Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-03-26 / 13. szám
A Madách-kastély, szülőföldünk zarándokhelye (1). Az iskolában, iskolán kívül: Szécsénkén (2), Ipolybalogon (3—4). Emberek, otthonok, haza ... Emberi kéz formálja szülőföldünk sajátos jegyeit, amelyek beleépülnek a köztudatba. Ha a nagykürtösi (Veiké Krtís) járás térképére nézünk, szűk, más járásokhoz viszonyítva is arasznyi területnek látszik, de néhány kisebb lélekszámú települése — Szklabonya (Sklabiná), Alsósztregova (Dolná Strehová), Kékkő (Modry Kamen) — sokfelé, sokat emlegetett helységek ... A Föld bármely részén született nagy emberek dicsőségéből, szelleméből a nemzetre, a szülőföldre törvényszerűen visszasugárzik valami, ami késői utódokat is köt és kötelez. A járás ilyen szemponból szerencsés. Világhírű szülötte — Madách, Mikszáth — szellemi hagyatékát őrizheti és adhatja tovább nemzedékeinek. Országjáró kőrútunkon vallatóra fogtuk a Palócföld legkisebbjeit is: kik azok, akiktől szeretni, tisztelni tanulják szülőföldjüket, nemzeti értékeiket, akiknek szép példáján felbuzdulva nemzedékről nemzedékre száll dal, népszokás? Kik azok, akik ma lámpásként világítanak a falunak? XXX Emberi kéz formálja szülőföldünk sajátos jegyeit. .. Rajtunk múlik milyenek lesznek ezek az új jegyek. Mennyit őriznek meg a régiből, és mennyire szükséges a változás, a mindenképpen újat akarás. A nagykürtösi járás tízéves fejlődését dokumentáló adattárban lapozok. Falvak, iskolák, nemzedéktársaim, gyermekeink gondolatai, szülőföldről alkotott vallomásai izgatnak. Tétován forgatom a lapokat, hová, merre lettek, milyen utakon juthatok el hozzájuk? Az 1974,/75-ös tanévben központosították a gyürki (Durkovce), a csalári (Celáry), a haraszti (Chrastince), a dacsókeszi (Kosihovce), az apátújfalui (Opatovská Nová Vés) magyar tanítási nyelvű alapiskolákat. A következő tanévben ugyancsak megszűnt a múlyadi (Mula), egy évvel később a nagycsalomjai (Vei. Cakxmija), a terbegeci (Trebusovce), és kőkeszi (Kam. Kosihy) magyar tanítási nyelvű iskola. A múlt tanévben pedig az ipolynagyfalui (Velká Vés nad Iplom), a kovácsi (Kovácovce), a kelenyei (Klenany) és kéri (Kiarov) magyar tanítási nyelvű iskola zárta be kapuit, ugyancsak központosítás címén. Hívei vagyunk az újnak, a jóra való törekvésnek. Tudjuk, hogy az integráció elvei, törekvései az oktatás korszerűsítését, az újonnan kialakított központi iskolában a tanítás modern módszertanának bevezetését szolgálják. De az érintett iskolákba járó gyerekek szüleit kellő időben és megfelelő érvekkel fel kell világosítani erről a fontos iskolapolitikai lépésről. Mert előfordulhat, hogy a megszűnő iskolába járó gyerekek kisebb testvéreit már nem anyanyelvű iskolába íratják a megfelelő információ hiányában elbizonytalanodott szülők. Pedig az iskolabuszok rendszeres és pontos járatai, a napközis ellátás olyan feltételként szerepelnek minden iskola központosításánál, amelyet a szülőknek követelniük kell. Ugyanígy a járás közigazgatási elrendezésének szilárdulását, Nagykürtös vonzáskörének erősödését szolgálná, ha a magyar tanítási nyelvű alapiskolát végzett gyerekek számára anyanyelvi oktatást nyújtó szakközépiskola is volna. A helyi adottságokat, ebben az esetben a sok apró faluból álló településrendszert, az itt élők kultúraéhségét, művelődési igényeit is figyelembe kell venni. Tovább élnek-e a haladó népi hagyományok, tevékenykednek-e az amatőr művészeti csoportok, lesz-e közösségi élet egy-egy iskola kisugárzása, a faluban élő pedagógusok nélkül? A gyakorlati tapasztalás bizonyítja azt is, milyen sokat tehet a pedagógus a falujáért. XXX Ipolynyék (Vinica), Ipolybalog (Balog nad Iplom), Szécsénke (Secianky) . . . Csak a szél mutatja az utat... Bojtos János, Csáky Károly, Sebény Ferenc ... a legkisebbek is tudják, hol, merre kell őket keresni. Ipolynyéken Bojtos Jánossal beszélgetők. Munkája, hivatása — előbb pedagógus, most népművelő — is jelzi, e tájnak, népnek jó ismerője, hagyományainak ápolója. Minket mégis az a sugárzó erő késztet jegyzetelésre, ami a szakmáját hivatássá rangosítja, az a többlet, amit önmagából oszt széjjel környezetében.
