Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-24 / 26. szám

4 ■ C*

vető dramaturgiai, rendezői és a bábozáshoz nélkülözhetetlen képzőművészeti ismereteket. Kevesebb az ösztönösség, a ráérzés, annál több a tudatos, az értékeléseken megindokolható, megvédhető rendezői elképzelés.

GYEREKEK:

Talán leginkább a vers- és prózamondók izgultak. Nekik a legnehezebb, hiszen nincs, akinek játék közben a kezét foghatják, nem támaszthatják hátukat a díszletként szolgáló ládának, nem kergethetik egymást a pódiumon indián harcosok, ördögfiókák, tapsifülesek módjára. Csak a gyermek és a vers. Csak a jól választott, az előadó korához

■ rr/T •'

Is

m

r*ss?

1?

O

J

N

GO

<

i-l

í*

o

<

!5

illő vers és próza ad biztonságot, lehetőséget a legteljesebb megnyilvánulásra: a játékra. Ha a színjátszók, a bábosok előre léptek, minden bizonnyal a versmondók sem sokáig váratnak magukra.

CÉLOK:

A tanulságok, a szakértői vélemények hasznosításával újra eljutni a Dunamenti Tavaszra. De nem utolsósorban: a lehető legaktívabban részt venni a különböző műfajok rendezőinek indított tanfolyamokon. „Gyönyörű szándékunk“ eredményt így hoz majd. Nem iskolák, pedagógusok dicsőségére; gyerekeink nemzetiségi és anyanyelvi tudatának fejlesztésében, alkotókészségük kiteljesítésében.

DUSZA ISTVÁN

DUNAMENTI

TAVASZ