Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-11-14 / 46. szám

A vadhúsokból megfelelő fűszerezéssel, különböző mártásokkal igen Ízletes és tápláló ételeket készíthetünk. A vadhús kevésbé zsíros, köny­­nyen emészthető és ára is kedvező. Késő ősszel, tél elején változatossá tehetjük vele étrendünket. Párolva, sütve, sőt pástétomnak is készíthető. Pác készítése vadakhoz A páclevet három dl ecetből .és 2 dl vízből készítjük, amelybe egy karikákra vagdalt sárgarépát, ugyanannyi petre­zselyemgyökeret, 2 babérlevelet, 10—12 szem borsot, fél karikákra vágott citro­mot, egy kiskanál sót és egy fej vörös­hagymát teszünk. Jól felforraljuk és forrón öntjük a megmosott, megtisztí­tott vadhúsra. 2—4 napig hagyjuk a pác­ban a húst. Pácolt vaddisznó A vaddisznócombból kivesszük a csontot, a húst összegöngyöljük és zsi­neget csavarunk rá úgy, hogy göngyö­leg legyen belőle. így tesszük a pác­lébe. A karajt párolás előtt kicsontoz­zuk. Jó, ha a páclét minden nap fel­forraljuk és forrón öntjük a húsra. Hűvös időben a húst a páclében 8—10 napig is eltarthatjuk. Főzéshez a kívánt mennyiségű húst kivesszük a pácból s leöntünk a pácléből is, majd a ma­radékot ismét hűvös helyre tesszük. Különböző módon készíthetjük el a pá­colt vaddisznót. Vaddisznó főve A leírt módon pácolt húst a páclével együtt puhára főzzük. Szépen felszele­teljük, ugyanúgy, mint a kötözött son­kát. Kemény tojással, tormával, apró savanyú uborkával és cseresznyepapri­kával köritjük. Előételnek hidegen­­melegen egyaránt alkalmas. Nyúlpástétom A húst a zöldséggel együtt kivesszük a pácból, forró zsírba tesszük és fel­engedjük egy kevés páclével. Puhára pároljuk. Negyed kiló zsírosabb disznó­húst (dagadót) veszünk és pörköltet készítünk belőle, majd ledaráljuk. Két zsemlét tejbe áztatunk, majd ezt is megőröljük. Kicsontozzuk és ledaráljuk a nyulat, átpasszírozzuk a zöldséget. Az egészet jól összekeverjük^ Aki sze­reti, 10 dkg füstölt szalonnát is ^őrölhet a masszába. Sóval, kecsuppal, törölt borssal, mustárral ízesítjük, majd 2 egész tojással, 2 kanál tejföllel jól összedolgozzuk az egészet. Olajjal ki­kent, morzsával meghintett formába tesszük (de nem egészen tele, mert főzés közben megdagad), jól lezárjuk, és egy órán át gőzben főzzük, de tehet­jük sütőbe is. Mielőtt teljesen kihűlne, tálra tesszük. Hideg helyen sokáig el­áll. Almával töltött fácán A fácánt megtisztítjuk, kibelezzük és megmossuk. Bőre alá vékony, széles szalonnaszeleteket csúsztatunk. A has­üreget besózzuk és bekenjük majorán­nával. Annyi almát teszünk az üregbe, amennyi belefér. Az üreget összetűzzük. A fácánt tűzálló tálba tesszük, és egy kis vízzel, egy kanál olajjal puhára pároljuk. Ekkor levesszük róla a fedőt, és tejföllel meglocsolva pirosra sütjük. Tálalás előtt a húst felszeleteljük, a benne párolódott almát a vissza­maradt lében teljesen szétfőzzük. ízlés szerint ízesítjük tejföllel az álmapürét, és mártásos csészében adjuk az asztal­ra. A húst sült burgonyával körítjük. Fogoly abbé módra A megtisztított foglyok mellét és combját levágjuk. A többi részét meg­veregetjük és félretesszük. A besózott combokat és melleket darált füstölt szalonnával puhára pároljuk. A többi részeket vajon megpirítjuk, és egy kis víz hozzáadásával addig pároljuk, amíg lefő a csontról, 3 dl bort öntünk rá, s még 10 percig együtt főzzük. Ezután kicsontozzuk és félretesszük. A puhára "párolt melleket és combokat kivesszük az edényből. A zsírjába kevés lisztet hintünk, egy dl