Nő, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-02-20 / 8. szám
I SZAKÁCSKÖNYVÉBE Szombat ebéd: zöldborsó leves csurgatott' tésztával, bácskai rizses hús, sava nyúság, gyümölcs. Vacsora: párolt máj krumplipüré, olajospapri ka, citromos tea. Vasárnapi ebéd: csont leve1 cérnametélttel, alföldi ros télyos, sós burgonya, túrósrétes. Vacsora: zöldbabfőzelék vagdalthússal, alma. Zöldborsóleves Hozzávalók: 40 dkg csont, 20 dkg vegyes zöldség, 4 dkg vöröshagyma, 1 kg borsókonzerv, 5 dkg vaj, 4 dkg liszt, só, zöldpetrezselyem. A csontból és vegyes zöldségből levest főzünk és leszűrjük, összekeverjük a zöldborsóval, vajas rántást készítünk, apróra vágott zöldpetrezselymet teszünk bele, egy kevés hideg vízzel feleresztjük és a levesre öntjük. Megsózzuk, meghintjük egy kevés törött borssal, majd belefőzzük a csurgatott tésztát. Bácskai rizses hús Hozzávalók: 1 kg sertéslapocka, másfél dl olaj, 35 dkg rizs, 15 dkg vöröshagyma, 20 dkg lecsó, só, pirospaprika. A húst kisebb kockákra vágjuk. A finomra vágott hagymát a fele zsírban megfonnyasztjuk, megpaprikázzuk, felöntjük kevés vízzel, hozzáadjuk a húst, megsózzuk, összekeverjük, és fedő alatt félpuhára pároljuk. Időnként megnézzük, ha a levét elfőtte, vizet öntünk hozzá. Közben a rizst a megmaradt zsírban átforrósítjuk, hozzátesszük a lecsót és annyi forró vízzel eresztjük fel, hogy az egészet ellepje. Fedő alatt félpuhára pároljuk, majd hozzákeverjük a húst, lefödjük és sütőben készre pároljuk. Alföldi rostélyos Hozzávalók: 5 db 20 dekás rostélyos, 20 dkg vöröshagyma, 1 dl olaj, 25 dkg vegyes zöldség, fokhagyma, 20 dkg lecsó, só, pirospaprika, köménymag, füstölt szalonna. A kivert hússzeleteket bevagdaljuk, megsózzuk, lisztbe mártjuk és forró zsírban mindkét oldalát átsütjük, majd lábasba rakjuk. A zsírba beleszórjuk az apró kockákra vágott szalonnát, félig megpirítjuk, hozzátesszük a vöröshagymát, megfonnyasztjuk, megpaprikázzuk, elkeverjük, kevés vízzel felöntjük, megsózzuk, ráöntjük a húsra. Fedő alatt rövid lében pároljuk (ha elfőtte a levét, kevés vízzel pótoljuk). Közben a megtisztított vegyes zöldséget metéltre vágjuk és kevés olajban fedő alatt félpuhára pároljuk. Amikor a hús majdnem puha, hozzátesszük a megfőtt, leszűrt vegyes zöldséget és a lecsót, majd fedő alatt puhára pároljuk. GYORSVACSORÁK Párolt máj A májat jól megmossuk, keskeny, hoszszúkás csíkokra vágjuk. Nagyon finomra metélt hagymát fonnyasztunk olajon. Megpaprikázzuk, rátesszük a májat és egy kevés törött borsot. Jól elkeverjük, egy kevés húslevessel vagy csontlével feleresztjük és puhára pároljuk. A rizs levét egy kanál sima liszttel megsűrűsítjük. Vagdalthús 35 dkg marhafelsált, ugyanannyi sovány disznócombot és 5 dkg füstölt szalonnát késsel majd bárddal egészen apróra vagdalunk. Hozzákeverünk 1 tojást, 1 tejben áztatott és átpasszírozott zsemlét, megsózzuk, törött borssal, zúzott fokhagymával és kevés majoránnával ízesítjük. Hosszúkás cipó alakot formálva kevés zsíron a sütőben megsütjük. Ha fél pohár vizet is öntünk a tepsibe, nem szárad ki a hús. Szalonnás káposzta A füstölt szalonnát kockákra vágjuk és megsütjük. A fejes káposztát vékony csíkokra vágjuk, besózzuk, majd a szalonnás zsírra tesszük. Kevés ecetet öntünk rá, meghintjük törött borssal és puhára pároljuk. Tálalás előtt tejfölt öntünk ró. Sült kolbászt adunk mellé. Székelyburgonya tojással 1 kg héjában főtt burgonyát meghámozunk, hosszúkás szeletekre vágjuk és zsírban sok hagymával pirosra sütjük. Három egész tojást felverünk, 1 evőkanál lisztet teszünk bele, jól eldolgozzuk, két dl tejfölt öntünk bele és ráöntjük a burgonyára. Nem keverjük, csak összerázzuk a krumplival. Sütőben jól átsütjük. Tálalás előtt meghintjük reszelt sajttal. TÍZÓRAIRA, uzsonnára Szardtniás kenő 10 dkg puhára kevert vajat összekeverünk 8—10 db megtisztított, apróra vagdalt szardíniával. 1 kávéskanál mustárt, 2 kávéskanál paradicsompürét vagy ketchupöt keverünk bele. Kevés citromlével és sóval ízesítjük. Töpörtyűs kenő A töpörtyű készítésekor, amikor félig sült a szalonna, öntsünk bele egy kevés édes tejet. A töpörtyű jobb ízű, ropogósabb és szép piros színű lesz. A friss tőpörtyűt kétszer ledaráljuk húsőrlőn, hozzáteszünk egy kevés zsírt, sót, jól kikeverjük és kenyérre kenjük. Apró savanyú uborkát is csomagolhatunk mellé. MINDENNAP TENNI VALAMIT Tárcsázom a megadott számot. Talán most sikerül. A második csengetés után felveszik a kagylót: „Ha az unokámat keresi, leteheti a telefont. Maga már a harmadik ma este. Lesz kilenc óra is, mire hazakerül...“ Másnap mégis megtalálom Grébecz Erzsébetet. — Tegnap kicsit elhúzódott a tornaijai (Safárikovo) ifjúsági klub vezetőségi gyűlése. Az elmúlt években gyakran bírálták munkánkat a városi szervek, nem is ok nélkül. Tavaly szeptemberben aztán újonnan berendezett helyiséget kaptunk, más módszerekkel kezdtünk dolgozni. Remélem, most már az akciók színvonalára, mennyiségére, sokrétűségére sem lesz panasz. Hiszen nemcsak a divatos diszkókra jönnek a fiatalok. Rendezünk társasjátékokat, vetélkedőket, író-olvasó találkozókat, beszélgetéseket, megemlékezünk egy-egy évfordulóról, beszélgetünk a katonának készülő fiúkkal. — A városi SZISZ vezetőségi tagja vagy 1974 óta. — Tizennyolc évesen léptem be a szervezetbe. 1978 óta alelnök vagyok, s ezt jól össze tudom hangolni klubvezetői tevékenységemmel, mert nagyon sok fiatal jár a klubba. A SZISZ-tagságot pedig nálunk ki kell érdemelni, csak az álljon közénk, aki tenni is akar valamit. Az ifjúsági klub és a SZISZ gyakran szervez közös akciókat. Nemcsak szórakozásokat, hanem társadalmi munkát is, mert abból sem maradunk ki. Tavaly például az esős ősz következtében az állami gazdaság cukorrépáját gépekkel nem lehetett kiszedni. Mind mentünk segíteni. Gumicsizmát mindenki talált. Csak akarat kellett hozzá. — Bejében (Behince) laksz, Tornaiján dolgozol, hogy aírod mégis a társadalmi munkát, a szervezést? — Születésem óta élek Bejében, a nagyszüleim nereltek fel. Az, hogy itt élek, amott dolgozom, nem okoz problémát. Még előnye is van. A szülőfalumban mindenkit személyesen ismerek. Ha faluszépítésről, társadalmi munkáról van szó, csak szólni kell néhány bíztató szót, s az emberek szívesen jönnek. Bejében kilenc éve vagyok népművelő. No persze, nem fizetett állásban, de annál szívesebben. És elkel az ismeretség, hiszen például egy őszinte beszélgetést a nógyógyászszal még ma sem könnyű megszervezni. Nem érdeklődés hiányában, inkább a szégyen lősség, szemérmesség miatt. Meg „mit szól majd a szomszédasszony?“ — És a kortársaid, a te nemzedéked? Mi a véleményük a közművelődésről, a munkáról?- Kezdem talán a gyerekekkel. 1970 óta vezetem a bejei könyvtárat, közel száz olvasóm van (és ezer kötetem), köztük sok gyerek. Mesedélutánokat rendezünk, megemlékezünk egy-egy író születéséről, munkásságáról. Bizony jóleső érzés, és a munka eredményét is mutatja, ha valamelyik kis olvasóm figyelmeztet, hogy erről vagy arról az íróról nem beszélgettünk, és közben felsorolja néhány művét is. A tizenévesek is szívesen járnak a könyvtárba. Legtöbbjük hétvégén, mert kétközben közelebb-távolabb eső iskolákba járnak, vagy dolgoznak, de színvonalas műsort összeállítani, begyakorolni nehéz velük. A legtöbb műsorunk mégis eljut a falu minden lakójához, mert a helyi hangosbeszélóben is közvetítjük. Szocialista kötelezettségvállalásainkat ezidáig becsületesen teljesítettük. A jövőben sem szeretnénk másképp ... Grébecz Erzsébet a Nemzeti Front városi bizottságának is tagja. Aktívan bekapcsolódik a nőszervezet, a Vöröskereszt, a vnb oktatásügyi és kulturális bizottságának munkájában. A polgári ügyek testületének titkárnőjétől tudom, hogy nem folyik le polgári szertartás az ő közreműködése nélkül. — Nem sok ez egyszerre? — Ha visszapillantok az eltelt napok eseményeire, rájövök, nem hiábavaló a munkám. Amíg minden nap tudok valami újat, szépet felmutatni, nem hagy el az erőm. Reggel kezdődhet minden elölről. CARAI FERENC IRODALMI MŰSOR AZ ÓVODÁBAN Az óvodákban legtöbbször lemezről, magnetofonról hall művészi igényű versmondást a gyermek. Élő előadás az óvodában — ötletes, maradandó élményt nyújtó rendezvény. Dániel Erzsébet vezetésével a párkányi (Stúrovo) irodalmi színpad gyermekversekből, a gyermekirodalomból állította össze műsorát. A zenés, ritmusos mesemondás, versmondás, az arcjáték és a test mozgása magával ragadta a kis nézőket. Gyakran tapsoltak, énekeltek, szavaltak együtt az előadókkal. Műsorát a párkányi, a párkánynánai (Stúrovo-Nána) és a kőhídgyarmati (Kamenny Most) óvodákban mutatta be az irodalmi színpad, mindenütt nagy sikerrel, ötletük, munkájuk példaadó. Különösen nagyra értékeljük, hogy a csehszlovákiai magyar gyermekirodalomra épült összeállításuk. HAJT MAN KORNÉLIA A felvételeken a párkánynánai óvodások hallgatják a műsort.
