Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-05-16 / 20. szám
„EGY SZOMORÜ LÁNY” jeligére Ezen a szépséghibán aránylag könnyű műtéttel nagyon jól lehet segíteni. Keresse jel Bratislavában a plasztikai sebészetet, esetleg levélben kérjen időpontot, mikor fogadják kivizsgálásra. Címe: II. Chirurgia — odd. plastickej Chirurgie, Bratislava, Partizánska 2. „KIVÁNCSI" jeligére A nálunk forgalmazott szájon keresztül szedhető vagy kúp formájában alkalmazható fogamzásgátlók, továbbá egyes pesszáriumok az általános gyakorlat és tapasztalat szerint semmiképpen sem befolyásolják a későbbi terhességet. Recept nélkül csak a kúp kapható, de előzetes nőgyógyászati kivizsgálás nélkül ennek a használatát sem ajánljuk. Minden esetben csak az orvos tudja eldönteni, hogy egyénileg melyik a legalkalmasabb, feltételezhető mellékhatás nélküli. „GYÖNGYVÉR“ jeligére Tízéves kislányomnak szép dús szőke haja van. Csak nagyon bánt bennünket, hogy erősen és hamar zsírosodik mosás után. Ismerőseink szerint nem szabad gyakran mosni, mert annál rosszabb lesz. Igaz ez? Van egyáltalán valamilyen módszer, amivel meg lehet gátolni' a zsírosodást? A zsíros hajat akár négynaponként is lehet mosni, nem árt, de a mosásnál gondosan ügyelni kell a víz hőmérsékletére: nem szabad, hogy túl forró legyen. Azonkívül csak nagyon gyöngéd mozdulatokkal dörzsölni a fejbőrt — az erős masszázs ugyanis a fagygyúmirigyeket fokozott működésre serkenti. A zsíros szőke hajat kamillás főzetben ajánlatos mosni. Házilag készíthetünk speciális gyógyszappant is. Gyógyszertárban kapható kénes vagy szaliciles gyógyszappant apróra vagdosunk, ráöntünk egy kis meleg vizet, felfőzzük és lehűlés után úgy mossuk vele a hajat, mint a samponnal. Kamillás vízzel öblítjük le. Noha a hajon marad egy kis üledék, a kúrát érdemes elvégezni, mert zsírtalanító hatása rendkívül erős. „SZOMORÚSÁG” jeligére Sajnos, a legjobb akarattal sem adhatok önnek módszertani tanácsot, hogy mit tegyen vagy mit ne tegyen. Csak egyet ajánlhatok: vegyen erőt magán, győzze le egészen fölösleges szégyenkezését (nincs bajával egyedül!) és keresse fel az orvost. Véleményem szerint impotenciáról nincs szó, csupán kisebb vagy nagyobb, de mindenképpen átmeneti zavarról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy felelőtlenül elhanyagolhatja! Egyébként a betegnek jogában áll megkérnie az orvost, hogy négyszemközt adhassa elő problémáját. Ha ygy tetszik nem kell feltétlenül a poliklinikára mennie, felkereshet egy házassági tanácsadót is. CSALÁDTERÁPIA „Itt és most és közösen“ Mottó: Nem az elet nagy bajai, nem azon tőrszúrások, melyekre a szív egy órában elvérzik, nyomják a legmélyebbre lelkünket, nem az fáj leginkább, ha földi utunk végre annyi sírokon vezet át, hogy alig haladhatunk. Nagy fájdalmaknak könnyekei adott a végzet, s erőt ellentállásra, vagy gyengeséget, hogy mikor kínunk nagyobbra nőtt, mint türhetnök, megszakadjon a szív. Oh, de azon kis bajoknak, azon számtalan tőrszúrásoknak, melyekkel a társaság lelkünket bántja, azon kis veszteségeknek, melyeknek még emléke sem marad, s melyek által éltünk örömeit garasonkinl vesztjük el, anélkül, hogy csak valaki által szánatnánk, ezeknek nincs aki ellentállna, s bármi szelíd lelket ada az ég, bármi keménynek aczélozá is a sors sziveinket, e szakadatlanul hulló vizcseppek a követ, melyről a golyó visszapattanna, kivájják elvégre. Eötvös: A karthousi A mai fejlett ipari társadalmakban, függetlenül politikai rendszerüktől, naponta több ezer házasságot bontanak fel. A felnőttek, ki jobban, ki rosszabbul, de előbb vagy utóbb a legtöbb esetben kiheverik a súlyos válság okozta lelki sérüléseket. De mi történik a gyermekkel ebben a folyamatban? Mi játszódik le benne közben és mi marad utána? A kérdésekre dr. Petr Bős, az északcsehországi Teplice melletti Dubíban működő gyermek-pszichiátriai klinika főorvosa, neves családterápia szakértő válaszol. Mi a cssaládterápia? — Körülbelül húszegynéhány évvel ezelőtt, az ötvenes években kezdte foglalkoztatni a szakembereket — pszichológusokat, pszichiátereket, szociológusokat, de az egyéb szakterületeken dolgozó kutatókat, például az antropológusokat is — a családnak mint társadalmi formációnak, csoportnak belső élete, struktúrája, az ebben a csoportosulásban egymással élő, egymást befolyásoló, ellenőrző, egymással a legkülönbözőbb, jó vagy rossz, segítő vagy ártó kapcsolatban álló emberek magatartása, cselekvése viszonyulásai. így alakult ki a pszichiátriában is az új irányzat: ha a csalód egyik tagja - a legsebezhetőbb, a legtörékenyebb, a legvédtelenebb, tehát rendszerint a gyermek — pszichiátriai kezelésre szorul, akkor az egész csoportot, a családot kell gyógyítani. Mikor és milyen tünetekkel kerülnek önhöz a gyerekek? Akkor, amikor a válság már stabilizálódott, kommunikációjuk rendszerévé vált; amikor a ki nem mondott sérelmek, a sokféleképpen burkolt cselekvések a családi légkört állandóan feszü'tséggel telítik: bezárul a rejtett, a tudatosan vagy akaratlanul leplezett konfliktusok bűvös köre, amiből nincs kiút. Kialakul az együttélésnek egyfajta, egészségtelen, sokszor pusztító egyensúlya. Pusztító, mert gyakran csak éppen az „áldozat“ segítségével lehet fenntartani. Ez azt jelenti, hogyha megbetegszik a gyerek - és többnyire ő az áldozat —, akkor a házaspár konfliktusa háttérbe szorul, gyakran úgy tűnik, hogy elmúlt magától, felszívódott a betegről való fokozott gondoskodásban, ápolásában, lábadozásában. — A tünetek, amivel a gyerekek a pszichiáterhez kerülnek, aránylag ritkán tartoznak a klasszikus magatartászavarok csoportjába. Jóval gyakrabban a szervi tünetek, amelyeknél a szakorvosi kivizsgálások — belgyógyász, kardiológus stb. - semmiféle funkcionális okot nem találtak. Ilyenek a hányás, has- és szívtáji fájdalmak, lázas állapotok, olykor dadogás, mozgászavarok. A súlyos depresszió fő tünete azonban, hogy életkorától függetlenül, tehát a serdülő is. nem tudja visszatartani a vizeletet (nem a tipikus éjszakai ógybavizelés) vagy a székletet, esetleg egyiket sem. Miért okoz szervi tüneteket a depresszió a gyerekeknél? A gyermek az egymással konfliktusban álló szülők ellentétes, sokszor ellenséges indulatainak erőterében elveszíti a számára létfontosságú biztonságérzetet, és mérhetetlen súllyal nehezedik rá a családi légkörben állandósult feszültség. Intenzivebben érzi, mélyebben éli át, mint a felnőtt, s így szervezetében hamarabb és ugyancsak intenzivebben lépnek működésbe a védekező mechanizmusok. Félelmeit, szorongásait, bizonytalanságát, érzelmeinek összekuszálódósát nem tudja szavakban! kifejezni, mert ehhez kifejezőképessége, szókincse még fejletlen. Stresszeit nem tudta hónapokig tartó sírdogálássol feloldani, mert a gyermek sírása akut jellegű: csak itt és most és egy okból tud sírni. Ugyancsak nem tud hetekig, hónapokig álmatlanságban szenvedni, ami a felnőttnél időben figyelmeztet a veszélyhelyzetre. De mivel a védekező mechanizmusok szinte kényszerítik, hogy közölje környezetével, hogy bajban van. segítségre szorul — és mivel másképpen nem áll módjában, a Szervezetének „funkcionális nyelvén" szólal meg. Milyenek a családterápia módszerei, milyen formában történik a kezelés és meddig tart? A páciens kivizsgálását követő lépés az összes többi családtag megnyerése az együttműködéshez. Ez nem megy mindig simán, mert megtörténik, hogy a család - vagy csak az egyik tagia — néha éppen a konfliktus kiváltója és fenntartója, elutasítja n kezelésnek ezt a szokatlan módját. Ha eredményes a meggyőzés, s mindenki hajlandó együttműködni, akkor a közös beszélgetéseken, foglalkozásokon (ez lehet rajzolás, éneklés, meséiéi, a terapeuta igyekszik a családi konfliktust, vagy konfliktusokat, kiemelni a belső feszültség területéről, megjeleníteni, aktualizálni, reagálásra, szembesítésre kényszeríteni - az „itt és most és közösen" elv alapján. Hogy felszínre lehessen hozni a belső konfliktusokat, az orvosnak be kell lépnie, a „bűvös körbe", de meg kell őriznie tárgyilagosságát, óvakodnia kell attól, hogy bármilyen formában valamelyik fél „szövetséget" kössön vele. Miután elérte, hogy a családtagok már tudnak egymással helyesen kommunikálni, következik a munka legnehezebb, sokszor viharos szakasza: a konfliktusok megoldása. Ez gyakran fájdalmas operáció: olykora házasfeleknek ki kell mondaniuk a kimondhatatlant és szembenézni egymással, de nemegyszer az előző generációk gúzsba kötő, az egész csalódra nehezedő árnyékát kell elűzni: az apát vagy az anyát el kell szakítani a saját szülőjétől, akihez még felnőtt korában is feltétlenül, egészségtelenül kötődik. S hogy meddig tart egy-egy kezelés, az az adott család adott problémájától függ elsősorban, másodsorban a terapeuta gyakorlottságától. Én tíz éve foglalkozom családterápiával, volt olyan esetem, amivel két és fél évig dolgoztam eredménytelenül végül fel kellett adnom. Most egy évtized gyakorlata után öt-hat ülés szükséges a konfliktus megoldásához. Tapasztalatai alapján mit tart a gyermekre nézve helyesebbnek: a válást, ha a házaspár együttélése lehetetlenné vált, vagy a gyerek kedvéért bizonyos kompromisszumot kötni, és elhidegülten bár, de együtt maradni? Nem vagyok a válás híve, mert a család az egyetlen és pótolhatatlan közeg, amelyben a gyermek egészségesen fejlődhet. Tehát minden módot meg kell ragadni a válság rendezésére. Olyan rendezésére, amely nemcsak a formális együttélést teszi lehetővé, hanem visszaállítja a megsérült, megzavart érzelmi, erkölcsi közösséget. Ha így nem sikerül - akkor jobb a válás. Ugyanis minden kompromisszum, mégha igyekszenek is becsületesen megtartani a szülők, nem biztosítja a gyermek nyugalmát, nem oldja fel' a feszültséget, amelynek rendszeres kisülései a gyermek számára mindennapi, kis adagokban adagolt méreg. A pszichiátriai gyakorlat és tapasztalat egyöntetűen arra mutat, hogy a gyermek a válást- mint egyszeri nagy megrázkódtatást- könnyebben és általában nyomtalanul kiheveri, mert a létfenntartási ösztön tartalékait mozgósitani tudja. Ezzel szemben a felborult családi élet mindennapi veszekedései, a rosszul leplezett gyűlölködések, eszközzé válása az eqymással szembenálló szülők kezében, kiszolgáltatottsága, tehetetlensége olyan lassan ölő méreg, amely testileg-lelkileg nyomorékká teheti egy életre, vagy meg is semmisítheti. .. Köszönöm a beszélgetést. LÁNG ÉVA