Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-05-20 / 21. szám
■RZSELTE ARCCAL A Pofanóban,. a 28 szocialista brigádban dolgozó 340 nő ismeri, megérti e problémákat. S így van ez a füleld Kovosmaltban, a novohradi textilüzemben, a füleld és losonci bútorgyárban is. A szocialista brigád-tagok összefogása sokszor megmentette már a terv - teljesítést. És az is igaz, hogy a nők megragadnak minden kereseti lehetőséget. Mert ha már egyszer munkába léptek, legyen látszatja is. S ott, ahol a bérüket a teljesítmény alapján határozzák meg, az eredmény nem is marad el. A szövőnők milyen gyorsan szedik le a teli csévéket, rakják fel az üreseket, kötik össze az elszakadt fonalat! Sietnek vele, mert ez befolyásolja a teljesítményüket, meghatározza bérüket. A szorgalom, az ügyesség, az önfeláldozó munka jellemző a mezőgazdaságban dolgozó nőkre is. Balkovská Magda, a Szlovákiai Mezőgazdasági Dolgozók Szervezete Losonci Járási Bizottságának titkára mondta: nők nélkül ebben a járásban nem lenne kenyér, hús, zöldség. A mezőgazdaságban dolgozóknak több mint a fele nő. Az állattenyésztésben a számuk meghaladja a 70 százolékot. Sok helyen hatvan éven felüli, nyugdíjas nők végzik a kézi erőt igénylő mezőgazdasági munkát. Pedig nem is akármilyen munka az övék. Szaktudást, tapasztalatot igényel a szőlő, a gyümölcs, a zöldség termesztése. Tudni kell fát ültetni, szőlőt metszeni, zöldséget termeszteni. Úgy bánni a növénnyel, hogy az a legtöbb termést hozza. Semmivel sem könnyebb munka ez, mint ruhát varrni, vagy frizurát készíteni. Mégis aki a városban dolgozik, arra másképp néznek az emberek. A mezőgazdaságban dolgozó nő — bár megérdemelné — nem kapja meg azt a társadalmi megbecsülést, mint az iparban dolgozó. Saját csoportjának példájával illusztrálja véleményét Striezovsky Július, a sőregi (Surice) szövetkezet kertészeti-szőlészeti üzemrészlegének vezetője és Zdenek Petrák agrármérnök is, akikkel a szövetkezetben dolgozó nők munkakörülményeiről beszélgetünk. A fiatalok éppen emiatt nem akarnak a mezőgazdaságban maradni. Ide csak az jön dolgozni, aki nem talál más megoldást. Pedig a munkakörülmények a szövetkezetekben is javulnak. A vezetőség erre mindenütt nagy gondot fordít. Sok helyen autóbusz hordja a munkásokat a határba, Sőregen pedig az ebédet is a dolgozók után viszik. A nemzeti bizottsággal karöltve egyre több faluban létesül szövetkezeti óvoda. A vezetőség már megértette: ennyit nyújtania kell a női dolgozóknak, akik nélkül ma még elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés. De a vezetőség jóindulata ellenére is megmaradnak az objektív körülmények: a tűző nap, a nyári zápor, amely bőrig áztatja a mezőn lévő dolgozókat, ha nincs a közelben egy búvóhely. .. Mert odáig még kevés szövetkezet jutott el, hogy erre is gondolt volna. Hogy egy ilyen pihenősarok nem is a befektetés kérdése. Csak hozzá kellene fogni. Ezt mondta Pölhös Károly mérnök is, a sőregi szövetkezet elnöke, aki egyre gyakrabban forgatja a gondolatot a fejében; hogyan lehetne még a nők munkakrülményein javítani? Hozzáfogni, de amikor olyan sok minden van, amihez hozzá kell fogini.. . Mit végezni előbb, amikor késik a tavasz, nincs elég gép, munkaerő? Annyi a gond, hogy szinte nem is tudják melyik megoldását tegyék előbbre? A nők