Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-06-27 / 26. szám

...... bujdosó nemzetemmel együtt élek, halok! Isten engem úgy segél­­jen!“ — visszhangzik a szó az ebédlő­palotában. Ha ez nem üres fogadalom, érzik az asztalnál ülők, de a maga­tartás akarata benne ég, akkor sok. A legtöbb, ami egy ifjú hadvezértől ki­telik. Az ifjú hadvezérhez hozzászegődötl a szerencse: nagy sikerrel nyomult elő­re bujdosó hadával. Megverte a császár két ellene küldött tábornokát, Leslie-t és Loborde-ot, megvette Putnok, Torna, Murány várait, ő aratta le a bánya­városok aranytermését, Kassát- körül­zárta, Liptában és Árvában visszafog­lalta ősi birtokait, mire elküldte hadait Ausztria és Morva széleire, s azokat dúlatta, hogy a császárt Bécsben béke­ajánlatra kényszerítse. De ha békét nem is ajánlott fel az ijedt bécsi udvar, fegyverszünetet azon­ban annál szívesebben kötött. A far­sangi húszfokos hideg, a méteres hó­­torlaszok és járhatatlan utak ellenére a küszöbön álló béke híre bejárta a ki­fosztott falvakat, rettegő városokat, be­­gubózott kastélyokat és udvarházakat, és örömmel töltötte el a szíveket. Mé­giscsak legény a talpán ez a Thököly, hogy a bujdosók élén fegyverszünetet, majd pedig várható békét kényszerít ki a császártól! Zrínyi Ilona is fenn, Makovica várá­ban boldogan köszönti a reájuk virradó fegyverszünetet. Büszke, hogy az ifjú Thököly Imre ilyen erős karú hős, ilyen helyét megálló ember... Mivel bizony ott tartanak: Thököly uram, aki semmi­be sem veszi a korkülönbséget, elérte nála a fejedelmi özvegynél, hogy meg­vonhassa néki vágyát és törekvését o házasságkötésre. A levélben pedig, amelyet hozzá eljuttatott, azt is tudat­ta, hogy Teleki Mihály kancellár és Veér Judit leányának, özvegy Apafi Miklósáénak visszaküldötte jeggyűrüjét, minekutána azt az eljegyzést úgy „for­­télyoskodták" ki tőle Erdélyben ... Nemegyszer jutott ez azóta Ilona eszébe. Ki tudja, mely titkos csapdá­val, mely könnyűvérű asszonyi csábítás­sal birták reá a szerencsés kezű had­vezért, hogy a kancellár elözvegyült leá­nyával jegyet váltson ... Mert Thököly uram leveléből, amikor ezt a kapcsola­tot érinti, minden beszél, csak szerelem nem. És most, hogy ő Zrínyi Ilonához közeledett, hogy szabad volt vele kap­csolatba jutnia: egyetlen rándítással elszakítja a köteléket. Nem bánja, hogy DÉNES ZSÓFIA / imxmri 12. HÍV! az erdélyi kancellár leányát ezzel vérig sérti, és porig alázza. Mi lesz — töpreng Ilona —, mi lesz ezek után a gonosz és nagy erejű Teleki uram bosszújával? Bizton várva várja az órát, hogy Thököly Imre vala­mennyire legyöngüljön ... Talán hogy sebekből vérezzen, amiket mások ütöt­tek .... Hogy védtelenül terüljön el. és akkor majd lesújt Teleki uram, erre számítani lehet - ha valaha eljő az a nap. Vagy pedig sikerül neki végleg Tele­kiék fölé kerekednie? A jövő titka! De mit bánja gonosz Telekit — sze­relmes Thököly Imre. A kuruc fővezér nagy hadisikereivel szemben a felvidéki városokat egytől egyig német katona­ság szállta meg. Patakra is bevonult a császári őrség, hiszen ezért is tölti a telet Makovica váróban Ilona. A meg­szállás csak Munkácsot és Ecsedet kí­mélte meg, ezt érte el súlyos áldozatok árán Báthori Zsófia a jezsuitákon át. Az öreg fejedelemasszony pedig az ő munkácsi sasfészkéből, ahol együtt fész­kel szeretett szerzeteseivel, menye- felé szurkálóbb és zsémbesebb, mint valaha. Bármely titkos volt is két éven át Zrínyi Ilona levelezése Thökölyvel, az öreg Rákócziné zsoldjában álló papok és apácák sok mindenre felhívták őkegyel­­me figyelmét, ő azután nem is rejte­gette semmiképp menye előtt, hogy sohasem adná beleegyezését Ilona újabb házasságkötéséhez. Elsősorban is az ő fiának özvegye, fia gyermekeinek anyja ne menjen újra férjhez, és ne öltözzék világ skanda­­lumjára piros bársonyba, karmazsinba, aranyba, hanem üljön gyászt. Ügy, mi­ként egy Rákóczi özvegyéhez időtlen időkig illik. Miként ő, Báthori Zsófia tartózkodott az élettől fejedelmi ura halála után, pedig ő is