Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-11-07 / 45. szám

* CB Kérdez: Stugel Veronika Garamkövesdrőt (Kamenica nad Hronom) FÓRUMA Szeretném tudni, hogy az ETA 1—518 fürdőszobai melegítőnek mennyi a szavatossági ideje? Ugyanis néhány órás használat után elromlott. Az üzletben nem vették vissza, nekem kellett a szervizben megjavíttatnom. Helye­sen járt el az üzletvezető, amikor engem küldött vele a javítóba? Válaszol: Margita Tuhovcáková, a Domáce Potreby — Ház­tartási Árucikkek válla­lati igazgatóságának áruforgalmazás! osztály­vezetője. A polgárjogi törvénykönyv alapján vállalatunk úgy határozta meg a reklamációs szabályzatot, hogy az a legnagyobb mértékben védje a vásár­ló jogait, de egyben megakadályozza az esetle­ges visszaéléseket is. A vásárlónak abba az üzletbe kell az árut visszavinnie, ahol azt vette. Az üzletvezető há­rom napon belül köteles választ adni. Ha el­ismeri a hibát, akkor megírja a reklamációs levelet. Ennek alapfeltétele, hogy a visszahozott áru nem a vásárló hibájából romlott el. Ehhez még a következő iratokat kell mellékelni: 1. A pénztári szelvényt és a szavatossági iga­zolólapot. Ha az áru vásárlásakor nem adtak igazolólapot, akkor elég a pénztári szelvény is. 2. Ha ugyanazt a hibát már kétszer javították, mindkét szelvényt fel kell mutatni, amelyen jól olvasható, hogy mindkét esetben ugyanarról a hibáról van szó. Ehhez, kell csatolni a szavatos­sági lapot. 3. Ha ugyanazon az árun legalább három különböző hiba fordul elő, akkor mindhárom szelvényt és a szavatossági lapot is fel kell mutatni. 4. Ha javíthatatlan a hiba, akkor ezt a javító­szelvényre olvashatóan rá kell írni. Ugyanígy azt is, ha az árut a szavatossági időn belül nem tudják megjavítani. A szavatossági lapot ebben az esetben is fel kell mutatni. Fontos, hogy mindegyik esetben a javítási szelvényt olvashatóan töltsék ki és bélyegezzék le. A szavatossági lapon legyen feltüntetve az eladás időpontja és az üzlet bélyegzője. Ha az áruhoz nem mellékeltek szavatossági lapot, a dátum és az üzlet neve a pénztári szelvényen legyen feltüntetve. A szavatosság idejét meg- v hosszabbítja a javítás ideje, ami a hibás áru átvétele után egy nappal kezdődik és a javítás befejezésének napjáig tart. Tudnunk kell azt is, hogy a szavatosság nem terjed ki azokra a hibákra, amelyeket a vásárló az áru helytelen kezelésével maga idéz elő. Ha a vásárló tíz napon belül visszaviszi az árut, joga van azt hibátlanra kicserélni, vissza­adni vagy árkedvezményt kérni rá. Tíz nap után a szavatossági idő alatt a vásárló a javítószolgá­latot veheti igénybe. Ha a vásárló a reklamáció elismerésekor nem elégedett az üzletvezető döntésével, panaszát beírhatja a panaszkönyvbe, melyet aztán a vál­lalat igazgatóságához továbbítanak. Szükség ese­tén a vásárló kéréssel fordulhat a vállalati igaz­gatóságához a szavatossági idő meghosszabbítá­sáért. Rég nem volt ilyen gaz­dag répatermés. Ked­vezett az idei ősz: napsütésben, száraz földről gyűjthették be a termést. Elő­kerültek a gépek. De a mező­­gazdasági üzemekben még így is szükség volt minden segítő kézre; nyugdíjasokra, idény­munkásokra. És főleg az asszo­nyokra, akik begyűjtik a zöld­séget, leszedik az almát, meg­tisztítják a répát, letörik a ku­koricát. Sóky Dezsőné belekapasz­kodott a répa levelébe, s na­gyot rántott rajta. A négykilós gumó nehezen fordult ki a szá­raz földből. Már harmadik napja dolgoznak férjével a répaföldön. A szímői (Zemné) Haladás szövetkezetben idén csak há­rom hektár takarmányrépa várt kézi szedésre. Ez is azért, mert az állatgondozók vállalták, hogy ezt a „saját szükségletű" takarmányt két fejés, etetés között maguk egyelik, kapál­ják, takarítják be. Hájas Rajmunk részlegvezető Meg aztán minek lennének a drága gépek, ha az asszonyok­nak naphosszat kellene hajla­dozniuk a répaföldön. Dolgoz­nak ők eleget ott, ahol még nincsenek gépek. A mezőgaz­daságban sok ilyen munka­­terület akad.