munkáján feltétlenül könnyíteni kellene. De hogyan, ha hiányoznak a gépek? Itt van a szőlő metszése. Három-négy hónapon keresztül, nap nap után vágni a vastag venyigét — a legerősebb kéz is belefárad, megkérgesedik tőle. Vagy kapálni, trágyázni, szüretelni, zöldséget betakarítani. Mind elvégezhetnék a gépek, a korszerűbb eszközök. Ha lenhének. De egyenlőre ez a munka még az asszonyok kezére, erejére marad ... A sőregi szövetkezet szőlészetében idős asszonyok Nagy Mária, Szókovács Ilona, Karis Erzsébet, Kovács K. Ilona, Mag Margit bizonyították, szükség van a 150 hektáros szőlőben és ugyanennyi gyümölcsösben minden kézre. Legyen az fiatal vagy nyugdíjas, tavasztól őszig el nem fogy a munkája. Hívnak, nézzük meg a több millió korona értékű szociális épületet és írjuk -meg, ők nemcsak az öltözőt, a mosdót is használják. Sajnálkoznak, hogy nem néhány héttel később jöttünk, akkor az öltözőben már virág is lesz. Még versenyeztek is, kié a legszebb virágcsokor. A nyerteseket két-háromszáz koronával jutalmazták. így szépítik környezetüket, teszik kellemesebbé az egész napi nehéz munkát. Az üzemi konyhát is megnéztük, ahol Szójózsef Irén és Kunya Irén szakácsnők már hét éve naponta hetven-kétszáz ebédet főznek a szövetkezet dolgozóinak. S örömmel hallottuk, hogy a munkaidő kihasználása érdekében Pölhös Zsuzsanna terepjáró kocsival az ebédet a szőlőbe és más munkahelyekre is kihordja. A dolgozók nem töltik felesleges utazgatással az időt, délután előbb végezhetnek. Mert a munka otthon is várja őket; a családi teendők mellett a kert, az apróállatok. Amikor a pihenésre, szórakozásra, önművelésre terelődik a szó, csak legyintenek: hol lenne nekünk erre időnk? Este elalszunk tévénézés közben is ... S ilyenkor arra gondol az ember, mennyivel vagyunk még adósai a falusi asszonyoknak! Azoknak a nőknek, akik hajnalban kelnek, késő este fekszenek, hogy a tej, kenyér, hús, zöldség mindnyájunk asztalára időben odakerüljön. Nem törlesztjük ezt még a tengerparti nyaralással sem, melyet a szövetkezetek egyre gyakrabban nyújtanak dolgozóiknak. Ipari és mezőgazdasági üzemekben egyaránt érvényes: A dolgozókról való gondoskodás olyan befektetés, amely társadalmunk fejlődésében sokszorosan megtérül. A kedvező munkahelyi légkör, a jó munkavégzést biztosító feltételek az alkotótermelő feladatok eredményekké formálását és a szocialista család életének kialakítását, harmonikus fejlődését is szolgálja. Ezért nem csupán népgazdasági, hanem társadalmi érdek is, hogy a dolgozó minden munkahelyen azt nyújtsa, ami tehetségéből, igyekezetéből telik — de meg is kapja mindazt, amit jól végzett munkájáért, becsületes helytállásáért társadalmunk biztosít számára. 1. A Főtanban a felszabadulás óta annyi ruhaanyagot gyártottak, hogy az egyenlítő vonalán kétszer körülfogná a Földet. Az évi 4 millió 200 ezer méter szövet 29 százalékát a szocialista államokba, valamint az NSZK-ba, Belgiumba, Kanadába, az Amerikai Egyesült Államokba és a fejlődő országokba exportálják. A második negyedévben 97 féle anyagot készítenek, 197 szinváltozatban. 2. A sőregi szövetkezetben, mely két falu — Sőreg és Csorna (Camovce) — határa, az ezerötszáz hektáron háromszáz dolgozó gazdálkodik. Csaknem ötven szó zalékuk nő, akik főleg szőlészetben, gyümölcsészet ben dolgoznak.
