Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-10 / 24. szám
A VÁLTOZÓ FÖLD A Föld egy nagy mágnes Csaknem valamennyiünk kezében volt már iránytű. De arra bizonyára kevesen gondoltak, hogy a kis műszernek milyen nagy kultúrtörténeti jelentősége van. Hogy enélkül például elképzelhetetlen lenne az óceáni hajózás, a légi közlekedés. Az iránytű felfedezésének sem a helyét, sem az idejét nem ismerjük. Kínai leírások már az időszámításunk előtti harmadik évezredben említést tesznek róla, európai iránytűre vonatkozó első írott adat a XII. század végéről ismert. A mágnesség jelenségét már az ókorban ismerték. Nevét a kisázsiai Magnezia városról kapta, amelynek környékén természetes állapotban található mágneses vasérc. Az irányűvel történő iránymeghatározás az bizonyítja, hogy a Föld mágneses térrel rendelkezik. Ez a mágneses tér irányítja az iránytűt észak dél irányban. William Gilbert, I. Erzsébet angol királynő udvari orvosa a mágnesességről szóló, 1600- ban megjelent művében azt írta, hogy „A Föld egy nagy mágnes". A modern fizika és geofizika fejlődése tette lehetővé a földmágnesség jelenségének pontosabb magyarázatát. Biztosan volt már kezünkben egy darabka vas, ami igen jellegzetes tulajdonságot mutatott: a kisebb vastárgyakat magukhoz vonzották. .. Próbáljunk meg egy rúdmágnes északi végéhez egy másik rúdmágnes déli végét közelíteni, akkor vonzást tapasztalunk, ha pedig az északi végét közelítjük, taszítást tapasztalunk. Ha kettétörjük a mágnesrudat, nem választjuk el a pólusokat, hanem két darab egyforma - északi és déli — pólusú rudat kapunk. A mágneses testet körülvevő teret mágneses erőtérnek nevezzük. Az erővonalak iránya az északi mágnesezettségű pólustól a déli mágneses pólus felé mutat. Az már az iránytű kezdeti használatakor felismerték, hogy a meghatározott mágneses észak-dél irány kis mértékben eltér a földrajzi észak-dél iránytól. Ez nem az iránytű pontatlansága miatt van, hanem a földi mágneses tér sajátsága okozza. A Föld mágneses tere időben lassan változik. Különféle vizsgálatokból ismert, hogy a földtörténet során a földi mágneses tér gyakran változtatta nagyságát és irányát. A földmágnességét vizsgáló obszervatóriumokban a mágneses tér változásait folyamatosan regisztráljuk. A két legismertebb adatsor Londonból és Párizsból származik. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek a térképezés és a hajózás számára. Most távolodjunk el egy kicsit a földtől. Tudjuk, hogy a napsugárzás hatására a Földnek a Nap irányába eső oldalán felmelegszik a légkör. A Föld két oldalán fellépő hőmérsékleti eltérések miatt áramlási rendszerek - magas légköri szélrendszerek - alakulnak ki. Az elektromosan töltött szélrendszeri mozgások és a földi mágneses tér kölcsönhatásának eredményeképpen elektromos óramrendszer alakul ki. A napszél és a földi mágneses tér kölcsönhatásaképpen jön létre a magnetoszféra elnyúlt csepp alakja, ami képünkön látható. Vajon mi a földmágnesség eredete? Erre a kérdésre is a geofizika adott választ. Mai ismereteink szerint a földmágnességet a földmaq külső részében folyó elektromos áramok mágneses terének tekintik. Ezt a felfoqást dinamó-elméletnek nevezik. Nincs könnyű dolguk a meteorológusoknak, akiknek egy-egy időjárási előréjelzésénél meqannyi tényezővel kell számolniuk. Minden pillanatban rengeteg mérésre lenne szükség, hogy a hőmérséklet eloszlásának pontos összetételét megkapjuk. A saját mágneses térrel bíró bolygók — a Föld, vagy a Jupiter — esetében ezt kiszámítani szinte lehetetlen. Korunk tudósai pedig még ennél bonyolultabb kérdések tisztázásának is nekifogtak. A mágnesességgel kapcsolatos jelenkori kérdések közül arra szeretnénk választ kapni, vajon mennyire befolyásolja a földi életet, az ember biológiai vagy lelki életének mozzanatait a földmágnesesség. Szakmai munkatárs: PINTÉR ISTVÁN geofizikus mérnök, a tudományok doktora Szerkeszti: MEGYERI ANDREA KÉRDÉSEINK: . 1. Mi jellemző Földünk belsejének hőmérsékletére? 2. Mennyi a geotermikus gradiens átlagos értéke? 3. Mi a forrása a Föld hőtartalékának? HATODIK KÉRDÉSCSOPORTUNK VÁLASZAI: 1. A felszíni kőzetek mállását eróziónak nevezzük. 2. A hegységek, felszíni formák kialakulásával az orogenezis tudománya foglalkozik. 3. A Föld belső szerkezetének megismerésében a földrengések tanulmányozása segített. vér emberemlékezet óta / a \ az élet, az életerő jelké/ A \ pe, szinonimája is. Az ősi •—> * mágikus képzelet mindenható, megváltó varázserőt tulajdonított neki, Vergiliusnál néhány cseppie halott hőst támasztott fel, Goethe Faustja vérével pecsételte meg a leikéről szóló szerződést az ördöggel. Csaknem minden vallásban szerepel jelképesen a véráldozat, a honfoglaló hét vezér vérszerződést kötött, és aligha akad a Földön nép, melynek közmondáskincsében ne szerepelne a legkülönbözőbb vonatkozásokban. . . De bármelyik kor emberénél jobban tudja modern korunk embere, hogy a kórházak munkája, a gyógyítás, az életmentés elképzelhetetlen nélküle. A második világháború után hazánkban is a Vöröskereszt feladata volt, hogy tömegalapon megszervezze az önkéntes véradást. Először a nagyobb városokban, a járási közegészségügyi szolgálat kiépítésével párhuzamosan vidéken - falvakban, szövetkezetekben — is. Mo már kiépült a transzfúziós állomások országos hálózata, a Vöröskereszt clapszervezetei tapasztalton szervezik körzetükben évente kétszer a csoportos véradást. És a felső korhatárt — ami nőknél ötvenöt, a férfiaknál a hatvan év — elért donorok helyébe minden megerőltetés nélkül szervezik be az újakat, a fiatalokat, akik éppen hoqy átlépték ez alsó korhatárt, betöltötték huszonegyedik életévüket. Sőt, az utóbbi időben vidéken, legalábbis a csallóközi falvakban „divattá" kezd válni a családi véradás. A férj-feleség kettős a legtöbb, de vannak olyan családok is, ahol még valamelyik nagyszülő is aktív, vagy már c nagy gyerek is jelentkezett. P á p a y László, a Vöröskereszt Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának titkára, büszkén vallja, hogy a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás három-négy éve Szlovákiában a legjobb véradó járások közé tartozik. Ma már olyan erős a bázisuk, hogy a járási kórházon kívül a nyugat-szlovákiai kerületi vérbankot is rendszeresen ellátják. Ez idén például 410 többlet-véradást vállaltak, a járási kórháznak szánt 2300-on felül. A járásban egyébként - s erre is büszkék — minden véradás térítésmentes. Ma a járásban 831 érdemes, 793 példás véradó van, további 279-en elnyerték a Jánskyérerr. bronz fokozatát és 13-an az ezüst fokozatot. Az első a tízszeri, a második a húszszori térítésmentes véradás jutalma, társadalmi elismerése. A dunaszerdahelyi járás véradói már nyolc éve szoros baráti kapcsolatot tartanak fönn Győr megye véradóival. Évente egyszer meglátogatják egymást, és a tapasztalatcsere mindig meghozza a gyümölcsét. A győriektől „lesték el" például, hogy a véradók találkozhassanak azokkal, akik a vért kapták. Az élmény kerkölcsi hatása életre szóló.. . És hogy a járás mely falvai jeleskednek a véradásban? Nagymaqyar (Rastice), Gelle (Holice), Ekecs (Okoc) Baka, Felsőpatony (Horná Poton), Várkony (Vrakufi), Alistól (Hrobonovo), talán valamennyit felsorolhatnánk. Farkas Júlia hnb-képviselő, a Vöröskereszt tisztségviselője, a Népegészség c. lap szerkesztőbizottsági tagja vagy tizenöt évvel ezelőtt kezdte szervezni a véradókat Nagymagyaron. Nem volt könnyű dolga. Az emberek bizalmatlanok voltak, Tóth Lajos: Soha még: csak eszembe sem jutott, hogy egyszer nekem is szükségem lesz l)r. I\agy uizena es or. rvagy Tibor: Aki túljutott a korhatáron, rendszerint hoz maga helyett egy fiatalabbat.
