Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-09-23 / 39. szám
családi kör MIT KELL TUDNI AZ ÚJ FŐISKOLAI TÖRVÉNYRŐL KÉRDÉSEINKRE Dr. PERHACS JANOS, A NEVELÉSTUDOMÁNYOK KANDIDATUSA, A BRATISLAVA! KOMENSKY EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARANAK DOCENSE VÁLASZOL.- Közvéleményünk előtt mór ismeretes, hogy ez év szeptember elsejétől új főiskolai törvény lépett életbe. Mi tette szükségessé ennek létrehozását? A szakemberképzés társadalmunk fontos feladata. A jövő szakembereinek számát, felkészültségét és szakmai szerteágazósát éppen ezért társadalmunk igényei szabják meg. Egyetlen főiskola, egyetem célja sem lehet zárt, öncélú ismeretanyag átadása, hanem az életre való felkészítés. Ezzel is indokolható, hogy felsőoktatási intézményeink legalább húsz évre előre tervezik a szakemberképzést, figyelembe véve a társadalom növekvő igényeit, oz egyre bővülő ismeretanyagot, az új tudományágak fejlődését. Hazánkban 1956-tól nem volt új főiskolai törvény. Ez idő alatt fejlett szocialista társadalommá váltunk, a tu'dományos-műszaki forradalom robbanásszerűen tört be életünk szinte minden területére, ami azt hozta magával, hogy egy sor új szakmára, szakemberre van szükség, míg mások csaknem feleslegessé váltak, veszítettek fontosságukból. Persze reménytelen lenne az a próbálkozásunk, hogy az oktatást összhangba hozzuk az állandóan kiterjedő ismeretanyaggal, ha e növekedéssel nem járna együtt az egyszerűsítés. Szent- Györgyi Albert mondta egy tanulóssaltanítással foglalkozó előadásában: „A tudás olyan, mint egy szent tehén, amit úgy kell megfejnünk, hogy közben távol maradjunk a szarvától.” Vagyis ennek az egyszerűsítésnek a megoldása is az oktatási intézmények időszerű feladata.- Mi jellemzi az új főiskolai törvényt? — A demokratikus centralizmus elvét követi. Pontosan megjelöli az oktatásügyi minisztériumok, a rektorok, a dékánok, az oktatók jogait, kötelességeit, akik együttesen felelősek azért, hogy pártpolitikánk az oktatás terén is következetesen érvényesüljön. — Pártpolitikánk érvényesítésével kapcsolatban mit emelhetnénk ki magyar nemzetiségű fiataljaink számára? — Elsősorban azt, hogy nemzetiségi létszámunk arányainak megfelelően nyitva áll előttük valamennyi felsőoktatási intézmény kapuja, feltéve, ha a komplex értékelés során megfelelnek a felvételi követelményeknek. — Mit kell még tudnunk a felvételi vizsgákkal kapcsolatban? — Ebben nincs sok változás. A középiskolák tanulói az iskola igazgatóságán a dolgozók pedig munkaadójukon keresztül nyújthatják be kérvényüket a továbbtanulásra. A felvételt vagy ennek elutasítását továbbra is a dékán dönti el a felvételiző komplex értékelése alapján. Változás két dologban történt: a fellebezéseknél a végső döntést az oktatásügyi miniszter mondja ki; a jelentkező nem a beiratkozás napjától lesz főiskolai hallgató, hanem a felvételéről szóló értesítés napjától. Erre azért volt szükség, mert a tanulmány megkezdése előtt a fiatalok már kötelezően részt vesznek nyári építő- és előkészítő táborokban. — Mi jellemzi a tanulás formáit illetve idejét? — Felsőoktatási intézményeinkben az oktatásnak két alapformája van: nappali és távtanulás. Esetenként azonban előfordulhat a kettő kombinációja. A tanulmány idő tartamát a szövetségi kormány illetékes szervei határozzák meg, egységesen az egész ország területére. A nappali tagozatokon 4-6 év, távtanulás esetén 4-7 év, vagyis a távtanulás ugyanazon szakon általában egy évvel hosszabb.- Új fogalommal is találkozunk: az ún. köztes szakokkal.- Egyre bővülő ismereteink, a tudományos-műszaki forradalom egyre több feladat megoldására készteti oktatásügyünket is. Napjainkban szinte elmosódnak a határok a különböző természettudományok, ugyanígy a természet- és a humán tudományok között. Mint említettük, egy sor új szakmáro van máris szükségünk, főleg ha figyelme vesszük társadalmi fejlődésünk előrejelzéseit. Olyan tudományágak oktatásánál, amelyek még „gyerekcipőben járnak", feladatainkat két esetleg több kar vagy egyetem, főiskola közreműködésével oldjuk meg. Ez tulajdonképpen a tanulás különleges formája, általában egyénig tanulmányi tervvel és a tanulmányi szakok speciális kombinációjával, valamilyen egyedi vagy különleges gyakorlati cél elérése érdekében. Az ilyen tanuló annok a főiskolának, egyetemnek a hallgatója, ahol a fő szakot tanulja, és a tudományos fokozatok megszerzésében is annak szabályai érvényesek rá.- A hallgatók érdekében milyen új törvények születtek? Elsőként említem az egyéni tanulmányi terv lehetőségét. Nappali tagozatos fiatalokra vonatkozik, elsősorban a nőkre. Terhes asszonyok vagy olyan ■anyák, akik hat évnél kisebb gyermekükről gondoskodnak, kérhetik az egyéni tanulmányi terv összeállítását, vagy n tanulmányi idő meghosszabbítását (illetve lerövidítését). Rendkívül tehetséges hallgatók és élsportolók ugyancsak élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ugyancsak örvendetes újdonság az egységesített pedagógusképzés. Eszerint két ciklusra képezik leendő pedagógusainkat a főiskolák és egyetemek minden karán 1-4. évfolyamokra, valamint a felső tagozatra és a középiskolára. És ezentúl a pedagógusok is előterjeszthetnek szigorlati munkát a neveléstudományok doktora címért.- Véqül mit módosítottak a tudományos fokozatok, titulusok elérésében?- Az új, 39/1980-as törvényrendelet szabályozza a tudományos fokozatok odaítélésének formáit is. Az előző törvénnyel szemben ezentúl minden egyetemet végzett fiatal elérhet további tudományos fokozatot (doktorátus), de különbözőképpen. Némely karon — így az orvosin — diploma megszerzésével egyidőben odaítélik a doktori címet is. A gyógyszerészek a szigorlat utón a qyógyszerészet doktora (PhMrDr), a bölcsészethallpatók a szigorlat után a filozófia doktora (PhDr.) címet kapják. A műszaki, a közgazdasági, a mezőgazdasági főiskolák fakultásainak végzés növendékei a mérnök (ing) titulust kapják. A művészeti főiskolák hallgatói pedig a képzőművész, festőművész, szobrászművész, zongoraművész, színművész, műépítész stb. cím viselőivé válnak. Ezenkívül bármely karra érvényes, hogyha a hallgató kitüntetéssel (ún. vörös diplomával) zárta tanulmányait, szigorlat nélkül is odaítélheti az illetékes főiskola a doktori címet. Az új törvény remélhetőleg egyaránt szolgálja majd hallgatóink és társadalmunk javát. Oktatásunknak lényegében eav a célja: olyan emberek nevelése, akik — a táguló horizontot látva maguk előtt - szilárdan megállják helyüket oz életben. Beszélgetett: MEGYERI ANDREA KEDVES ERIKA! „Viharos családi életüket” most már nehéz lecsillapítani, azt is hiába mondom, hogy korábban kellett volna gondolni rá. A veszekedéseknek, fenyegetőzéseknek semmi értelme. Higgadt, józan megbeszélésre lenne szükség, hogy az érintettek megegyezzenek abban, mit tehetnek a nem kívánt, de világra készülő gyermek érdekében. Házasságkötésre kényszeríteni senkit sem lehet. Azt maga is elismeri, hogy születendő gyermeke apja nem ígért házasságot, tehát nem lehet most csak őt okolni mindenért. Elégedjen meg azzal, hogy vállalja és elismeri az apaságot, az ezzel kötelességeit. Ne akarja, csak a születendő gyermek miatt („hogy neve legyen”) kelljen valakivel, valaki mellett élnie. Kapcsolatuk erősségét és mély érzelmi töltését korábban kellett volna megvizsgálnia. Mostani viselkedése csak ront a helyzeten. Szégyent vagy tragédiát emlegetni nem kell, törvényeink a lányanyákat, a gyermeküket egyedül nevelő nőket ugyanúgy védik, szolgálják, mint a férjes asszonyokat; a gyermek érdekeit tartják szem előtt az ön esetében is. Sok nő tudatosan vállalja az anyaságért ezt a megoldást, ha érzelmi kapcsolat nélkül nem kíván házasságban élni senkivel — még gyermeke apjával sem. Igaz, a gyermeknek sem mindegy, hogy az apa-anya-gyermek alkotta teljes, vagy csak az anya-gyermek alkotta csonka családban nő fel. Viszont az önök estében — ha nem is szoros családi körben — az apa gondoskodása legalább i’iszonylagosan megmaradhat, ha veszekedésekkel nem teszi lehetetlenné ezt a megoldást és igyekezetét. A nagyszülők — az önök vádolása, a jajveszékelés helyett — is inkább azzal törődhetnének, hogy születendő unokájuk ne érkezzen ellenséges környezetbe, hogy ne okozzon neki károsodást édesanyja idegállapota. Próbálja lecsillapítani a kedélyeket, teremtsen nyugalmat maga körül, pereskedés és kapkodás helyett törődjön az egészségével. Keresse fel a terhesgondozót, hogy legalább terhessége hátralevő időszakára megfelelő orvosi ellátásban részesüljön, s tegye meg az előkészületeket gyermeke fogadására. Szerezze be a bébi kelengyét, a nagymamák-nagyszülők közreműködésével határozzák el, ki törődik majd önökkel a gyermekágyas időszakban. Lehet, hogy a gyerek dönti majd el egy mosolyával amit most ennyi felnőtt — sőt a bíróság — sem képes. Ha hívatlanul érkezik is a kicsi, nem ő tehet róla, legalább ne érkezzen váratlanul. Derűsebb, nyugodtabb éveket kívánok gyermekének, mint amilyen ez a születését megelőző kilenc hónap volt. Szeretettel üdvözli: jaro hogy
