Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-01 / 27. szám

Hányán voltak, honnét, kik? Ezúttal fontos a kérdés, benne a minőség is, a mennyiség mozgalomról árulkodna - régi vágy. Szívesen imám: sokan, az ország minden tájáról, a Csallóköz, a Mátyusföld, az Ipolymente, a Gömör, a Bodrogköz képviseletében; anyák, leendő anyák gyermekeik nevében is a szép szó oktató hatását túlszárnyaló jellemformáló erő tudatában vallva: „... a költészet beszélni és cselekedni tanít bennünket. Beszélni pontosan olyan értelemben, mint az édesanyánk. Csak még türelmesebben és fáradhatatlanabbul. Halálunkig nem hagyja abba. S éppannyi kedveskedéssel."

Ezért fontos kérdés; régi a vágy, hogy mozgalom legyen a Szólj költemény I S ha a minőség szintje — szubjektív okok a művészetben mindig kérdőjeleket görbítenek - kérdéses is, a mennyiség tudatában szilárdabb, kiforrottabb nemzedéket eredményezhet: hazáját, nemzetét tisztelőt, anyanyelvét, kultúráját ismerőt, népének hagyományát őrzőt; saját emberségét másokéhoz, önmagáéhoz másokét mérni tudót.

„Az igazi verseskönyvet éppolyan izgalommal lehet olvasni, mint egy bűnügyi regényt. A bűnügyi regényben a tettest fogják meg, az igazi verseskönyvben a lélek legmélyét érjük tetten."

Lemondási Az idő elfecsérelése az; a léhasággal végzett munka az: a „nemlátodhogynincsidőm"-gyereknevelés az. Könyvet kézbe venni, kétkedő tisztulásvággyal önmagunkat kutatni, megtalálni győzelem. A lélek mélységeit kutatni embert-találó szándékkal, világi titkokat felfedni önmagunk megismeréséért, így jutni el rádöbbenésekig: jel-kép - győzelem.

Lemondás? Meg nem bocsátható lelki sanyarúság azé, aki önmagáról mond le önmaga megismerésétől, mivoltja vállalásától való félelmében.

Mozgalommá fejleszteni a Szólj költeményt! — cél. Azért jelenik meg évente segédanyagként a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának kiadványa olyan példányszámban, hogy az is segítse a mozgalom születését, erősödését. Nehéz lenne megállapítani, hol kallód-SZÓLJ KÖLTEMÉNY

A MAGYAR NYELVŰ KÖRZETI DÖNTŐ 1980. MÁJUS 26-AN VOLT KOMAROMBAN (KOMÁRNO).

Akik az országos döntőbe jutottak. De valamennyien győztek: Bőrei Éva, Kiss Katalin, Kotora Rózsa, László Katalin, Nágel Erzsébet, Puskár Mária, Soóky Rózsa, Balogh Erzsébet, Katona Ilona, Izsák Elvira, Lunák Márta, Petőcz Mária, Pólya Margit, Rusznyák Viola, Dudás Margit, Bernáth Ildikó, Both Magda, Molnár Irén, Varga Brigitta, Pierzchala Ilona, Ferencz Erika, Nagy Katalin.

Szűcs Jenő felvétele

Kelet-Szlovákiat egyetlen szavaló képviselte, a Gömört négyen, az Ipoly mentéről ketten jöttek, összesen huszonketten jelentek meg a huszonhét meghívottból. Hányán indultak a járási versenyeken? Utánjárással megtudhatnánk. Losoncon (Lucenec) ketten, a közös szlovákmagyar verseny első és második helyezettje. A körzeti döntőn Losonc mégis fehér folt maradt. Szervezési gondok! (?)

A Jókai-napok idei vers- és prózamondó versenyének 5. (felnőtt) kategóriája - a hivatalos értékelések szerint - a korábbi évek színvonalát figyelembe véve sokat fejlődött. Lényeges megállapítás, mert a Szlovákiai Nőszövetség és a CSEMADOK KB (régóta szorgalmazott) együttműködésének eredményeként az idei országos döntőre a Szólj költeményt hat legjobbját is meghívták. Kiss Katalin a szavalok, Soóky Rózsa a prózamondók versenyében szerzett második helyet. Minőségi mutató? Lényegtelen. Eltűntek a szervezési gondok, maradt a cél, a szándék: mozgalommá fejleszteni egy versenyt, anyák kezébe adni a könyvet, hogy győztesekké nyilváníttassunk gyermekeink áltál.

nak el a versgyűjtemények, melyik fiók tartalmát gazdagítják fékező erőként. Mert a válogatás hajtóerő ott, ahol közhasználattá teszik (a dunaszerdahelyi (Dun. Streda), galántai (Galante), komáromi, rimaszombati (Rimavská Sobota), járásban), célt szolgáló eszközzé.

Mozgalommá fejleszteni az igényt: irodalmat szeretni, vele, általa élni tisztességgel - cél. Tisztesség, tisztaság - a gyermeki világ romlatlanságának mesevilága. Cél, szigorú szándék olyannak maradni, ahogy megszülettünk felvértezve korparancs-tudással, ilyennek formálni az utánunk jövőket, új korok élőit, formálóit.

Kik voltak a győztesei a körzeti döntőnek? Az országos versenyre meghívottak éppúgy forgathatják a verseskönyveket, novellás köteteket, regényeket, mint az oklevéllel búcsúzók. S valamennyien felléphetnek ünnepségeken, versenyeken, mondhatnak verset baráti körben, altathatják gyermekeiket az igaz szó tisztaságával - ápolva, terjesztve nemzeti kultúránk gazdag hagyományait.

NESZMÉRI SÁNDOR

AZ

V. Ivanov rajza azokat a legfontosabb sportlétesítményeket mutatja be, amelyek a XXII. olimpiai játékok színhelyei lesznek.

A legnagyobb olimpiai eseményekre a luzsnyiki Központi Lenin Stadionban kerül sor. Itt rendezik meg a nyitó- és záróünnepséget, az atlétikai versenyeket, a labdarúgódöntőt, s a zárás napján a nemzetek nagydíjáért folyó látványos lovasversenyt. A Versenyuszoda a vízilabdamérkőzések színhelye lesz.

A Druzsba Sportcsarnok, amelyet a moszkvaiak szeretettel „aranyteknősnek“ neveznek, röplabda-mérkőzések színhelye lesz, a luzsnyiki Sportcsarnokban a tornászok és a cselgáncsozók mérkőznek majd.

A Moszkva-folyó másik partján fekvő Krilatszkoje is sok forró csata színhelye lesz. Az evezőscsatornát az evezősök, a kajakozok, kenusok rendelkezésére bocsátják. A vörösfenyővel burkolt, fapadlós olimpiai kerékpárpályán a kerékpárosok küzdenek majd az olimpiai bajnoki címért. Ezzel egyidejűleg zajlanak az országúti kerékpárversenyek és az íjászversenyek.

A lovasoknak és az öttusázóknak csupán negyedórára lesz szükségük, hogy az olimpiai faluból autóbusszal elérjenek a rajthelyre: a szakszervezetek lovassporttelepére.

Az egyik legrégebbi moszkvai stadionban, a Dinamóban labdarúgó- és gyeplabdamérkőzéseket láthatnak a nézők, a Dinamo új sportcsarnokában pedig kézilabdaversenyeket.

A szabad- és kötöttfogású birkózóversenyek részvevőinek, a vívóknak és az öttusázóknak a CSZKA új sportelepe ad otthont.

Heves sportküzdelmek színtere lesz a proszpekt Mira (Béke sugárút). Európa legnagyobb fedett stadionját, illetve az olimpiai uszoda kék vizét kosarasok, ökölvívók, úszók, műugrók és öttusázók veszik birtokukba.

Az Izmajlovo Sportcsarnokban a súlyemelők mérik össze erejüket, a Dinamo mityiscsi lőterén a lövészet mesterei versenyeznek, a Szokolnyiki Sportcsarnokban kézilabdatornára kerül sor.

MEGJELENT AZ ENSZ LEGÚJABB DEMOGRÁFIAI ÉVKÖNYVE

Az ENSZ legújabb demográfiai évkönyve 463 oldalon dolgozza fel a világ népességének legkülönbözőbb adatait. Többek között megtudhatjuk belőle, hogy:

— 1978 feléig a világ lakosságának száma megközelítő adatok szerint 4 milliárd 258 millió volt, ebből

— 60 százalék Ázsiában, 11 százalék Európában, 10 százalék Afrikában, 8 százalék Latin-Amerikában, több mint 6 százalék a Szovjetunió területén, nem egészen 6 százalék Észak-Amerikában és kevesebb mint 1 százalék Óceániában élt,

— minden 10 ember közül 8 a 25 legsűrűbben lakott ország lakosa.

Az 1975—1978-as években a legnagyobb népszaporulatot Afrikában jegyezték föl: összesen 56 afrikai országban, illetve térségben a népszaporulat a 2, sőt ennél magasabb százalékot, 16 országban 3 százaléknál magasabb volt. Ezzel szemben Európa 36 országában, illetve térségében a népszaporulat e három év alatt 1 százaléknál alacsonyabb volt, 9 ország pedig a népesség csökkenéséről adott számot, mégpedig Auszt-