Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-08-12 / 33. szám
Én a Nyírbe nem megyek aratni, Mert ott apró búzát kell aratni. Apró búza harmatos az alján, Lehajlik a kis angyalom karján. Bodrogszentes KEDVES GYEREKEK! A bácskai (Baőka) óvodások többsége éppen nyaralt, aimikor meglátogattuk őket, így nem vállalkoztak arra, hogy bemutassanak néhány táncot azok közül, amelyeket Kiss Gabriella óvónőtől megtanultak. Azt azonban elmondták, hogy a táncokon kívül bodrogközi népdalokat is tudnak, és sok verset tanultak meg, mellyel a faluban tartott ünnepélyeken többször is felléptek. Bácskán nincs iskola, így az óvodások műsora mindig nagy öröm az itt élőknek. KISS GABRIELLA ÉS NEVELTJEI Sej, nyalka béres, hová hajtod az ökröt. Azt hiszed, hogy kiskertembe bekötöd, Oda bizony, nyalka béres, nem kötöd, Sej, gyenge a rozmaring ága, letöröd. A csikósok, a gulyások Kis lajbiba járnak, Azok élik világukat, Sej-haj, kik párjával járnak. Édes falum határa, Itt hagylak nemsokára; itt hagyom a falumat, Szánom a galambomat Sej, ha letöröd, megfizeted az árát, Adj egy kaszát, hadd vágjak egy rend rózsát, Ritka a rózsa, nem lehet rendre vágni. Sej, a szentesi lányokhoz tilos járni. Hát én szegény juhászlegény, Csak magam egyedül, Hogy éljek meg, ha nem lopok, Sej-haj, száraz bankó nélkül. Óh, mely vígan megyek el, Egy zsák diót viszek el; Ha megunom, leteszem. Mellé ülök, megeszem. Bodrogszentes Nagykapos Nagykapos Nem kötöttünk külön uj ötletek után. Kiss Gabriellához, a bácskai (Backa) magyar tanítási nyelvű óvoda óvónőjéhez sem olyan szándékkal mentünk, hogy megtudjuk, ő hogyon használja ki szabad idejét. Mert okkor már tudtuk róla, hogy munkáját kitünően végzi, amellett tagja a kirólyhelmeci színjótszócsoportnak, a Vox humane irodalmi színpadnak, a Bodrogközi népi együttesnek, a járási magyar tanítók énekkarának, vezeti az Apró Bodrogközi gyermek népitánccsoportot, s lehet, hogy irvformólónk még valamit ki is hagyott. Kiss Gabi egyik mondata ragadta meg figyelmünket: „Az egyik ember szabad idejében gombát szed, a másik vadászni jár, a harmadik halászni. Én ezt csinálom szabad időmben!“ E megállapítás sugallta a kérdést, mit ajánl olvasóinknak, mit csináljanak az emberek szabad idejükben. Kottát húzott elő, odaadta, s hozzáfűzte: „Tanulják meg például ezt a népballadát, aztán keressenek hasonlókat, énekeljenek, szavaljanak, s erre tanítsák gyermekeiket is. Ettől jobb és nemesebb időtöltést nem tudok ajánlani. És kikapcsolódásnak sem utolsó.” d) Parlando rubato «i - KH 4 müiLrru i j* i Nem a - kar a ve-zér lo-vam le-gél - ni, Kéz-ko-lomp^jál ha-rag-já - ban csör-ge - ti. Nem okar o vezérlovom legelni, Rézkolompját horogjóban csörgeti. Idegen szagot ériz a pusztába. Hátranézek, zsandór sétál útónom. — Pakojj, pakojj a lovadra, te bojtár. Kezed-lábad vasba verjük, de mindjárt. — Száz csendőrnek nincsen ojan hatalma, Hogy éngemet a ménestül efhojtno. — Hová való születés vagy, te bojtár? Kezed-lábad vasba verjük, de mindjárt. — Zemplén megye, Kisbél falu a hazám, Ott születtem, árván nevelt fel anyám, Zemplén megye, Kisbél falu a hazám. Ott nevelt fel betyárnak a jóu apám. Akkor mondja, hogy : I - de-gensza - got é -riz a pusz-tá -ba, • i i- i ^ i ét f $ i $ J Hát-ra-né-zek, zsandár sé- tál u - tá - nam — Ide gyertek, szekeresi cigányok, Ezt a nóutát a fülembe húzzátok: — Ugarold fel a fődedet, úgy vesd be, Mán én többet nem ülök az öledbe! Bély (Biel) [Mi*]
