Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-19 / 12. szám

A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztő-helyettesek: NESZMÉRI SÁNDOR JANDANÉ HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár: DUSZA ISTVÁN Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nő­szövetség KB 2IVENA kiadóvállalata, 897 19 Bratislava, Nálepkova 15 - Szerkesztőség 897 36 Bratislava, Martanovi­­cova 20. Telefon: köz pont: 585 02, titkárság: 585 19, főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat - Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfize­tési díj negyedévre 23,30 Kcs. - Külföldi megrendelések: a Pos­ta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgá­lat - PNS, Ústrednó expedíció a dovoz tla­­ce. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám 6. Ma­gyarországon terjeszti o Magyar Posta, előfizet­hető bármely postahi­vatalnál, a kézbesítő­nél és a Posta Központi Irodánál {Budapest V., József-nádor tér 1.) -Előfizetési díj: egyéni, évi 180.- Ft. - közü­leti 220.— Ft. Csekk­számlaszám MNB 215- 96162 - A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodosloven­­ské tfaciarne, n. p., 04267 Kosice, Svermova 47. indexszám: 49413. Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Címlaounkon: A királyfiakarcsai (Kráf. Kracany) Barátság EFSZ szőlészetében. Nagy László felvétele. HÉT ARANYÉRMES Polach Mária egyike azoknak, akiket a Szlová­kiai Nőszövetség Központi Bizottsága aranyplakettjé­vel és elismerő oklevéllel tüntetett ki. Érdeme: mint a komáromi (Komárno) Nehézgépipari Művek Ha­jógyárának önálló progra­­mátora az utóbbi tíz év alatt beadott és elfogadott újítási javaslataival 722 000 koronát takarított meg a társadalomnak. Tu­dom, írtak már róla és nyilván fognak is, de élek az alkalommal, hogy leg­alább néhány szót váltsak vele. — Harminchat újítása közül melyik volt a leg­nagyobb, a legérdekesebb, a legértékesebb, melyikért kellett a legkeményebben megküzdenie? — A „leg“-ek nagyon vi­szonylagosak, nem lehet őket ilyen értelemben ka­tegorizálni. Voltak például olyan ötleteim, amelyek önmagukban véve filléres apróságok, de sorozatgyár­tásnál lehetett őket fel­­hásználni, a végeredmény összegben már jelentős megtakarítás. Egyetlen ha­jónál csupán egyetlen acél­lemezt sikerült megtaka­rítanom, ami pénzben nem sokat számított — mivel egyedi darabról volt szó —, viszont a konstrukció­ban célszerű változást je­lentett. — Tíz év újítói tapasz­talatai. a közel három tu­catnyi újítás után, mit gondol, miért olyan kevés a nők között az újító, a feltaláló? Nem figyelnek rájuk, lebecsülik őket? Vagy az ő kedvük, ihle­tük, idejük kevés? — Szerintem ezek nem jellemző, nem is lényeges tényezők a nők munkájá­ban — egyes kivételektől eltekintve. Ügy látom, akár magamból is kiindul­va, a nők munkájára jel­lemző, hogy a nem „köte­lező“ munkát, a „többlet­­munka“ elvégzését is ab­szolút természetesnek ve­szik. Közben igyekeznek javítani, racionálisabban gazdálkodni az anyaggal, az idővel — és legtöbb­jüknek eszébe sem jut, hogy az, amivel megköny­­nyítette s egyben jobbá tette a munkáját, újítási javaslat. Vagy ha esetleg gondol is rá, úgy találja, nem érdemes írásban be­adni. Pedig érdemes! Ér­demes, mert a munkában is, akárcsak otthon, min­den megtakarított korona, minden megtakarított óra nagyon sokat jelent! A Szlovákiai Nőszövet­ség Központi Bizottsága aranyplakettjével és elis­merő oklevéllel tüntette ki a ruzomberoki Lenin Tex­tilművek' három dolgozó­ját — Anna Nikodémovát, Mária Huntátová és Elena Mackovát, akik még 1979- ben az elsők között telje­sítették a 6. ötéves tervet. Továbbá Mária Milkovico­­vát, az Ivánka pri Nitre-i szövetkezet legjobb fejő­nőjét, RNDr. Anna Koc­­ková-Kratochvílová ve­gyészt, a tudományok dok­torát, legutóbbi felfedezé­séért és Anna Reptová képviselőnőt, a Novy Smo­­kovec-i szanatórium dol­gozóját. A kitüntetetteknek mi is gratulálunk! VÉLEMÉNYÜNK SZERINT Szót kértem, hogy elmondhassam, miért nem lehet egyik-másik falun megállás nélkül átutazni, miért nem tehet egyik-másik meg­hívót egyszerű köszönettel ad acta helyezni. . . Ez esetben Csilizradványról (dl. Radvan) van szó. Olvasóink már többször, többféle okból találkozhattak nevével - lapunkban is. Nem tagadom, van hozzá némi közöm. Gondolkoztam is már rajta, miért e kényszer, mivel magyarázhatom elfogultságom ... Az emberek szívélyességével? Eredményekkel, amik tartósan szárnyra vették a Csilizköz EFSZ nevét? A dolgozók sokoldalú érdeklődé­sével? A lelkes fiatalok közösségével, akik méltó ápolói kultúránknak, hagyományaink­nak? ... Az idei nemzetközi nőnap ünnepségén to­vább erősödött bennem ez az érzés. Újra Hatolok, idősek százai töltötték meg a kultúr­­ház nagytermét. Idősebbek, akik még jól emlékeznek a szövetkezetesítés nehéz éveire, amikor még csak álmodni lehetett, nem ün­nepelni, gazdagon terített asztal mellett. Mert most gazdagnak mondják az asztalukat: nemcsak a jelképes ajándék-csomagok, a vi­rág, a jó Ízű, bőséges közös ebéd miatt - hanem munkájukból származó kenyerük miatt elsősorban. Hallgatom a szövetkezet elnöké­nek, a pártszervezet elnökének meleg, emberi szavait. Mondatokat, gondolatokat jegyzek fel belőlük, előbb összefüggés nélkül: ... A nőnap legkedvesebb ünnepünk. .. őszintén tiszteljük elvtársnőinket, de a realitás talaján maradunk . . . nagy munka, feladat az, amit várunk tőlük. Egyenként, mindannyiuk­­tól. .. Maradjon meg a földhöz való ragasz­kodásuk, jó viszonyuk .. . Eredményeinkkel a tejtermelésben, az üszőnevelésben világvi­szonylatban az élvonalban vagyunk. Legye­nek bátrak, kezdeményezők, önállóak, ne vár­ják, hogy valaki kézen fogva vezesse őket. .. A takarékosságban se álljúnk meg. Nem kam­pányról van szó ■ . . Szóljanak hozzá közös munkákhoz, mindegyikük véleménye fontos, nélkülözhetetlen... ha még szebb környezet­ben akarnak dolgozni, szóljanak, van rá lehetőségünk... Ahogy hallgatom a szavakat, rádöbbenek: az ünneplés, a virág, az ajándék, a műsor csak keret, hogy mindennapi gondjaik, örö­meik kerüljenek szóba. Vagy pedig az ünnep­nek sajátos, szép formája. Feltárják mi a jó, mire lehetnek büszkék, mi lehet még jobb, milyen gonddal küszködnek éppen most... Az ebéd alatt, a szünetben hallgatom, ahogy beszélgetnek. Úgy érzem, ebben a nagy szövetkezetben, - hét falu egyesített szövet­kezete — mindenki egyforma családtag. A szegfűtermelő tudja, miért kell a takar­mánnyal spórolni, a takarmányozó tudja, hogyan sikerült elsőnek lenni az üszőnevelés­ben, a borjúgondozó tudja, hogy a közös asztalra milliókat hoz a szegfűtermesztés, s mindenki tudja, hogy harminckét szocia­lista brigád versenyez a büszke címért, hogy idén kilencvenen járnak különféle iskolákba, hogy magasabb képesítést nyerjenek . . . Számomra kiváltképpen