vízzel feleresztjük és rászűrjük a boros mártáslevet. Egy dl tejfölt is keverünk bele, és a fogoly­pecsenyére öntjük. Lencsepürével tá­laljuk. özgerinc A megmosott és megtisztított, meg­sózott és borsozott gerincet megtűzdel­jük füstölt szalonnával. Szalonnás ré­szével lefelé fordítva tesszük a tepsibe. Felül is beborítjuk szalonnaszeletekkel, melléje pedig sárgarépa- és petrezse­lyemgyökér-darabokat teszünk. Leönt­jük olvasztott vajjal, és pirosra sütjük. Amikor félig megsült, megfordítjuk a húst, leöntjük tejföllel és citromlevet csöpögtetünk rá. A levet a zöldséggel együtt átpasszírozzuk, mustárral ízesít­jük és a gerinc köré öntjük. A recepteket Kovác Milan toporcanyi olvasónk küldte be. Levelezőink írják „Szeptember 23-ón Egyházkarcsa (Kost. Kracany) asszonyai szám­vetést készítettek a szervezet eddigi kultúrtevékenységéről. Az elnök­nő, Szamaránszky Júlia, megnyitójában köszöntötte a sajtónapot s megemlékezett a Nó elődje, a Nőmunkás alapításának 55. év­fordulójáról is. Az olvasómozgalomban aktívan részt vevő 15 asz­­szonyt oklevéllel és emlékéremmel jutalmazták meg, melyet a nő­szövetség járási bizottsága adott a helyi szervezetnek. Falunkban a most induló jelentős mozgalomnak már 28 tagja van, nagyon bízunk abban, hogy még több családban sikerül majd elmélyíteni a könyv és az olvasás igényét“ - tudósít Nagy Viola. „A nagykéri (Milanovce) nőszervezet virág- és kézimunka­kiállítást rendezett. Nagyon szépek voltak Száraz Éva csomózott kézimunkái, a gyerekeknél nagy sikert arattak Záród Etel pamutból készült kutyái" - írja Gyurcsek Ilona. „A duklai hadművelet előestjén 1979. október 5-én a „Hálatűz" meggyújtásával köszöntötték a diószegi (Sládkovicovo) tömeg­szervezetek az SZNF és hazánk felszabadulása kezdetének 35. év­fordulóját. valamint az 1980. évi spartakiád előkészületeinek meg­kezdését. A helyi SZISZ ezt megelőzően úgy emlékezett meg az SZNF évfordulójáról, hogy a partizánőrtűz meggyújtásához meg­hívták Holecka elvtársat, az SZNF résztvevőjét, s beszélgettek vele a korabeli eseményekről (a felvételen). A csehszlovák-szovjet barát­sági hónap tiszteletére pedig a helyi állami gazdaság rendezett kultúrműsort, amelyen fellépett a Szinyaja Ptyica szovjet vendég­együttes is“ - írja Nagy Mihály. Öllé Ferenc az apácaszakállasi (Opat. Sokolec) gyermekgondozó intézményt mutatja be írásában. „A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban levő Apácaszakállas 1890-ben épült kastélyában 1953 óta van bentlakásos intézet testi és szellemi fogyatékos gyerekeknek. Az intézet igazgatója, Varga Zsigmond, és harminckét alkalmazottja hetven - háromtól tizenöt éves - gyermekről gondoskodik, akik közül huszonhét mozgásképtelen. Az intézetben óvoda is van, ahová évente húsz gyerek jár. Az iskolában a legalapvetőbb műveletekre, olvasni, írni, kézimunkázni tanítják a gyerekeket. Azok, akiknek az egészsége engedi, a konyhában vagy a kerti munkáknál segítenek. Az intézet vezetőségének és alkalmazottainak nagy bánata, hogy a havi kétszeri látogatási napon csak nagyon kevés gyermeket keresnek fel a szülők. Ezért igyekeznek mindent megadni neveltjeik­nek, hogy pótolják számukra a hiányzó családi fészket. Az igazgató elmondta, hogy évente ■ javítanak-építenek valamit. Ez azonban nem elég. Mintegy hatvan-hetven felvételi kérelmet kell elutasítaniuk helyhiány miatt. Pedig pénzük is van az intézet bővítésére, csak kivitelezőt nem találnak. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom