Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-04-25 / 17. szám
5. A törökmintás kázsmírt azelőtt inkább- fejkendőnek viselték. A somorjai bemutatón ízléses hosszú ruhát láttunk belőle. A sötétebb tónusú ruhát sárga rózsa élénkíti. Huszár Tibor felvételei kontyba a leje tetején, tornyosán állt rajta a fejkendő, ami nélkül az asszonynép nemigen mutatkozott az utcán. Hideg ellen nagykendőt terített a vállára. Módosnak mondták már, aki lélkabátban járt. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk, a nők egyenjogúságának mélyebb meghonosodása fellazította az idősebbek öltözködését is. Vidéken is utat nyitott az életmódunknak sokkal megfelelőbb, sokkal kényelmesebb ruhadaraboknak. Hiába vijjogtak a falusi „erénycsőszök", dologidőben a csallóközi rónát járva léptennyomon azt látjuk, a dolgozó nők a nadrágviselés jogával is élnek, korra való tekintet nélkül Megtanulták, megszokták már, hogy a munkaruhát a munkához, az ünnepit az alkalomhoz kell igazítani. A szép öltözködést, jó Ízlést alakítják, formálgatják sok igyekezettel a divat műhelyeiben is, a csallóközi városokban. Már divatbemutatót is rendeztek Somorján (Samorin) az idei nemzetközi nőnap alkalmával. Ezen az első divatbemutatón a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) ‘órás három városa — a járási székhely, Somorja és Nagymegyer (Calovo) - divatszalonjainak dolgozói mutatták be saját tervezte-varrta ruháikat és a három város fodrászai frizuraötleteiket. Láthattuk, lépést tartanak a divattal, de minden modellen, minden hajviseletben volt valami sajátos, valami egyéni, valami - a szó jó értelmében - csallóközi. Színárnyalatok, színkombináció, a diszitöelemek alkalmazása jelezte, hogy ami a divat területén itt, ezen a vidéken történik, még kialakulóban van, de minden bemutatóval szebb, ízlésesebb, tökéletesebb lesz. 1. HEGEDŰS MAGDA 1. A ruha, a blúz ujját mindig feltűrve viselte a csallóközi asszony. Hogy ne zavarjon a munkában. Biztosan ezért kedvelik ma is a hétnyolcados, háromnegyedes ruhaujjat. A mintás krimplenruha szoknyája gloknis. Érdekessége a csíkok játéka. 2. A kenyér, a föld színe és a virágos csallóközi róna egyesül ezen a hegyes kivágású, derékban szabott nyári ruhán. Keskeny sárga paszpól díszíti. 3. Sötétkék alkalmi ruha, fehér tüllrózsával, kék-fehér csavart övvel. A ruha ujjának hossza fűzött zsinórral szabályozható. 4. A fiatal lányck alkalmi ruhájának színe viszont a rózsaszín volt, és sokhelyütt maradt is. A princeszszabású, bokáig érő ruha dísze a mellre tűzött rózsa. A? első divatbemutató A divat legjellemzőbb vonása, hogy valamit lelkap, elterjeszt, majd gyorsan túlad rajta, hogy utat nyisson ismét valami újnak. Esetenként azonban nem sikerül neki. Olyan akadályok gördülnek útjába, mint mondjuk a tájegységenként élő formaruhák, amelyek nehezen tudnak kimúlni. A fővárosi nagyáruházban szólított meg nemrég egy fejkendős asszony:- Mondja már meg kedves, ha ért magyarul, hányas szám van ezen a kötényen, szemüveg nélkül nem tudok olvasni. . .- Negyvenkettő, de van itt nagyobb is. Ez a zöld mintás ötvenes, biztosan elég lesz!- Hova gondol! Hol ölthetnék föl ilyet, nem való nekem a cilrálkodás, megszólnának érte . . . Nekem csak a sötét, a fekete . . . Ez a hideghéti ötvenhárom éves asszony soha nem próbált meg másképpen öltözködni, mint az anyja, a nagyanyja, pedig fiatalkorát már a felszabadulás után élte, mikor az idő szele a nők foglalkoztatásával egyidejűleg az öltözködés irányvonalát is a praktikusság leié billentette. Hagyománytisztelő volt és marad még akkor is, ha lányát az ilyen „régimódi" viseletben el sem tudná képzelni. Milyen is volt a csallóközi módi annak idején? Szemed (Kalinkovo) néném viseletére Így emlékszem: féllábszárig érő fehér gyolcs alsószoknya, fölötte bő, ráncos felső barchetból, nagy zsebes, hátul kötős kékfestő félkötény, lajbi és pruszlik. Varkocsba Iont haját hajtükkel tűzte ■ I