rokonszenves ez a mély munkaszeretet, ez a törődés, egymásra való odafigyelés, a kollektívának ilyen egybe­­kovácsolódott szelleme. És talán éppen ez a tény, ami az átutazó újságírót még meghívó nélkül is megállásra készteti: egy-két szóra, információra, vagy csak a találkozás, a kézfogás örömére ... MEGYERI ANDREA ÜNNEP] Eltelt már néhány nap azóta, hogy otthonunkban, munkahelyünkön, társadalmi szervezeteinkben megemlékeztünk a nemzetközi nőnap­ról. örültünk a figyelmességnek, az el­ismerő szavaknak, a csokor hóvirágnak - és ez sokáig serkenteni fog bennünket munkánkban, minden tevékenységünk­ben. Kiváltképpen így érezhet az a két­százötven asszony, aki az idei nőnapot a prágai várban is ünnepelhette. A ha­gyományos találkozón Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk, valamint pártunk és kormá­nyunk vezetői fogadták a küldötteket. Husák elvtárs szívélyesen üdvözölte ünnepükön hazánk valamennyi dolgozó nőjét és elismeréssel méltatta a nem­zetközi nőnap hetvenéves történelmének jelentőségét. Elmondta, hogy pártunk és államunk mélyen tiszteli, elismeri a nők munkáját, társadalmi tevékenységét, amellyel a férfiakkal egyenrangú part­nerként járulnak hozzá szocialista ha­zánk építéséhez; hogy társadalmunk­nak fontos feladata a nők élet- és mun­­kakörülményeinék állandó javítása, mert csak így teljesíthetik nehéz feladatukat. Ezért bíráljuk szolgáltatásainkat, a ke­reskedelem nehézkességét, azért igé­nyeljük a széleskörű kezdeményezéseket, az önállóságot, az alkotó-teremtő mun­kához való viszonyt. Különösen jó volt hallani Husák elv­társ beszédében azt a fejezetet, amely­ben a nőkről, mint anyákról szólt. Tár­sadalmunk - hangzott a beszédben - különös figyelemmel fordul az anyák felé, akik életet adnak, akiktől a gyer­mek anyanyelvét tanulja, aki erkölcsi értékeit megalapozza. . . Ezért nemcsak a születő csecsemőkkel törődünk - bát­ran kijelenthetjük világszínvonalon -, hanem az anyával is, hogy biológiai küldetését fizikailag is, pszichikailag is a legtökéletesebben teljesíthesse. Hi­szen elsősorban rajtuk múlik, hogy mi­lyen nemzedéket nevelünk fel. Arra kér­jük az anyákat, neveljék a szülőföld, a szocialista haza iránti tiszteletre gyermekeiket, oltsák beléjük a nemzeti büszkeséget, neveljék szerénységre, szü­leik és az idősebb nemzedék tiszteleté­re, felelősségérzetre, becsületességre, alakítsák ki bennük a munkához, a társadalmi közösséghez fűződő jó vi­szonyt; hogy ezekben a bonyolult nem­zetközi politikai időkben a világ min­den táján példaként tiszteljék szocia­lista hazánk lányait, asszonyait. .. A találkozó kötetlen részében köztár­sasági elnökünk, valamint a többi ma­gasrangú személy szívélyes, baráti be­szélgetést folytattak a küldöttekkel, akik munkahelyük, életük gondjairól, örö­meiről szóltak. -ma-Ipari és mezőgazdasági dolgozó nőket, tudományos kutatókat, művészeket, a kultúra ápolóit - a szlovákiai nők 120 küldöttét — érte az a megtiszteltetés a nemzetközi nő­nap alkalmából, hogy munkahelyük lányainak, asszonyainak képviseletében részt vehettek a bratislavai várban tar­tott ünnepi fogadáson. Peter Colotka elvtárs kiemelte, hogy igényes feladatok várnak a nőkre is a tudományos-műszaki haladás vívmányai­nak érvényesítése, a hatékonyság nö­velése és a munka minőségének javí­tása terén. Méltatta a hatodik ötéves

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom