Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-10-17 / 42. szám
Acél határozott, a szándék nemes: a háború rémségeitől és nyomorúságától megkímélt generációknak örökre kedvét szegni, hogy akár még egyszer is kihívják Mars haragját; lelkiismeretüket s értelmüket épp a háborús filmek elrettentő kockái segítségével állítani csatasorba egy újabb világégés ellen. A filmvásznakról s képernyőkről valóban gyakorta hallik csatazaj. A háborús filmek egyik-másikában azonban az elcsigázott, végkimerüléstől vánszorgó „harcos” újonnan vételezett kincstári ruhája a pocsolyák és lövészárkok komfortjáról, higiénikus viszonyairól tanúskodik; pufók arca láttán pedig — hiába van arra felkenve a korom és a sár bármilyen mennyiségben, hiába rá a mégoly sikkes fejkötés, ideiglenes, halált megvető hőst formáló szerepe ellenére — bárki vissza tudná őt helyezni eredeti szerepkörébe, melyben bonvivánként sokat táncol, kéjeleg és mulat. — Egy ilyen film láttán bizony, a nézőben nem a döbbenet és megrendülés kerekedik felül... Vannak persze céltudatosan készített, valósághű filmek, s dokumentumfilmek is — az utóbbiakból olykor csak diribdarabkák, de ha nincs is összefüggő történetük, azon egy borostás, halálfélelemtől megviselt arc, egy tépett A MŰSORVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTVA parolin, vagy egyetlen előrelendülő, egyben fedezéket kereső mozdulat is több háborús borzadály hordozója, mint a sokadrendű színészek és rendezők legszorgalmatosabb katonásdija. Ki ne látott volna néhány filmkockát süllyedő hajókról, a katyusák lövedékeinek puskaporfelhős jajszavú villámairól, toroktüzekröl, záporként hulló bombákról és rongyként heverő hullákról7 Az üzletszerű színészi halál, a hősi pózba merevedett „elesettek” látványa azonban nem kelt iszonyatot, sőt a hősködés bizonyos mértékig példaadás. Éppen ezért számba kéne venni, hogy az érzékenyen reagáló, tapasztalatgyűjtő éveikben járó ifjak számára még minden ideállá magasztosulhat. A fegyverek is ... S ekkor még mindig nem szóltunk a nyugaton futószalagon gyártott, elvadult tucatfilmekről, amelyekről még csak az sem mondható el, hogy nemes szándékból készülnek. Az özönével bemutatott bűnügyi filmeket az üzleti szellem élteti, amelyek ismérvüknél fogva tökéletesen mentesek minden művészi igényességtől. Olyan világot idéznek elénk, amelyben anarchia és káosz uralkodik, polgárjogot nyert az erőszak, s ahol gyakran több szimpátiát élvez a gyorskezű, jól fésült gyilkos, mint annak üldözői. Az ilyen beállítás mellett gyakran a nézők egész tábora szurkol a rablógyilkosnak, s ujjongva nyugtáz egy-egy mesteri karate-ütést, állkapocstörést, haslövést. A lélektani indítékok, morális és esztétikai megfontolások nélkül gyártott bűnügyi filmek hatásukban a romboláson kívül egyébre nem alkalmasak. Ezekkel a filmekkel kapcsolatban legfeljebb olykor tapasztal a néző némi következetességet, mikor az történik, hogy az egyik televíziós csatorna műsorából még visszhangzik a gengszter utolsó lövése, s a másik csatornán máris dördül az első lövés — ugyanabból a fegyverből — azok örömére, akik magukból kikelve jelentik ki a Hamlet vagy a Bűn • és búnhődés műsorra tűzésekor, hogy „elmehetnének velük valahová, hiszen már a könyökükön jön ki”. — Áruljuk el hát nekik: soha senki nem írt még jobb „bűnügyi történetet” Shakespearenél, vagy Dosztojevszkijnál. CZÜTH JÁNOS SZERETNÉK RÁTALÁLNI Huszonkilenc éves, 186 centiméter magas Bratislavában élő elvált szakember, társaság hiányában ezúton szeretne becsületes, jóhiszemű nővel megismerkedni harmincöt éves korig. Bratislava és környékéről kér fényképes leveleket. Jelige: „Káros szenvedélyem nincs" Két jóbarát, akik most töltik katonaidejüket, ezúton szeretne megismerkedni vidám természetű lánnyal. Jelige: „Zöld uniformis" Húszéves, barna, hajú, barna szemű lány, aki kedveli a zenét, szeret táncolni, ezúton szeretne komoly, becsületes, korban hozzáillő fiúval megismerkedni. Jelige: „Találkozás" KAZINCZY FERENC (1759—1831) A 220 éve született író és irodalom reformátor egy szép kétsorosát találják rejtvényünkben. Készítette: SM. A 40. számú rejtvény helyes megfejtése: A tékozló fiú hazatérése, Sámson és Delila, A három fa, A malom, Éjjeli őrjárat. A hét helyes megfejtés után könyvjutalomban részesültek: Csölle G.-né, Végh M„ Hamar B., Dunaszerdahely (Dun. Streda), ifj. Fejes I.-né, Ivanice, Forgács Zs., Ipolyság (Sahy), Bácskái G., Kisgéres (Maly Hores), Kondé M.-né, Nyárasd (Topolníky), Benes J., Vágkirályfa (Krárová n/V.), Takács A., Tokovics K.-né, Vezekény (Vozokany), Gergely I., Ipolybél (Bielovce). Winter J.-né, Perény (Perín), Varga J., Gonda E., Rimaszombat (Rim. Sobota), Mráz A., Sellye (Sala), Kovács P., Darnya (Drfta), Berek G., Orsó E., Nagyölved (Veiké Ludince), Horváth L., Padány (Padafi), Méhes R.. Kisfalud (Vieska), Bellabás E., ifj. Bábi B.-né, Dunamocs (Mofa), Sándor A., Síd (Sid), Riszner J., Krausz J., Vari J., Léva (Levice), Dobrí M., Alsószeli (Dőlné Saliby), Dávid D., Tornaija (Safárikovo). Böröczky D., Sztruhár K.. Érsekújvár (Nővé Zámky), Zsolták L., Dadej S.-né, Prusák Gy.-né, Kassa (KoSice), Buday E. , Szabómihály P., Simonyi (Simonovce). Gallay M., Senkár J.-né, Komárom (Komárno), Csík EL, Sinkovics I„ Párkány (Stúrovo), Fischer T., Tyukos F., Pered (TeSedíkovo), Krizsán I., Guta (Kolárovo), Birkus M., Tardoskedd (Tvrdoäovce), Izsák F. , Kürt (Strekov). Virágh A., Felsőszeli (Horné Saliby), Németh A., Lontó (Lontov), Tóth I., Nagymegyer (Calovo), Niedermann J.. Trnava, Szüllő I., Kántor M„ Vásárát (Trhové Myto), Kanda A., Perbenyík (Pribenik). Vámos L.-né. Bély (Biel). ŰLü! V
