Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-20 / 21. szám

Dr. MILAN GRNÁC, AZ SZLKP LOSONCI (LUCENEC) JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK VEZETŐ TITKÁRA FÉNYES TÁVLATOK KÜSZÖBÉN A mában élőknek és a majdan élő nemzedékek­nek, akik a távolabbi jövőből fognak visszanézni ránk, sohasem szabad elfeledkezniük a volt bur­­zsoá köztársaság niegbocsáthatatlan vétkeiről, me­lyeket a munkásság és a parasztság ellen elkövetett, sem a fasizmus rémuralmának és a háborúnak a borzalmairól, amelynek sok ember esett áldo­zatul. A losonci járás felszabadításáért 2150 szov­jet katona, sok partizán, és csaknem 150 román katona — a szovjet csapathoz csatlakozó román egységek tagjai — áldozta életét. A felszabadulás után elsősorban arról kellett gondoskodnunk, hogy mielőbb meginduljon üze­meinkben, gyárainkban a termelés. Csehszlovákia Kommunista Pártjának felhívása és a Kassai Kor­mányprogram kihirdetése után járásunk munkás­sága és parasztsága, a kommunisták vezetésével haladéktalanul hozzáfogott az újjáépítéshez. Hogy mindenütt megindulhasson a termelés, helyre kel­lett állítani a füleki (Fifakovo) Kovosmaltot, a lovinobanai és a kalinovói magnezitgyárat, a ci­­nobanai vasgyárat, Málinecben, Katarínska Hutá­ban, Zlatnóban, Utekáéban az üveggyártást, az opatovái textilgyárat és a többi kisebb termelő­üzemet. Párhuzamosan folyt a korszerűsítés a me­zőgazdasági termelésben, mely ettől fogva állan­dóan növekedett főleg azáltal, hogy a nagy ma­jorságok és földbirtokok a nép tulajdonába ke­rültek. Az 1948. győzelmes februárját követő forradalmi változások új, nagyszerű távlatokat nyitottak a lo­sonci járás dolgozói előtt. Hozzáláthattunk a párt programjának valóra váltásához — a szocializmus építéséhez. E tekintetben sokat köszönhetünk an­nak, hogy járásunkban mindig erős volt a kom­munista- és munkásmozgalom, s így a felszaba­dulás után sem volt hiány eszmei felkészültség­gel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szer­vezőkben: politikai feladatainkat, amelyeket a for­radalmi változások követeltek, eredményesen ol­dottuk meg, mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban. Az újjáépített régi üzemek, gyárak mellé fo­kozatosan újak sorakoztak: Losoncon és Füleken a Mier nemzeti vállalat, Kokavában a Lykotex, Losoncon a gépkocsijavító nagyüzem, a teherfor­galmi vállalat és a nehézgépipari üzem, Tomásov­­cében a baromfifeldolgozó, Poltáron a Közép­szlovákiai Üveggyárak üzeme, Losoncon és To­­masovcében kerámiagyár. És a következő ötéves tervben sem csökken az ipartelepítés üteme já­rásunkban. A mezőgazdaság kollektivizációja a járásban már 1949-ben megkezdődött. Ma a termőföld 95 százalékán — kivéve a tanyavilágot és a nehezen megközelíthető településeket — korszerű nagy­üzemi mezőgazdasági termelés folyik. Jelenleg zajlik le a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fo­kozatos szakosítása és a mezőgazdasági termelő­üzemek integrációja. A felszabadulás óta eltelt harmincöt év nagy forradalmi változásai kihatottak az élet minden területére, az oktatásügyre, az egészségügyre, a szolgáltatásokra, és kulturális életünkre egyaránt. Például a járásban teljesen átépült a lakásállo­mány. Csaknem 29 ezer új lakást, sok új iskolát, sportpályát, kulturális és egyéb népjóléti célokat szolgáló létesítményt építettünk. Következetesen érvényesítjük a lenini nemzeti­ségi politikát járásunkban: együtt élnek és együtt dolgoznak szlovákok és magyarok, egyformán biz­tosítottak a kulturális, társadalmi, gazdasági ér­vényesülés lehetőségei, együtt vesznek részt az irányításban, a közügyek intézésében. A losonci járás 47 ezer dolgozó polgárának csak­nem 46 százaléka nő, akik az egyenjogúság és egyenrangúság elve alapján vesznek részt a tár­sadalmi javak létrehozásában. A nemzeti bizottsá­gok választott szerveiben, a társadalmi szerveze­tekben és a pártban felelős tisztségeket töltenek be, 25 százalékos részarányban. Számos iskolánk élén igazgatónő áll; főorvosok, laboratóriumok ve­zetői, helyet kapnak a szövetkezetek, üzemek ve­zetőségében, műszaki pályán és a közigazgatásban is sokan vezető funkcióban vannak. Járásunkban több száz főiskolát végzett nő tevékenykedik; mint brigádtagok több ezren vesznek részt szocialista munkaversenyben. Járásunk fejlesztésének távlatai nagy remények­re jogosítanak, a feladatok nem csekélyek, és mindannyiunktól fokozott igyekezetét és elkötele­zettséget követelnek. Ezekért a célokért és távla­tokért érdemes dolgoznunk, iparkodnunk, mert Csehszlovákia Kommunista Pártja programjának és célkitűzéseinek megvalósításáról — gyerme­keink, mindannyiunk boldog és gazdag hazájának építéséről van szó. Mindehhez elsősorban arra van szükségünk, hogy béke legyen. Történelmi tapasztalatainkat követve, pártunk azelőtt is és most is, felzárkózik a Szovjetunió mellé, mert csakis a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal egységben tudtuk békénket 35 esztendeig megőrizni. Éppen ezért tudjuk, hogy a szocialista államok együttműkö­dése, a Varsói Szerződés és a KGST tagállamai­nak erős szövetsége, a Szovjetunióval az élen szavatolhatja a jövőben is földrészünk békéjét. Munkánkkal ehhez mi is' hozzájárulunk. Ezért járásunk dolgozói ebben a jubileumi év­ben — Vlagyimir Iljics Lenin születésének 110. és hazánk felszabadításának 35. évében — közös, becsületes munkájukkal teljesítik korunk követel­ményeit, s egyben a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött feladatokat is. MUNKÁSMOZGALMI MÉRFÖLDKÖVEK • Losonc (Lucenec), Fülelt (Firakovo), Gács (Holic), Poltár, Zlatno mór a XIX. század közepén jól fej­lődő ipara létrehozza a járásban az erős munkás­ságot. • A XIX. század végén a losonci munkássággal fel­veszik a kapcsolatot a magyarországi szervezett szociáldemokraták. 1897. március 21-én a Hungária szállóban a munkásság képviselői megalakítják a munkások önképzőkörét. • 1902-ben Losoncon megalakul a szociáldemokrata párt szervezete. 1903—1904-ben a kaszárnyaépítke­zés révén felduzzadt munkásság több sztrájkot szer­vez. • 1905—1906. A két év alatt Losoncon összesen 21 munkásgyűlést, tüntetést, nagygyűlést tartanak, ame­lyeken a munkások általános választójogot és nép­jóléti intézkedéseket követelnek. • 1908. március 15-én jelenik meg Losoncon az első munkásújsóg, a „Népjog“ első száma, dr. Gyí­­kos Miklós szerkesztésében. Or. Gyikost forradalmi cikkeiért sokszor ítélik pénzbírságra, sőt be is bör­tönzik. Nemsokára megjelenik a másik munkásújsóg is, a „Népakarat". • 1918—1919. Losonc már a burzsoá Csehszlovák Köztársasághoz tartozik. Mivel a munkásság szoros kapcsolatot tart fenn a magyar kommunista párttal, a csehszlovák burzsoá hatóságok letartóztatnak több munkósvezért — dr. Herzet, Szobát, Munkot és má­sokat. • 1919. június 22-én Losonc csatlakozik a Tanács­köztársasághoz. Rövid ideig tartó fennállása mara­dandó mély nyomokat hagyott a szegénynép tudatá­ban. • 1921. A szociáldemokrata pórt losonci szervezeté­nek balszárnyát meghívják a szociáldemokraták marxista balszárnyának Tubochnai kongresszusára. A küldöttség vezetője dr. Herz Sándor. A losonci munkások küldöttségét a CSKP prágai alakuló kongresszusára is Herz Sándor vezeti. • 1921. május 25-én Losoncon megalokul a kommu­nista párt. • 1923. A választások jelzik, hogy Losoncon a leg­erősebb pórt a CSKP - a városi tanács 12 mandá­tuma közül 5-öt szerez meg. • A húszas években tovább erősödik a munkás­­mozgalom, nő a CSKP tekintélye. Megalokul a „Zöldfa" munkásotthon, a pórt női szekciója, az ifjúkommunisták szervezete, a kommunista sport­egylet. • 1931. Mór most 4737 a munkanélküliek száma, az ipari üzemeket sorra bezárják. A legsúlyosabb a válság Losoncon: 1933 januárjában a város 15 000 lakosa közül 5067 munkanélküli. • 1936. A sztrájkok éve. Február 29-én minden losonci gyárban leáll a munka. Nyáron kerül sor a kőművesek, az asztalosok és a köztisztasági alkalmazottak sztrájkjára. Augusztusban az üveg­gyárak munkásai sztrájkolnak. A füleki edénygyár munkásai hat hétig sztrájkolnak, ez az akció kihat oz egész országra. • 1936—1937. A losonci járásból önkéntesek indul­nak a spanyol frontra, többek között Kohn Marcel, Polónyi Pál. akik életüket áldozták a spanyol nép szabadságáért vívott harcban. • 1939-ben miután Losoncot megszállja a Horthy­­kotonaság, illegális pártsejtek alakulnak, Losoncon is (Kelety, Denkmayer, Zinner), Füleken is (Kosztí­­nyi). Rövidesen fölveszik a kapcsolatot az ország többi részében működő illegális sejtekkel. A füleki kommunisták kapcsolatban állnak a salgótarjáni kommunista csoporttal. • 1939-1944. Ezekben az években alig volt hónap, hogy ne tartóztatnának le egy-egy illegalitásban működő pártmunkást. Sokan közülük nem érik meg a felszabadulást. Sokan a Szlovák Nemzeti Felkelés­ben harcoltak, a legtöbben Nógrády partizáncso­portjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom