományágak oktatá­sánál, amelyek még „gyerekcipőben járnak", feladatainkat két esetleg több kar vagy egyetem, főiskola közre­működésével oldjuk meg. Ez tulajdon­képpen a tanulás különleges formája, általában egyénig tanulmányi tervvel és a tanulmányi szakok speciális kombi­nációjával, valamilyen egyedi vagy kü­lönleges gyakorlati cél elérése érdeké­ben. Az ilyen tanuló annok a főiskolá­nak, egyetemnek a hallgatója, ahol a fő szakot tanulja, és a tudományos fokozatok megszerzésében is annak szabályai érvényesek rá.- A hallgatók érdekében milyen új törvények születtek? Elsőként említem az egyéni tanulmá­nyi terv lehetőségét. Nappali tagoza­tos fiatalokra vonatkozik, elsősorban a nőkre. Terhes asszonyok vagy olyan ■anyák, akik hat évnél kisebb gyerme­kükről gondoskodnak, kérhetik az egyé­ni tanulmányi terv összeállítását, vagy n tanulmányi idő meghosszabbítását (illetve lerövidítését). Rendkívül tehet­séges hallgatók és élsportolók ugyan­csak élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ugyancsak örvendetes újdonság az egységesített pedagógusképzés. Esze­rint két ciklusra képezik leendő peda­gógusainkat a főiskolák és egyetemek minden karán 1-4. évfolyamokra, vala­mint a felső tagozatra és a közép­iskolára. És ezentúl a pedagógusok is előterjeszthetnek szigorlati munkát a neveléstudományok doktora címért.- Véqül mit módosítottak a tudomá­nyos fokozatok, titulusok elérésében?- Az új, 39/1980-as törvényrendelet szabályozza a tudományos fokozatok odaítélésének formáit is. Az előző tör­vénnyel szemben ezentúl minden egye­temet végzett fiatal elérhet további tudományos fokozatot (doktorátus), de különbözőképpen. Némely karon — így az orvosin — diploma megszerzésével egyidőben odaítélik a doktori címet is. A gyógyszerészek a szigorlat utón a qyógyszerészet doktora (PhMrDr), a bölcsészethallpatók a szigorlat után a filozófia doktora (PhDr.) címet kap­ják. A műszaki, a közgazdasági, a me­zőgazdasági főiskolák fakultásainak végzés növendékei a mérnök (ing) titu­lust kapják. A művészeti főiskolák hall­gatói pedig a képzőművész, festő­művész, szobrászművész, zongoraművész, színművész, műépítész stb. cím viselőivé válnak. Ezenkívül bármely karra érvényes, hogyha a hallgató kitüntetéssel (ún. vörös diplomával) zárta tanulmányait, szigorlat nélkül is odaítélheti az illeté­kes főiskola a doktori címet. Az új törvény remélhetőleg egyaránt szolgálja majd hallgatóink és társadal­munk javát. Oktatásunknak lényegében eav a célja: olyan emberek nevelése, akik — a táguló horizontot látva ma­guk előtt - szilárdan megállják helyü­ket oz életben. Beszélgetett: MEGYERI ANDREA KEDVES ERIKA! „Viharos családi életüket” most már nehéz lecsillapí­tani, azt is hiába mondom, hogy korábban kellett vol­na gondolni rá. A veszeke­déseknek, fenyegetőzések­nek semmi értelme. Hig­gadt, józan megbeszélésre lenne szükség, hogy az érintettek megegyezzenek abban, mit tehetnek a nem kívánt, de világra készülő gyermek érdekében. Házasságkötésre kénysze­ríteni senkit sem lehet. Azt maga is elismeri, hogy szü­letendő gyermeke apja nem ígért házasságot, tehát nem lehet most csak őt okolni mindenért. Elégedjen meg azzal, hogy vállalja és el­ismeri az apaságot, az ezzel kötelességeit. Ne akarja, csak a születendő gyermek miatt („hogy neve legyen”) kell­jen valakivel, valaki mellett él­nie. Kapcsolatuk erősségét és mély érzelmi töltését korábban kellett volna megvizsgálnia. Mos­tani viselkedése csak ront a hely­zeten. Szégyent vagy tragédiát emle­getni nem kell, törvényeink a lányanyákat, a gyermeküket egyedül nevelő nőket ugyanúgy védik, szolgálják, mint a férjes asszonyokat; a gyermek érdekeit tartják szem előtt az ön esetében is. Sok nő tudatosan vállalja az anyaságért ezt a megoldást, ha érzelmi kapcsolat nélkül nem kí­ván házasságban élni senkivel — még gyermeke apjával sem. Igaz, a gyermeknek sem mindegy, hogy az apa-anya-gyermek alkotta tel­jes, vagy csak az anya-gyermek alkotta csonka családban nő fel. Viszont az önök estében — ha nem is szoros családi körben — az apa gondoskodása legalább i’iszonylagosan megmaradhat, ha veszekedésekkel nem teszi lehe­tetlenné ezt a megoldást és igye­kezetét. A nagyszülők — az önök vá­dolása, a jajveszékelés helyett — is inkább azzal törődhetnének, hogy születendő unokájuk ne érkezzen ellenséges környezetbe, hogy ne okozzon neki károsodást édesanyja idegállapota. Próbálja lecsillapítani a kedé­lyeket, teremtsen nyugalmat ma­ga körül, pereskedés és kapkodás helyett törődjön az egészségével. Keresse fel a terhesgondozót, hogy legalább terhessége hátra­levő időszakára megfelelő orvosi ellátásban részesüljön, s tegye meg az előkészületeket gyermeke fogadására. Szerezze be a bébi kelengyét, a nagymamák-nagyszülők közre­működésével határozzák el, ki törődik majd önökkel a gyermek­ágyas időszakban. Lehet, hogy a gyerek dönti majd el egy moso­lyával amit most ennyi felnőtt — sőt a bíróság — sem képes. Ha hívatlanul érkezik is a kicsi, nem ő tehet róla, legalább ne érkezzen váratlanul. Derűsebb, nyugodtabb éveket kívánok gyermekének, mint ami­lyen ez a születését megelőző kilenc hónap volt. Szeretettel üdvözli: jaro hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom