Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-03-12 / 11. szám
■ \ t \ Gyakröji esik sió orról, hogy ai emberek zárkózottak. Életük szabadidőként számontartott részét csak az autó, a fóliasátras kert vagy a hétvégi hóz köti le. A baráti beszélgetések, rokonlátogatások, egykori kalákák helyett pedig ott a tévé. Bogyaréten (Bodza-Lúky) mással találkoztunk. Itt még kézimunkázni is együtt akarnak az.asszonyok. Egy éve alapították meg a nöszövetség alapszervezetét. Röviddel ezután a helyi könyvtárban klubot alapítottak, ahol rendszeresen találkozik a kézimunka-szákkor. Rozália Tucná, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Népművelési Központ dolgozójának vezetésével tanulják a mintákat, öltéseket. A népi hímzőművészet legszebb, legértékesebb mintáit viszik vászonra, puplinra, sifonra. . * A kész darabokkal otthonukat teszik szebbé, olykor barátaiknak, rokonaiknak szereznek örömet egy-egy terítővei, párnával, faliszőnyeggel. Hímezni eladásra —‘ez a gondolat is foglalkoztatja a bogyaréti asszonyokat. De hát hogyan lehetne megválni egy-egy szép darabtól? S végeredményben nem is kifizetődő. Ezért vallják: a hímzés maradjon csak kikapcsolódásnak, szórakozásnak. Más munkalehetőségre gondolnak. Vajon találnak-e családjuk, anyai közelséget, gondoskodást igénylő gyermekeik mellett. Ez már nemcsak rajtuk múlik. Addig jó találkozni, érezni a kollektíva erejét, közös nyelvet találni, jobban megismerni egymást, tanulni mindenkitől, segíteni egymásnak. Az olvasámozgalom is vonzza őket. Ezért a klubesteken egyikük mindig felolvas. Kézimunkázás közben szólalnak meg az írók, költők. Versek, novellák, regények erkölcsi üzenete segíti őket a család, a nagyobb közösség gondjainak megoldásában. Egy-egy fejezet után vita is kerekedik, mindjárt ott helyben. , Klór Eva, a nőszervezet elnöke, így képzelte el a munkát, a falusi asszonyok életének egyik - szervezett - részét, a szabad idő hasznos eltöltését. De ami ennél is fontosabb: háztartásbeliek előtt nyílik tér, eddig észre nem vett lehetőség. így lesz céljuk a szellemi gyarapodás, a közösségi élet. PLAVEC KATALIN