Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-01-24 / 4. szám
HORGAS BÉLA versei HÄROMFA Kutyafa adta, satrafa kapta, kaptafa kérte, könyörgött érte, satrafa nem adta, kaptafa elkapta, kutyafa harapta, forgott a három fa, satrafa roppant. kaptafa toppant, kutyafa kaffant, háromfa táncolt, satra-kapta tánc volt, három ága lángolt, három útra hajlott, három hétig zajlott, satrafa-gyökér. kaptafa-virág. háromfa tövén három a világ. PINTÉR PALNÉ Az orkán meg a gyémántszelence Tу alamikor régen elgondolta a Bala- V ton tündére, hogy az orkán eszén túljár, mert mindig akkor kavarja fel a vizet, amikor ő magát nézegeti benne. Egyszer így szólt hozzá: Nem győzök csodálkozni az erődön. De akkora erőd mégsincsen, hogy össze bírj zsugorodni, s ebben a gyémántszelencében elférj. Pedig ha lenne, neked adnám, hogy benne lakj! — Már hogyne volna! — hetvenkedett az orkán. — Nyisd csak ki, meglátod, belebújok! — Hiszen, ha látom! — gonoszkodott egy sárgarigó. Több se kellett az orkánnak, mind kisebbre húzta össze magát, s nagy üggyel-bajjal belebújt a szelencébe. A tündér pedig rácsapta a födelét, és elrejtette a Balaton legmélyebb zugába. Nem tépáz többé bennünket! - hálálkodtak a fák. Nem csapja földhöz a fiókáinkat! zendítettek rá a madarak. Ám egy napon Hullám királyfi feleségül kérte a tündért, és az kikosarazta. Hullám királyfi meg akarta büntetni, ezért kinyitotta a gyémántszelencét. Most aztán az orkán megmutatta, mekkora ereje van, még a tündér is rémülten húzódott víz alá, mert látta, hogy feltornyozza a vizet, azzal döngeti a fákat, élő nem marad meg az útjában, tojás nagyságú jéggel üti be az ablakokat, kéményeket dönt le, háztetőkkel birkózik! Hogy aztán visszabújt-e a gyémántszelencébe, azt senki sem tudhatja. Kuckd SZAMÁRLÉTRA Kánya bánja, vigye ördög, szerdára megjön csütörtök, péntek, szombat és vasárnap — de jó, de jó a szamárnak! Egész héten csak iázik, hétfőn, kedden csacsit játszik, szerdán szalad jön csütörtök, kánya bánja, vigye ördög, péntekre megjön a szombat, szombaton a in szamárszombat KEDVES GYEREKEK! szamárlétrát nyújt a hétnek, szamarai heherésznek: gyehe-rehe, jöjj vasárnap! De jó, de jó a szamárnak! Mi is a rím? A legegyszerűbb meghatározás talán ez: a rím értelmi feszültség azonosan vagy hasonlóan hangzó szavak közt. Ebből következik, hogy rímek nemcsak versekben vannak, viszont ami a verssorok végén összecseng, az sem mindig rím. A kecskerímet sokan összetévesztik a kínrímekkel. Valószínűleg ennek a rigmusnak ismeretlen szerzőjét okolhatjuk érte: Olyanok a kecskerímek, Mint mikor a kecske rí: mek. Ez ugyanis nem kecskerím, hanem kínrím. De még kínrímnek is elég gyatra. A kecskerímnek igen szoros szabálya van. Dupla rím, rendszerint kétszer két szótagos, amelyben a kezdő mássalhangzók felcserélődnek. Például: kukta baja bukta kaja Elméletben nagyon könnyű kecskerímet konstruálni: csak két rímpác kell hozzá, amelyek ugyanazzal a két mássalhangzóval kezdődnek: kukta - bukta kaja — baja -Ha ezt a négy szót más sorrendbe szedem, keresztbe párosítom őket, készen van a kecskerím. Az elemi kecskerím két szó, amelyekben ugrásán cserélődnek a betűk. Első feladatotok az lesz, hogy keressétek meg a felsorolt szavak kecskerímpárját: korhol barom bukj a Borcsa aktotvaj a Második feladatotok még egyszerűbb lesz, a megadott két szó rímpárját kell ebben az esetben is kitalálnotok, de meglátjátok, hamar sikerül, bőgő nyaka pontyos kofa boros párka kacér fecske danka sirály S akinek megtetszett a játék, maga is kitalálhat kecskerímeket, s a megfejtésekkel együtt azt is beküldheti címünkre: Nő szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. N0
