Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-07-04 / 27. szám
(ä^tSRMIEKlEDim Az SZSZK-ban 1978/79-es iskolaévben 131 olyan iskolát tartottak nyilván, amelyben a tanulók létszáma nem éri el a 15 főt. Ebből 92 szlovák tanítási nyelvű, 28 magyar, 12 ukrán. Az integráció első szakaszában 1973. szeptember 1-ig 112 kisosztályos (osztatlan) alapiskolát kellett összevonni, ebből 101 szlovák, 8 magyar és 3 ukrán tanítási nyelvűt. Habár a kevésbé problémás iskolákat egységesítették, a megadott határidőig csak 92 iskolát sikerült összevonni, 76 szlovák és 16 magyar tanítási nyelvűt. Az integráció második szakaszában (1974—75) 345 osztatlan iskola összevonását tervezték be, ebből 305 szlovák, 46 magyar és 3 ukrán tanítási nyelvűét. Ebben a szakaszban 484 iskolát sikerült összevonni, 437 szlovák, 42 magyar és 5 ukrán tanítási nyelvűt. Az iskolák összevonásának harmadik szakaszában (perspektivikusan 1990-ig) a nemzeti bizottságok 687 osztatlan iskola integrációját tervezik, ebből 571 szlovák, 108 magyar és 8 ukrán tanítási nyelvű alapiskoláét. Ezekből 444 egyosztályos, 206 kétosztályos, 17 háromosztályos, 11 négyosztályos és 9 ötosztályos. A harmadik szakasz kezdetén az osztatlan iskolák száma 394-gyel csökkent — ebből 337 szlovák, 73 magyar, 4 ukrán tanítási nyelvű iskola volt. Az iskolák területi elhelyezése és az iskolaszervezés az elsődleges feltétele az alkotmánytörvény megvalósításának. Az iskolahálózat szabja „Fiam alapiskolás, másodikos. A község iskolájában egy osztályban ülnek az elsősök-harmadikosok és a másodikosok-negyedikesek. A helyzet évek óta ilyen, megszoktuk mi szülők is, s a gyerekek is. Sőt, ahol két-három gyerek is tanul egy családból, még jó is, ellenőrzik egymást. A tanítónkkal igen meg vagyunk elégedve, nem egy diákjából lett orvos, mérnök, tanár. Most mégis az a hír járja a faluban, hogy szeptembertől bezárják az iskolát. Félünk, hogy kicsi gyerekünknek messzire kell majd utaznia, fárasztó lesz ez neki, s ha rossz idő lesz, elakadnak, meg az idegen környezet, más tanítók. Lehet, hogy egy iskolát, még ha ilyen kicsi is, egy nyáron egyszer csak bezárnak, aztán iskola, tanító nélkül marad a falu?” — írja levelében több olvasónk, az osztatlan iskolák körzetesítésének módja, szabályai, előírásai iránt érdeklődve. A kérdésre az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma A kis osztályos alapiskolák integrációjának alapelvei (Bratislava, 1979. IV. 10, 1973. IV. 10.) adja meg a éálaszt. Az osztatlan iskolák összpontosítását két tényező határozza meg. Az egyik a tanítás feltételének és minőségének javítása, azoknak a nehézségeknek a leküzdése, amelyekkel az osztatlan iskolában tanító pedagógusoknak kell megküzdeniük. A másik tényező gazdasági — ez természetesen másodlagos — kevesebb iskolaépületre lesz szükség, fűtőanyagot, villanyt takarítanak meg az összevonás által. meg és teremti meg a feltételeit az 1944/68 nemzetiségi alkotmánytörvény 3. cikkelyének 4. bekezdése A pontjában lefektetett jogra, amelynek értelmében a csehszlovákiai magyar, német és ukrán nemzetiségű lakosságnak joga van az anyanyelvén tanulni és művelődni. A nemzetiségileg vegyes járásokban viszonylag több az osztatlan iskola, ami abból adódik, hogy több községben két iskola is található, az iskolaköteles gyerekek egy része szlovák ill. magyar vagy ukrán nyelven tanul, így számuk kétfelé osztódik. El kell marasztalni az olyan intézkedéseket, azokat a járásokat, ahol az iskolaév végén vagy a nyári szünidőben kész tény elé állítják a szülőket, a hnb-ket, melyeknek kötelességük megtárgyalni és beleegyezésüket adni az iskola körzetesítésébe. Az iskolák körzetesítésére az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma a következő módszertani rendeletet dolgozta ki: 1. 1990-ig fokozatosan, a lehetőségekhez mérten meghatározott ötéves tervek alapján lehet integrálni minden egyosztályos (osztatlan) iskolát. Azokat is, amelyek az alapiskolák átszervezése és az iskolahálózat átépítése során keletkeznek a szervezett iskolák változásából. Elsősorban azokat az iskolákat kell egységesíteni, amelyekben a tanulók létszáma nem éri el a 15-öt, s a következő években sem várható a tanulók számának növekedése. 2. A két- ill. háromosztályos alapiskolákat 1990-ig abban az esetben lehet összevonni, ha 5 kilométeres körzetben van megfelelő szervezett 1—8. vagy 1—4. osztályos alapiskola, vagy adott a lehetőség arra, hogy osztatlan alapiskolák összevonásával 1—4. osztályos teljes szervezett alapiskolát nyithatnak. Különös figyelmet kell szentelni azoknak az osztatlan iskoláknak, amelyekben váltott műszakban folyik az oktatás, de a környéken van megfelelő szervezett alapiskola, és a többi tényező is megfelelő feltételeket nyújt a váltott műszakban folyó tanítás megszüntetésére, és az oktatás körülményeinek megjavítására. 3. A több nemzetiség lakta területeken úgy kell megvalósítani az integrációt, hogy megmaradjon az állampolgárok alkotmány biztosította joga az anyanyelven való tanuláshoz, művelődéshez. A változást az iskolahálózatban alapos politikai felkészítés után lehet megvalósítani. A különböző tanítási nyelvű iskolákat egyidőben és azonos körülmények között kell összevonni. 4. Azokon a területeken, ahol a települések rendkívül szétszórtak és a nemzetiségileg vegyes lakosságú körzetekben, ha a körülmények úgy kívánják, diákotthonokat és szállást kell berendezni a tanyasi diákok részére, vagy a középiskolások internátusaiban kell elhelyezni az alapiskolásokat. 5. A*. osztatlan, kisosztályos alapiskolákat csak abban az esetben lehet megszüntetni, ha a diákokat nem olyan iskolába helyezik át, amelyben a tanítás váltott műszakban folyik, Vili. és ahol a következő öt évben nem várható ilyen helyzet. 6. Az osztatlan alapiskolából integrált alapiskolába került diákok számára biztosítani kell az étkezést és a tanítás utáni időre a nevelői gondoskodást, felügyeletet. Az iskolai napköziotthont el kell látni megfelelő menynyiségű fekhellyel, hogy szükség esetén (a szülők beleegyezésével) a tanulók az iskolában tölthessék az éjszakát. 7. Az 1—4. osztályos tanulók számára 2,5 kilométeres távolság felett, az 5—8. osztályos tanulók számára 4 kilométeres távolság felett, az integrációba való beleegyezéshez szükséges a biztonságos, megfelelő kapacitású közlekedés. A lakhely és az iskola közti távolság az I—4. osztályos tanulók számára nem haladhatja meg a 8. az 5—8. osztályos tanulók számára a 12 kilométert. Gondoskodni kell arról, hogy a diákoknak ne kelljen átszállni. 8. A diákok iskolába érkezése és a tanítás kezdete közti idő nem haladhatja meg a 30 percet. Ezért a tanítás kezdetét 7.40 és 8.20 óra között lehet megszabni. 9. A túlzsúfolt autóbuszvonalakon — ha az utazó gyermekek létszáma elegendő — különleges jelzésű autóbuszokat lehet beiktatni, vagy olyan autóbuszokat, amelyeket elsősorban a diákok számára állítanak be. 10. Az autóbuszmegállókat az iskola közelében kell felállítani, megfelelő váróteremmel. 11. A diákok utazásának megkönnyítésére és biztonságuk fokozására a gyalog közlekedő tanulóknak megfelelő járdákat kell építeni, az utakat pedig el kell látni megfelelő útjelzőtáblákkal. 12. Ahol az utazó diákok létszáma alacsony, vagy az útviszonyok kizárják a tanulók autóbuszon szállítását, a CSAD, az üzemek vagy az iskolák biztosítanak számukra mikrobuszt. 13. A nevelés hatékonyságának, a tanítás szakosításának fokozása, a didaktikai technika kihasználásának érdekében olyan 1—8. osztályos alapiskolákat kell létrehozni az iskolahálózatban, amelyek alapfokon teljesen szervezettek, s az 5—8. évfolyamokban legalább két osztályra osztottak. 14. Kisebb létszámú, kevesebb osztálylyal rendelkező alapiskolát lehet szervezni kivételesen, éspedig: 1—4. évfolyamos, kétosztályos alapiskolát, ha a tanulók létszáma eléri a 40-et, és a szállításukat szervezettebb iskolába nem lehet megoldani; 1—8. évfolyamos alapiskolát, ha alapfoka szervezett, s az 5—8. évfolyamban a tanulók létszáma eléri a 150-et, s a diákok szállítása más, szervezett alapiskolába nem oldható meg. 15. Az osztatlan alapiskolák integrációjáról szóló határozatot a jnb hagyja jóvá a hnb-vel való tárgyalás után. GRENDEL ÁGOTA Fotó: Huszár Tibor
