Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-05-20 / 21. szám
Dr. MILAN GRNÁC, AZ SZLKP LOSONCI (LUCENEC) JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK VEZETŐ TITKÁRA FÉNYES TÁVLATOK KÜSZÖBÉN A mában élőknek és a majdan élő nemzedékeknek, akik a távolabbi jövőből fognak visszanézni ránk, sohasem szabad elfeledkezniük a volt burzsoá köztársaság niegbocsáthatatlan vétkeiről, melyeket a munkásság és a parasztság ellen elkövetett, sem a fasizmus rémuralmának és a háborúnak a borzalmairól, amelynek sok ember esett áldozatul. A losonci járás felszabadításáért 2150 szovjet katona, sok partizán, és csaknem 150 román katona — a szovjet csapathoz csatlakozó román egységek tagjai — áldozta életét. A felszabadulás után elsősorban arról kellett gondoskodnunk, hogy mielőbb meginduljon üzemeinkben, gyárainkban a termelés. Csehszlovákia Kommunista Pártjának felhívása és a Kassai Kormányprogram kihirdetése után járásunk munkássága és parasztsága, a kommunisták vezetésével haladéktalanul hozzáfogott az újjáépítéshez. Hogy mindenütt megindulhasson a termelés, helyre kellett állítani a füleki (Fifakovo) Kovosmaltot, a lovinobanai és a kalinovói magnezitgyárat, a cinobanai vasgyárat, Málinecben, Katarínska Hutában, Zlatnóban, Utekáéban az üveggyártást, az opatovái textilgyárat és a többi kisebb termelőüzemet. Párhuzamosan folyt a korszerűsítés a mezőgazdasági termelésben, mely ettől fogva állandóan növekedett főleg azáltal, hogy a nagy majorságok és földbirtokok a nép tulajdonába kerültek. Az 1948. győzelmes februárját követő forradalmi változások új, nagyszerű távlatokat nyitottak a losonci járás dolgozói előtt. Hozzáláthattunk a párt programjának valóra váltásához — a szocializmus építéséhez. E tekintetben sokat köszönhetünk annak, hogy járásunkban mindig erős volt a kommunista- és munkásmozgalom, s így a felszabadulás után sem volt hiány eszmei felkészültséggel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szervezőkben: politikai feladatainkat, amelyeket a forradalmi változások követeltek, eredményesen oldottuk meg, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Az újjáépített régi üzemek, gyárak mellé fokozatosan újak sorakoztak: Losoncon és Füleken a Mier nemzeti vállalat, Kokavában a Lykotex, Losoncon a gépkocsijavító nagyüzem, a teherforgalmi vállalat és a nehézgépipari üzem, Tomásovcében a baromfifeldolgozó, Poltáron a Középszlovákiai Üveggyárak üzeme, Losoncon és Tomasovcében kerámiagyár. És a következő ötéves tervben sem csökken az ipartelepítés üteme járásunkban. A mezőgazdaság kollektivizációja a járásban már 1949-ben megkezdődött. Ma a termőföld 95 százalékán — kivéve a tanyavilágot és a nehezen megközelíthető településeket — korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés folyik. Jelenleg zajlik le a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fokozatos szakosítása és a mezőgazdasági termelőüzemek integrációja. A felszabadulás óta eltelt harmincöt év nagy forradalmi változásai kihatottak az élet minden területére, az oktatásügyre, az egészségügyre, a szolgáltatásokra, és kulturális életünkre egyaránt. Például a járásban teljesen átépült a lakásállomány. Csaknem 29 ezer új lakást, sok új iskolát, sportpályát, kulturális és egyéb népjóléti célokat szolgáló létesítményt építettünk. Következetesen érvényesítjük a lenini nemzetiségi politikát járásunkban: együtt élnek és együtt dolgoznak szlovákok és magyarok, egyformán biztosítottak a kulturális, társadalmi, gazdasági érvényesülés lehetőségei, együtt vesznek részt az irányításban, a közügyek intézésében. A losonci járás 47 ezer dolgozó polgárának csaknem 46 százaléka nő, akik az egyenjogúság és egyenrangúság elve alapján vesznek részt a társadalmi javak létrehozásában. A nemzeti bizottságok választott szerveiben, a társadalmi szervezetekben és a pártban felelős tisztségeket töltenek be, 25 százalékos részarányban. Számos iskolánk élén igazgatónő áll; főorvosok, laboratóriumok vezetői, helyet kapnak a szövetkezetek, üzemek vezetőségében, műszaki pályán és a közigazgatásban is sokan vezető funkcióban vannak. Járásunkban több száz főiskolát végzett nő tevékenykedik; mint brigádtagok több ezren vesznek részt szocialista munkaversenyben. Járásunk fejlesztésének távlatai nagy reményekre jogosítanak, a feladatok nem csekélyek, és mindannyiunktól fokozott igyekezetét és elkötelezettséget követelnek. Ezekért a célokért és távlatokért érdemes dolgoznunk, iparkodnunk, mert Csehszlovákia Kommunista Pártja programjának és célkitűzéseinek megvalósításáról — gyermekeink, mindannyiunk boldog és gazdag hazájának építéséről van szó. Mindehhez elsősorban arra van szükségünk, hogy béke legyen. Történelmi tapasztalatainkat követve, pártunk azelőtt is és most is, felzárkózik a Szovjetunió mellé, mert csakis a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal egységben tudtuk békénket 35 esztendeig megőrizni. Éppen ezért tudjuk, hogy a szocialista államok együttműködése, a Varsói Szerződés és a KGST tagállamainak erős szövetsége, a Szovjetunióval az élen szavatolhatja a jövőben is földrészünk békéjét. Munkánkkal ehhez mi is' hozzájárulunk. Ezért járásunk dolgozói ebben a jubileumi évben — Vlagyimir Iljics Lenin születésének 110. és hazánk felszabadításának 35. évében — közös, becsületes munkájukkal teljesítik korunk követelményeit, s egyben a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött feladatokat is. MUNKÁSMOZGALMI MÉRFÖLDKÖVEK • Losonc (Lucenec), Fülelt (Firakovo), Gács (Holic), Poltár, Zlatno mór a XIX. század közepén jól fejlődő ipara létrehozza a járásban az erős munkásságot. • A XIX. század végén a losonci munkássággal felveszik a kapcsolatot a magyarországi szervezett szociáldemokraták. 1897. március 21-én a Hungária szállóban a munkásság képviselői megalakítják a munkások önképzőkörét. • 1902-ben Losoncon megalakul a szociáldemokrata párt szervezete. 1903—1904-ben a kaszárnyaépítkezés révén felduzzadt munkásság több sztrájkot szervez. • 1905—1906. A két év alatt Losoncon összesen 21 munkásgyűlést, tüntetést, nagygyűlést tartanak, amelyeken a munkások általános választójogot és népjóléti intézkedéseket követelnek. • 1908. március 15-én jelenik meg Losoncon az első munkásújsóg, a „Népjog“ első száma, dr. Gyíkos Miklós szerkesztésében. Or. Gyikost forradalmi cikkeiért sokszor ítélik pénzbírságra, sőt be is börtönzik. Nemsokára megjelenik a másik munkásújsóg is, a „Népakarat". • 1918—1919. Losonc már a burzsoá Csehszlovák Köztársasághoz tartozik. Mivel a munkásság szoros kapcsolatot tart fenn a magyar kommunista párttal, a csehszlovák burzsoá hatóságok letartóztatnak több munkósvezért — dr. Herzet, Szobát, Munkot és másokat. • 1919. június 22-én Losonc csatlakozik a Tanácsköztársasághoz. Rövid ideig tartó fennállása maradandó mély nyomokat hagyott a szegénynép tudatában. • 1921. A szociáldemokrata pórt losonci szervezetének balszárnyát meghívják a szociáldemokraták marxista balszárnyának Tubochnai kongresszusára. A küldöttség vezetője dr. Herz Sándor. A losonci munkások küldöttségét a CSKP prágai alakuló kongresszusára is Herz Sándor vezeti. • 1921. május 25-én Losoncon megalokul a kommunista párt. • 1923. A választások jelzik, hogy Losoncon a legerősebb pórt a CSKP - a városi tanács 12 mandátuma közül 5-öt szerez meg. • A húszas években tovább erősödik a munkásmozgalom, nő a CSKP tekintélye. Megalokul a „Zöldfa" munkásotthon, a pórt női szekciója, az ifjúkommunisták szervezete, a kommunista sportegylet. • 1931. Mór most 4737 a munkanélküliek száma, az ipari üzemeket sorra bezárják. A legsúlyosabb a válság Losoncon: 1933 januárjában a város 15 000 lakosa közül 5067 munkanélküli. • 1936. A sztrájkok éve. Február 29-én minden losonci gyárban leáll a munka. Nyáron kerül sor a kőművesek, az asztalosok és a köztisztasági alkalmazottak sztrájkjára. Augusztusban az üveggyárak munkásai sztrájkolnak. A füleki edénygyár munkásai hat hétig sztrájkolnak, ez az akció kihat oz egész országra. • 1936—1937. A losonci járásból önkéntesek indulnak a spanyol frontra, többek között Kohn Marcel, Polónyi Pál. akik életüket áldozták a spanyol nép szabadságáért vívott harcban. • 1939-ben miután Losoncot megszállja a Horthykotonaság, illegális pártsejtek alakulnak, Losoncon is (Kelety, Denkmayer, Zinner), Füleken is (Kosztínyi). Rövidesen fölveszik a kapcsolatot az ország többi részében működő illegális sejtekkel. A füleki kommunisták kapcsolatban állnak a salgótarjáni kommunista csoporttal. • 1939-1944. Ezekben az években alig volt hónap, hogy ne tartóztatnának le egy-egy illegalitásban működő pártmunkást. Sokan közülük nem érik meg a felszabadulást. Sokan a Szlovák Nemzeti Felkelésben harcoltak, a legtöbben Nógrády partizáncsoportjában.