fiatal volt még, amikor kisfiával magára maradt. De ő - miként az illik, és hív lélekhez való - eltávolodott a földi dolgoktól, és min­den szenvedélyével csupán imádott egy­háza karjaiba vetette magát. Miért nem követi az ő példáját Ilona? Azt természetesen nem látja meg ön­magában Báthori Zsófia, hogy miköz­ben erkölcsről prézsmitál, legfőképpen irigyli, hogy Ilonát szeretik, és hogy szeret. Annál inkább hangoztatja mindazt, amiért — úgy véli — az asszonyi eré­­nyerséq nevében igazságos joga elítél­nie Ilonát. legjobban az keseríti, hogy válasz­tottja a bujdosók vezére, azé a gyü­­levész. sehonnai népé, elbocsátott ka­tonáké, összeverődött pórságé, szökött lobbáqyoké, ordas farkasoké, akik ellen neki évek óta védenie kell várait és uradalmait. Bár igaz, hogy a bujdosók ajánlatokkal akarták őt rávenni, ne ma­­kacskodjék ellenük, mint ellenség, de csatlakozzék ő is békésen hozzájuk. Ne tapossa vérbe a protestánsokat, ne hurcoltassa el őket, ne gyújtássá fel házaikat. Felnevet fagyosan, pokoli iróniával. Mit mondott ő legutóbb is Wesselényi Pál uramnak — annak az eretnek Ló­­nvdi Anna fejedelemasszony fiának -. aki mert nála jelentkezni Thököly úrfi nevében a bujdosók ajánlatával? „Megnézett engem kegyelmed? Én? Soha! Nem akarom magam állhatat­­lansággaf megjegyezni!" A pontot úgy tette a mondat után, hogy öklével rávert az asztalra. Másnap Dedig felgyújtotta Beregkovácsit. Mivel híre járt, hogy a falu titkosan eretnek. A bujdosó lutheránus Thököly merte azt, hogy fölemelje szemét az ő me­nyére! Hallatlan merészség! Úgy hát az óriás vagyon, mely a Rákócziaknak főidben és várakban itt a Felföldc.i elfekszik - az a lutheránusok faláiiksógát táplálná? Az mind hadi­eszközzé válna az ő kezükben a katoli­cizmus ellen? A Rákóczi-vagyon lutheránus kézen tehát legelsősorban a papokra sújtana le. Az ő papjaira ... — Atkozott Zrínyi-lyány! (folytatjuk) SZÁZ ÉVE SZÜLETETT A Móricz család Sárospatakon. A szülőföld a nagy tá­gasságot, a színes és csillogó végtelent je­lenti, a tavaszi napfényt és a tág tüdőt.. . Szá­momra Csécse szín, hang, íz, szag és tapin­­táns. Az öt érzék indukciója kitölti a szülőföldről minden élményemet. (Csécsen született, Szatmár megyében, az anyakönyvi bejegyzések szerint július 2-án, a családi hagyomány szerint június 29-én, Péter-Pál napján.) Az esküvői képen Jankával ... az volt a legna­gyobb baj, hogy nem akartam elvégezni az egyetemet. Nem akar­tam hivatalnok lenni, se ügyvéd, se bíró, se semmiféle foglalkozású ember: csak író akar­tam lenni. ... Az író . .. nem levegőből dolgozik, hqnem a valóságból ... az élet ránézve a laboratórium, ahol ő maga mint szereplő éppen azért olyan idegen, mert az agya szakadatlanul egy külön, önző munkát végez: fotografál, boncol, elemez, csoportosít, feldolgozza kész anyaggá a lénye bűvkörébe került létet. (1911-ben megjelenik nagy feltűnést keltő regénye, a Sárarany és egy nyaralás élményeiből született kisregénye, Az isten háta mögött. Az ezt követő években regények, novellás kötetek, színművek sorát jelenteti meg.) Móricz Balogh Edgárral A regény nem kitalált dolgok sorozata, a re­gény a lélek tükre. Mindegy, hogy megtör­téntek-e a leírt esemé­nyek : az író a keretet úgy tölti meg mézzel, mim a méh, s ez a méz is csak részben az övé: benne átfinomul, mézzé válik valami, amit mint nyersanyagot szívott fel harcok, ütődések, szó­val a munka közben. (1927 — A szlovákiai magyar ifjúság meghívására előadókörútra utazik, s meg­ismerkedik a Sarlós mozgalommal. Látogatását 1930-ban megismétli, ekkor előadást tart Pozsonyban és Prágában is.) Az utolsó fénykép 1942-ből Én hosszú pályámon ahhoz edzettem maga­mat, hogy csupa olyan dolgot írjak le, amit más szégyellt volna meg is érinteni... (1942: Júniusban c könyvnapra megjelenik utolsó regénye, a Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét. Augusztus végén agyvérzés éri, szeptember 4-én hal meg Budapesten, a Korányi klinikán.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom