Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-01-31 / 5. szám

A reaktort kettős falú kamra védi: a belső acélból, a külső betonból készült. Ezenkívül számos berendezés ellenőrzi biztonságos működését.

az atomerőművek beruházási költségei a klasszikus erőművekéhez viszonyítva nagyobbak, az így termelt elektromos energia önköltsége jóval kisebb, mint a klasszikus forrásokból előállítottaké. Ezenkívül azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az atomenergetika fellendítése felszabadítja az ásványi tüzelőanyagokat más ipari ágazatok, főleg a vegyipar számára. Ami környezeti kihatását illeti; nyugodtan elmondhatom, hogy az atomerőművek sokkal kevésbé szennyezik a környezetet, mint a hagyományos tüzelőanyagokkal fűtött erőművek. Nézzük meg csak a hőerőművek, ércfeldolgozó üzemek porlepte környékét, vagy a vegyi üzemek által kibocsájtott egészségre káros gázokat és más melléktermékeket.

— A környezet veszélyeztetése alatt a radioaktív kisugárzásra gondoltam . . .

Az atomerőművek „lelke" a reaktor. Elhelyezése pontosságot, nagy szakértelmet követel.

Éppen ezért nemcsak nálunk, de a világ összes atomkutatóintézetének egyik legfontosabb feladata; megoldást találni a balesetek megelőzésére és esetleges beálltuk utáni veszélyességük csökkentésére.

Ma mór az atomenergia kutatása elképzelhetetlen az országok összefogása, együttműködése nélkül. A KGST keretében a Szovjetunió után Csehszlovákia ér el ebben legjobb eredményeket. A Szovjetunión kívül egyedül a plzeni Skoda Művekben készítenek atomreaktorokat, melyekből Magyarországra, az NDK-ba és Kubába is exportálunk. Ma már mindnyájan tudjuk, hogy a villarnos energia előállítása nemcsak nálunk, de a többi szocialista országban ,s első számú feladat. S megfelelő megoldást csak az atomenergia felhasználása nyújthat.

H. ZSEBIK SAROLTA

Т

Ш

Ш Ж i 1 * .1——ШШш

— Nos, kutatóintézetünk minden dolgozója egy kis sugármérő lemezt hord magánál, amely a legkisebb radioaktív sugárzást is regisztrálja. Ami pedig az atomreaktorok környezeti sugárzásvédelmét illeti — ez ma már tökéletesen megoldott. Az ilyen létesítményekből származó radioaktív szennyeződés mértéke a világ összes atomerőművének egyéves üzemeltetése alatt 2000-ben sem lesz nagyobb, mint amekkora természetes kozmikus sugárzás éri Földünk lakosságát 13 nap alatt.

— De az atomerőmű mégiscsak gépek, berendezések sora, melyeknél üzemzavar, baleset is előfordulhat. Ez pedig a sűrűn lakott területek közelében épülő atomerőműveknél a lakosságra katasztrofális veszélyt jelentene.

— Egyelőre nincs mitől tartanunk. A jelenleg meglévő reaktorok úgy vannak biztosítva, hogy a balesetek lehetősége valóban minimális. Szakemberek számításai szerint ezer reaktorból száz év alatt csak egynél történhetne baleset. Természetesen ebben az esetben ez az egy is tragikus következményekkel járna

Ezekben az 1,5 m vastagságú betonfalú kamrákban sugárzással mérik a fémek tartósságát. A dolgozók „mechanikus kezekkel" mozgatják a kamrában lévő anyagot.

A szerző felvétele és archiv