- A kiállításokon hiába ke­resem a kertészeti gépeket — bosszankodik Balog László, a szövetkezet elnöke. — Az idén is 178 vagon zöldséget taka­rítunk be kézzel. Egyedül a vöröshagymához van kiszedő és osztályozó gépünk. Az ér­sekújvári (Nővé Zámky) járás legnagyobb sárgarépa-termelő szövetkezete a miénk, kell a betakarítógép. Hallottam, hogy az NDK-ban már gyártják. Jó lenne, ha hozzánk is minél előbb eljutna ... A kertészetben dolgozó asz­­szonyok jó időben szívesen dolgoznak a szabad ég alatt, de ha beköszönt a hideg, bi­zony nem kellemes a földön ülve tisztítani a zöldséget. Ezért jár a kés gyorsan Gyurica Mária, Litavec Irén, Döme lenne szükség, s hogyan tart­son ki egy évig a pár kesztyű, ha egy hónap alatt elnyűvik. Pedig a szövetkezet törődik a tagsággal. A hatszáz állan­dó dolgozót foglalkoztató, há­rom falu — Szímő, Kamocsa (Kamoca), Andód (Andovce) - határát egyesítő szövetkezet már két évvel ezelőtt első he­lyet nyert a szociális gondos­kodás szlovákiai versenyében. A szociális helyiségek jó szol­gálatot tesznek a gépkezelők­nek, állatgondozóknak. Az üze­mi étteremben naponta száz­ötven-kétszáz személy ebédel. Férj feleséggel ül az asztal­hoz; nem véletlen, hogy a Jóba, a Borka házaspár, akik az állattenyésztésben dolgoz­nak, otthonról jönnek ide ebé­delni. Kedvezményes áron ad­ják a tagoknak a zöldséget, gyümölcsöt. Mégis akad kifogásolni való. A 230 nő többsége olyan mun­kát végez, amit már régen gé­pesíteni kellett volna. A kerté­szeti és növénytermesztő cso­portnak nincs szociális helyi-MIÉRT NEM HIÁNYOZHATNAK nézegeti a halomba hányt répát. — Meglesz az ezer mázsa hektáronként! Megdolgoznak vele az asszonyok, az igaz. De a cukorrépát kiszedi a gép. Egy csoport mégis kézzel tisztítja a kiszántott cukorrépát.- Tizennyolc sort kézzel szed­nek ki a szövetkezet adminiszt­ratív dolgozói - magyarázza Szépe Gáspár közgazdász -, hogy összehasonlíthassuk a veszteséget a kézi és a gépi szedésnél. Mert van különb­ség . . . Hiába igyekeznek trak­torosaink - a prémium is ösz­tönzi őket —, nem tudják csök­kenteni a veszteséget, mely tíz-tizenkét százalék. Legszíve­sebben kézzel szedetnénk ki mind a háromszáz hektárról. A közgazdász a gazdaságo­sabb megoldást keresi. A ti­zenkét százalékos veszteség kézi munkával minimálisra csökkenthető. Háromszázötven mázsás hektárhozamnál a há­romszáz hektáros területen ez jelentős mennyiség. Csakhát ehhez munkaerő kellene . . . S ősszel ebből nincs felesleg a mezőgazdasági üzemekben. Mária, Túróc Irén és a többiek kezében. Sok kézi munkát igényel idén a gazdag almatermés is. Az almaszedő kombájnokat még csak hírből ismerik az itteniek. Gyorsítaná, könnyíte­né a munkát - ha lenne. — Amióta az almát szedjük, nincs egy nap szabadunk sem. Szombaton dolgozunk, vasár­nap meg a tömegszervezetek­kel társadalmi munkában szedjük az almát. Vagyis hét­főtől hétfőig tart a hét'- pa­naszolják az almát osztályozó asszonyok: Molnár Ilona, Bom­­bicz Ilona, Ember Margit, Saj­tos Mária, Ludas Veronika, Szabó Mária. A panasz oka nem a sok munka. A gazdag termésnek örülnek, hiszen a bevétel ne­kik sem közömbös. Az előírá­sokat kifogásolják. A kétszáz­­hatvan napot, amit évente le kell dolgozniuk. A szombato­kért nem jár szabad nap, szá­zalékot sem számolnak a bér­hez, mint az ipari üzemekben. Azt sem értik, miért három évre kapnak egy esőköpenyt, amikor évente munkaköpenyre sége, az üzemi konyhára is kevesen járnak közülük. Nin­csenek megfelelő munkaruhák, hiányzik a jó lábbeli. Tudom, ezek nem helyi prob­lémák. Megvennék a gépeket szívesen, ha lenne. Munka­ruhát is gyakrabban adnának, ha az előírások engednék. És egyszer talán a kertészetnek és a szőlészetnek is külön szo­ciális helyiséget építenek. A dolgozók feje fölé azonban nem tehetnek tetőt, nem áll­hatják útját a tűző napnak, szakadó esőnek. Vagyis: nem tudják megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az ipari üzemekben vannak. Addig pe­dig ennyi ember között mindig akad elégedetlen is ... Ám a mezőgazdaságnak ilyen feltételek között is szük­sége van a női munkaerőre. Ameddig nincsenek megfelelő gépek a zöldséghez, gyümölcs­höz, ameddig kézi munkánál kisebb a veszteség - nem hiá­nyozhatnak a határból. H. ZSEBIK SAROLTA

Next

/
Oldalképek
Tartalom