Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-10 / 24. szám

MENNYIT ÉR EGY ÖTLET ? KÉRDÉSEINKRE MARTA KORBEEOVA. A SZLOVÁKIÁI NŐSZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGA POLITIKAI-NEVELŐ OSZTÁLYÁNAK HELYETTES VEZETŐJE VÁLASZOL Amikor legutóbb pártunk 15. plénu­mán ismételten megfogalmazódtak azok a feladatok, amelyek életszínvo­nalunk állandó emelését biztosítják, igényes napi tennivalóink mellett'még lontosabb küldetés hárult nöszövetsé­­günk Mindent az emberért mozgalmá­ra. Mindenekelőtt azért, mert sok apró ötletből értéket kovácsol, hogy nálunk abból, ami a családok, a társadalom javát szolgálhatja, semmi se menjen veszendőbe. Életszínvonalunk biztosítá­sának tényezői sokrétűek. Nem könnyű milliók igényeinek, kívánságának min­dig mindenben eleget tenni. De sok gondot lehet eloszlatni, problémákat megoldani, ha további férőhelyeket adhatunk át óvodásaink számára, ha újabb szolgáltatások időt szabadíta­nak (el a családoknak, ha a parlagon heverő talaj megművelése is segíti a zavartalan élelmiszerellátást, ha az új lakótelepek gondjainak egy részét a lakosság mozgósításával meg tudjuk oldani. A Mindent az emberért mozgalom az elmúlt három esztendő alatt jelen­tős segítője volt nemzeti bizottságaink­nak választási programunk teljesítésé­ben, valóban felnőtt a nőszövetségünk központi bizottsága kitűzte küldetéséig: Részt vállalni pártunk XV. kongresszu­sa határozatainak megvalósításából. Mennyit ér egy ötlet? Illetve, milyen konkrét eredményekkel járult hozzá már eddig is ez a társadalmi össze­fogás a dolgozó nők élet- és munka­­feltételeinek javításához? — A leglényegesebbel kezdem, a böl­csődék, óvodák befogadóképességének növelésével. A mozgalom első évében jelentkeztek tulajdonképpen a meg­növekedett népszaporulatot követő évek gondjai. Huszonkétezer bölcsődei és harmincezer óvodai felvételi kérvény feküdt elintézetlenül. Hogy mit sikerült ötlettel, összefogással megoldanunk? Néhány számadattal érzékeltetném: az integrációval kiürült alapiskolai tan­termekből száz óvodai osztályt létesí­tettünk 2588 férőhellyel. Épületbővítés­sel harminc osztályt biztosítottunk 800 óvodásnak. Régi, elhagyott, kihaszná­latlan épületek átépítésével további hatvan osztályt nyertünk 1598 kisgyerek elhelyezésére, összesen tehát száz­­kilencven osztályt nyithattunk meg, négy híján ötezer gyerek számára, minden különösebb anyagi befektetés nélkül. Ennek a rendkívüli erkölcsi tá­mogatásnak értékét számokkal kifejezni nem lehet. A mozgolom keretében felvetődött az a gondolat is, hogy a bölcsőde- és óvodahiányon egy-egy lakótelepi lakás­egység átminősítésével enyhítsünk. Kezdetben, a lakáshiányra hivatkozva, sokan elvetették ezt a lehetőséget, a társadalmi szempont azonban győ­zött. így tudtunk további ötvennyolc osztályt biztosítani 1437 óvodás és 905 férőhelyet a bölcsődések részére. Ered­ménynek számít az is, hogy 17 603 ta­nulóval több étkezhet iskolai konyhán, 7791 a Jednota és a kiskereskedelmi egységek éttermeiben. A dolgozó nők élet- és munkakörül­ményeinek javulását szolgálja az is, hogy Szlovákia tizenhat városában, nyolcvan begyűjtőben mosnak és köl­csönöznek pelenkát; százharminc vegy­­tisztítóban öt és három nap, illetve huszonnégy óra alatt tisztítanak felár nélkül gyermekruhót; ötven helyen ve­zették be az otthon mosott fehérnemű vasalását, ugyanis az önműködő mosó­gépek elterjedésével eziránt a szolgál­tatás iránt egyre nagyobb az érdeklő­dés. S ha mindehhez még hozzátesszük a félkészáruboltok hálózatának széle­sítését, áruválasztékuk állandó bővíté­sét, elmondhatjuk, hogy a mozgalom érezhetően szól bele a dolgozó nők életszínvonalának javításába, értékes perceket szabadít fel önművelésre, gyermeknevelésre, pihenésre. Nőszövetségünk kezdeményezése, tud­juk, lelkes támogatókra talált központi szerveinknél is. A szervezők soraiba állt az SZSZK Belügy-, Oktatásügyi, Egészségügyi Minisztériuma és a Szlo­vákiai Kisipari és Fogyasztási Szövet­kezet is. Milyen az együttműködés nő­szövetségünk és a többi érdekelt fél között? — Az együttműködés rendkívül szo­ros, hiszen minden. esetben közérdekű probléma megoldásáról van szó. Nő­szövetségünk központi bizottságának februári plenáris ülésén, ahol a moz­galom eredményeit értékeltük, ez a fel­szólalásokban is kifejezésre jutott. Marta Vlacichavá, oktatásügyi minisz­terhelyettesünk a következőket mond­ta: »Köszönetét mondok az SZNSZ KB elnökének, Elena Litvajovának azért az eredeti ötletért, melyet olyan egyszerű szavakba öntött: Mindent az emberért. Ezért sikerült ötletének ilyen mély gyö­keret eresztenie a társadalmi össze­fogásban. Az a segítség, amit ettől a mozgalomtól kapunk, felmérhetetlen segítséget nyújt nevelő-oktató felada­taink biztosításában ..." Hasonló értelemben fejezte ki el­ismerését dr. Rozália Vrábelová, egész­ségügyi miniszterhelyettesünk is: „Pár­tunk és állami szerveink figyelme állan­dóan követi a gyermeknevelési intéz­mények hálózatának bővítését, mert ennek a gondnak az enyhítése, családi és társadalmi érdekeket is érint. A fiatal édesanyák visszatérése mun­kahelyükre, népgazdasági szempontból igen fontos. Hatodik ötéves tervünk négy esztendejében tízezer böfcsődés­­nek tudtunk helyet biztosítani. Negy­vennyolc százalékát terven felül!" így értékeli valamennyi érdekelt fél az eredményeket, melyeknek legkiseb­­bike is egy-egy láncszeme választási programunk teljesítésének. Ezért igye­keznek az együttműködést élővé, tar­talmassá, termékennyé tenni. Külön értékeljük azt a támogatást, melyet a mozgalom népszerűsítéséért sajtónk tesz. A rendszeres tájékoztatás, az elkötelezett állásfoglalás dicsérete, a közömbösség megszégyenítése is segít előbbre vinni ügyünket. Melyik az a terület, ahol még nagy a lemaradás, ahol több kezdeménye­zésre lenne szükség? — Hol kellene többet tenni? Minden­hol. minden területen, melyre a mozga­lom kiterjed. Annak ellenére, hogy már dicsekedhetünk is. további ötle­tekre, sok száz, ezer lelkes támogató­ra, cselekvő kézre van szükségünk, mert mindig új feladatok merülnek fel. Szépérzékünket sértik a limlommai teli erkélyek, bosszant a rendezetlen lakó­telepi környezet, a játszóterek hiánya, sokkal több félkész árura lenne szük­ség, a szolgáltatásokban is sok még a kifogásolnivaló__ A mozgalom minden évében egy-egy új feladat társul a meglévőkhöz. Az 1980/81-es esztendőben mi oz, amire különösképpen oda kell figyelnie a feladatok bál részt vállalóknak? — Legfontosabb még mindig a böl­csődék, óvodák, iskolai klubok, nap­közi otthonok létesítése, iskolaköteles ifjúságunk étkeztetése. Akad még ja­vítani való a vendéglátóipari szolgál­tatásban, a kulturált étkeztetésben, a jó minőségű félkészáru-kinólat bőví­tésén, a zavartalan élelmiszerellátás­ban. A helyi gazdálkodási üzemekben azoknak a szolgáltatásoknak a fej­lesztését kell előtérbe helyezni, javí­tani, bővíteni, amelyek leginkább meg­könnyítik a háztartásvezetést. Megkülönböztetett figyelemmel kell kísérnünk az új feladatot, amelyre a CSKP KB 13. ülése összpontosította a figyelmet: az önellátás biztosítását az élelmiszertermelésben. Tudjuk mind­annyian, milyen sok érték csúszik ki még mindig a kezünkből, mennyi földterület hever parlagon, pedig hasz­not hozhatna; mennyi gyümölcs vész kárba, mert nincs, aki leszedje, mennyi zöldséget termelhetnénk, apróállatot nevelhetnénk, ha... Ezért vállaltuk, hogy a Mindent az emberért segít az önellátás biztosításában is. Konkrét formába öntve ez mit jelent? Együtt­működésre hívtuk fel a parasztszövet­séget, a kiskertészek és az apróállat­tenyésztők szövetségét, hogy közös erő­vel, együttműködve tárjuk fel a tarta­lékokat, mozgósítsunk mindenkit, aki­nek valamilyen módon lehetősége adó­dik segítséget nyújtani a kérdés meg­oldásában. Úgy értesültünk, hogy a sürgető feladat teljesítésére ötletpályázatot hirdetett nőszövetségünk ... — Igen, az önellátás gondjain eny­hítő legjobb javaslatokat, ötleteket, újításokat — melyeknek beküldési ha­tárideje ez év július vége — nőszövet­ségünk központi bizottsága értékeli és tárgyi jutalomban részesíti. A járások­ban elért konkrét eredményeket pedig jövőre, a nemzetközi nőnapon össze­gezzük és azokat, akik a legtöbbet nyújtották társadalmunknak az erkölcsi elismerésen túl anyagiakkal, Szovjet­unió beli turistaútra és üdülésre szóló utalvánnyal jutalmazzuk, ami bizonyára további ösztönző erőt jelent majd köz­érdekű dolgaink megoldásában. J. HEGEDŰS MAGDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom