Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-01 / 27. szám
GÄGYOR PÉTER: A TEJRŐL AZT GONDOLJUK, HOGY SORSA VILÁGOS, EGYSZERŰ TÖRTÉNET; ISMERJÜK, HISZEN Ml MAST LEHETNE TENNI A TEJJEL, MINT KIFEJNI, ÖSSZEGYŰJTENI, MAJD EGY RÉSZÉT TEJBOLTOKBA szállítani, másik részét feldolgozni, néha MÉRGELŐDÜNK UGYAN, AMIKOR SAVANYÚ TEJ CSURRAN A SZOKVÁNYOS ZACSKÓKBÓL, VAGY KICSI A KÍNÁLAT A TEJTERMÉKEKBŐL. poros, gazdasági udvaron egy férfi dühösen rugdalja a földet. A szövetkezet irodájából ki-kitekintő nőkkel pöröl.- Megrendelték. Csak azt vegyék át, amit megrendeltek. Háromezer litert. Négy órája ezen a vidéken csavargók, és lassan felforr a tej a tartályban.- Majd ha megjön a könyvelő — nyugtatják azok. — Nagy ügy! - dühöng tovább. — Már régen otthon lehetnék. Hiszen drágább a szállítás, mint ez a lőre. Bent az irodában lázasan telefonálnak. Megoldódik a tej ügye. Pavol Rolko a bártfai (Bardejov) rendszámú teherautóval a sertésólakhoz fáról, és a tárolóba csurgatják a szeparált tejet. Délután négy óra van, még vagy kétszáz kilométeres út és hazaér. A bolyi (Bof) fejőnők még a répaföldön kapálnak. a tehenek a Latorca gátja mellett legelnek, egy óra múlva kezdődik az esti fejés. xxx A bolyi Haladás EFSZ Zétény (Zatín), Véke (Vojka) és Boly földjein, 3316 hektáron gazdálkodik. 726 hektárja árterület, tavalyelőtt huszonnyolcszor öntötte el a víz. A szövetkezetnek 540 tagja van, ebből 150 nyugdíjas. Szerencsére a nyugdíjasok nem vonulnak passzív nyugalomba, a hetvenévesekből pl. 10-12 ember még ma is dolgozik. A szövetkezet szarvasmarhaállománya 2880 darab, keresztezett fajta: a hazai tarka és a holland keveréke. A szarvasmarha-állomány 60 %-a tehenészetben van. A bolyi gazdaságban 580 fejőstehenet tartanak, tavalyi tejhozamuk 2937 I volt tehenenként. Erre az évre 3000 literes tejhozamot terveznek. 1983-ra elkészült az új, korszerű, karusszeles tehénistálló, 850 jószág részére, mert jelenleg a több mint húszéves, elavult épületekben van a tehenészet. Az új istálló beruházási értéke 48 millió korona, beleértve a 16 milliós értékű törzsállományt is. Jelenleg a tejtermelés évi vesztesége 1 161 000 Kcs, az új istálló és technológia beindulása után évi másfélmilliós nyereséggel számolnak a gazdaság vezetői. A fejők átlagjövedelme 2310 Kcs (a szövetkezetben az átlagjövedelem 1927 Kcs), előzetes becslések szerint a korszerűsítés eredményeként jövedelmünk is 20-30 %-kal emelkedik majd. xxx — A jelenlegi istállózás, az épületek és a technológiai berendezés már annyira elavult, hogy problémák egész sorát váltja ki. Ezekben az istállókban — mondja Kemechey Béla, a szövetkezet közgazdásza - egyre több a nehéz fizikai munka és gyakqri a munkahelyi ártalom. Kézízületi megbetegedések miatt egy év múlva 5—6 embert át kell helyeznünk. A megfelelő szellőzőberendezés hiánya miatt légzőszervi megbetegedések jelentkeztek a dolgozóknál, azért további hét fejő áthelyezésével kell számolnunk. Pedig a mezőgazdaságban nehezebben ismerik el a munkahelyi egészségkárosodást az orvosok, mint az iparban. Az állatállomány egészségi állapota kielégítő, még a szigorú, a legkisebb gyanú esetében végletesen határozott állatorvosi felügyelet is csak évi négy-öt állatot szűr ki. Két lényeges gazdasági problémánk van. A szántóföldi takarmánytermesztés nincs arányban az állatállomány nagyságával, ráadásul a legelőterületek elég messze vannak az istállóktól, (gy napi háromszori fejés esetében az állatok 10-20 km-t is gyalogolnak. A mai távolság, amit megtesznek — 12 km —, tehenenként 2 liter veszteséget jelent, összesen 1200 litert. A szántóterületünknek csak 21 %-án termelhetünk takarmánynövényt. Ez a legnagyobb engedmény. Viszont — és ez nagyban befolyásolná a tejtermelés rentabilitását és a húsgyarapodást - 5-6 %-kal nagyobb takarnfánytermő területre volna szükségünk. xxx A Latorca védögátjai közötti terület széna és fűhozama annyira bizonytalan, hogy számolni vele szinte lehetetlen. Végül mindig a szeszélyes folyó dönt. Ezért valamennyi árterülettel rendelkező mezőgazdasági termelőegység esetében figyelembe kellene venni a mezőgazdasági minisztérium döntését, hogy az évi tervek kialakításakor ezeket a területeket ne számolják teljes értékű mezőgazdasági területnek. xxx A zétényi utcán találkoztunk Szedlák Istvánnal, a volt bolyi szövetkezeti elnökkel. Jelenleg gépkocsivezető és anyagbeszerző. — Jobb ezt csinálni, mint elnökösködni - mondja és nevet, majd mintha csak kísérőmnek, Illés János alelnöknek mondaná: — Már az én időmben is probléma volt a tejtermelés. A víz akkor is rendszeresen elöntötte a réteket, és elvitte a szénát vagy a szénának valót. A takarmónyhióny miatt meg kijöttek a termelési igazgatóságról, hogy „megfeddjenek". Kivittem őket a Latorcához, és egy darabig együtt néztük a vizet, majd kénytelenek voltak igazat adni nekünk. Az árterület mindig bizonytalan, csak az nem tudja ezt, aki még sose látott olyat. Kezet nyújt, és tovább megy. xxx — Én a változatosság kedvéért önkritikával kezdeném — mondja az alelnök. - A tejproblémához az is hozzá- jy tartozik, hogy a tehenészet dolgozói- — nak szakmai színvonala nem minden a esetben felel meg a termelési felada- j£ tok követelményeinek. Ezért a tehené- w szetben szaktanfolyamot szerveztünk, o melynek szóbeli és írásbeli záróvizsgája g> lesz. A tanfolyamot a leleszi (Leles) o mezőgazdasági szakmunkásképző inté- * zetben szerveztük. Aki a tanfolyamot elvégzi, az egy osztállyal magasabb ^ fizetési kategóriába kerül, és mester- ,0 levelet kap. Ezzel is készülünk az új 15 istálló összetettebb feladataira. De, -a sajnos, most is munkaerőhiányyal küszködünk. A tehenészetben nincs szabad- ai nap. A dolgozók átlagéletkora 40 év. z Van öt hatvanéves fejőnk, ha kiesnek, .. nem tudom, kivel fogjuk pótolni őket. — Ráadásul az ő termelési átlaguk a leg- u. IMb[
