Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-11-28 / 48. szám
Nagy László felvételei RSDr. KAROL SAVEL, A CSSZBSZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK VEZETŐ TITKÁRA KOMMENTÁRUNK OKTÓBER ÚTJÁN . „Nehéz logikai összefüggéseket találni az amerikai szenátus viselkedésében, tevékenységében. Maguk szavaztak bizalmat azoknak a hadászati szakembereknek, politikusoknak, diplomatáknak, akik a SALT—II. előkészületeiben részt vettek, határozatait kidolgozták, elfogadták. Most mégis módosításokat kívánnak, érveket húznak elő, megkérdőjelezve saját képviselőik hozzáértését, a katonai helyzet ismeretét. Másrészt pedig nukleáris rakéták elhelyezését tervezik Nyugat-Európában, merő ellentétben a SALT—II. tartalmával.” Röviden így foglalta össze gondolatait Nino olasz tábornok, amikor a SALT— II-ről és az amerikai vezető körök politikájáról kérdezték. Óvatos nyilatkozat, mégis benne van az a nyugtalanság és tanácstalanság, amely a nyugateurópai országok politikusait, diplomatáit jellemzi. A hivatalos körök annak idején örömmel fogadták a bécsi eseményt, Carter és Brezsnyev találkozását, annak eredményét. Érezték benne az európai biztonság szilárdulását, a béketárgyalások további lehetőségeit, az európai leszerelési tárgyalások lendítő erejét. Most ők is bizonytalanok, tanácstalanok. A Szovjetunió békejavaslatai annyira konkrétak, hogy csak a legnagyobb rossz szándék forgathatja ki. S ez a rossz szándék ott lappang az amerikai szenátusban. A nyugat-európai politikusokat tán az a tény sokkolja a legjobban, hogy a XX. században már két világháborút megért Európa lenne az amerikaiak számára a legfontosabb harctér. Mert mi mást ígérhet a „rakétalerakat" ? S ez nemcsak a békeszerető és békét vágyó, haladó szellemű munkásság és diákság meglátása, hanem a politikusoké is. Riasztja őket a harctérré alakítás veszélye. Ez a különbség a nyugati országok népeinek, nemzeteinek álláspontja és a politikai körök meglátása közt. Mert a fegyverkezési hajsza megállítása nekik nem érdekük. A fegyverkereskedelemmel hozzájárulnak a. .háborús tűzfészkek kialakulásához, de Európán kívül. Mindez nem azt jelenti, hogy nincs támadó szándékuk, hiszen az imperializmus lényege nem változott; agresszív jellege egyre jobban kidomborodik. Az amerikai tervezet is saját meggondolásaikat tükrözi, de európai hadszíntér kialakítását sugallja. Túl ezeken a megfontolásokon a nyugati politikusoknak is figyelemmel kell kísérniük az egyre erősödő békeköveteléseket, az amszterdami, brüsszeli békemanifesztációkat, a párizsi és a bécsi békefelhívásokat. Annál is inkább, mert a NATO-országok népeiről van szó. Annál is inkább, mert ezek a nyilatkozatok, demonstrációk a szocialista országok, főleg a Szovjetunió békejavaslatainak visszhangja. A tömegeket félre lehet vezetni, de idő kérdése csak, mikor eszmélnek. A nyugati politikai köröknek is észre kell venni ezt az eszmélést. Azt, hogy már nem okoz rémlátomást a nyugat emberében a szovjet veszélyről, a kommunista barbarizmusról kiagyalt mese, az agyafúrt kitalálások sorozata. A szovjet békepolitika eredményei, az újabb javaslatok, Leonyid Brezsnyev berlini nyilatkozata, az NOSZF évfordulójának előestéjén tartott moszkvai beszéde, szemnyitó tanúsága egy igaz eszmének. NESZMÉRI SÁNDOR Az emberiség történelmében új korszakot nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójának ünnepségei elgondolkodásra késztetnek. Nem egy ember, nem egy nemzet, állam összehasonlítja, mérlegeli az eredményeket; Október útja egyezik-e Október szellemével, másutt pedig küzdelmek árán is kinyilvánítják óhajukat: azon az úton akarnak haladni, melyen ismeretlen a kizsákmányolás és szavatolt az igazi szabadság. Napjainkban — a jövő szempontjából visszatekintve 1917 októberére — különösképpen időszerű az európai biztonság és a világbéke kérdése. Nem véletlen, hogy a szovjetek munkáskormányának első dekrétuma a Békedekrétum. Tartalma a mai napig időszerű, a Szovjetunió Kommunista Pártja céltudatosan és példamutatón váltja valóra: szüntelen igyekezettel küzd a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért, újból és újból kezdeményez a leszerelés érdekében. A SALT—II. megállapodás, Leonyid Brezsnyevnek az NDK fennállása 30. évfordulóján mondott berlini beszéde és további kezdeményező javaslatainak jelentősége a világ közvéleményét arról győzi meg, hogy Október békés útja nemcsak helyes, hanem az emberiség nagyobbik felének óhaját is kifejezi, tehát időszerű, szükségszerű. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a régi Oroszország életében sorsdöntő változást jelentett, létrehozta a történelem első szocialista államának alapjait. Hatalmas lendületet adott világszerte a társadalmi haladásnak,. meggyorsította a forradalmi és felszabadító mozgalmak harcát, új korszakot nyitott az emberiség történelmében: a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát. Az ünnepségeken a szovjet néppel együtt fölidézzük e világtörténelmi jelentőségű változásokat. A szovjet állam útján minden esztendőnek megvolt a maga emlékezetes eseménye, sajátosan jellegzetes vonása, és mindegyik egy-egy lépéssel előbbre vitt, a szocialista forradalom győzelmétől a fejlett szocialista társadalom építéséig, amelyet az új szovjet alkotmány rögzít. Felidézzük a szovjet nép mérhetetlen áldozatkészségét, amellyel művét: államát megteremtette, megvédte és továbbfejlesztette. Október lenini ideáljait a szocializmus váltja valóra, melynek anyagi bázisa a Szovjetunió gazdaságpolitikája, a nagyszabású, sokféle ágazón, sokoldalúan kiépített ipari és mezőgazdasági termelés, építőipar. a legkorszerűbb szállítás és távközlés, a rohamosan fejlődő kereskedelem a munkások és a műszakiak képzettségének, a kulturális munkának a színvonala megváltozott, s egyre inkább alkotó jellegű a munka. Mind szorosabban a tudomány és a termelés kapcsolata, egyre tökéletesebb a népgazdaság tervezése és irányítása. Mindezek a minőségi változások nemcsak a termelés általános növekedésében tükröződnek, hanem a munkatermelékenység és a társadalmi termelés hatékonyságának növekedésében is, amit az SZKP XXV. kongresszusa a gazdaságfejlesztés fő irányának jelölt meg. A fejlett szocialista társadalom gazdasága megsokszorozta a jólét fokozásának és a kulturális felemelkedésnek a lehetőségeit. Amikor Október útjáról, a szovjet nép nagy tetteiről szólunk, szólnunk kell a szovjet nőkről is, akik együtt küzdöttek a forradalmárokkal, mindig az élvonalban. Bátran és elszántan szembeszálltak a fasizmussal, és most munkájukkal, közéleti tevékenységükkel ugyanígy küzdenek az emberiség boldogabb jövőjéért. Csodálatunk, tiszteletünk és hálánk hagyományt szült: a Nagy Októberre emlékezve, az ünnepségekkel párhuzamosan, minden évben barátsági hónapot rendezünk, mely jelképe a Szovjetunió és népe iránti érzelmeinknek, hozzájuk fűződő kapcsolatainknak. A kölcsönösségek és a közös feladatok, amelyeket az SZKP XXV. és a CSKP XV. kongresszusa határozott meg, arra ösztönöznek bennünket, hogy használjuk fel a legjobb szovjet tapasztalatokat. Csehszlovákia és a Szovjetunió barátságának, a két ország együttműködésének nyoma érezhető társadalmi életünk minden területén. A szovjet tapasztalatok alkotó felhasználása óriási jelentőségű hazánk továbbfejlődése szempontjából. Kézzelfogható eredményeket hoz munkánk minőségének javulásában és a munkatermelékenységben, azoknak a feladatoknak a teljesítésében, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülései tűztek társadalmunk elé. A fasizmus felett aratott győzelem és Csehszlovákia felszabadításának közelgő 35. évfordulója is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi erejének és örök érvényének tanúbizonysága lesz. A marxizmus— leninizmushoz, a proletár nemzetköziséghez, a Szovjetunióhoz való hűségünkről teszünk ezen az évfordulón is tanúságot. Barátságunk, együttműködésünk és szövetségünk a múltban és a jelenben, a jövőben is szavatolja pártunk vezetésével végzett munkánk sikerét.
