Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-03-14 / 11. szám
А СИ SZAKÁCSKÖNYVÉBE Sok háziasszonytól hallottuk: a zeller? A hús- és zöldséglevesben szinte nélkülözhetetlen. Nemcsak kiváló, hanem jól kiegészíti az édes zöldségfélék (sárgarépa, cukorborsó, karalábé) izét is. Valóban ennyi lenne csak a zeller értéke? Közel sem. Értékes frissítő hatású ásványi anyagokat tartalmaz. A hosszú téli hónapokon át is megőrzi zamatát, vitamintartalmát. Most, a tavaszi fáradtság időszakában, amikor egyre kevesebb vitaminforrás áll rendelkezésünkre, iktassuk be étlapunkba a zellertI Jó szolgálatot tesz szervezetünknek. Zellerpüréleves A zellert megmossuk, meghámozzuk, vékony szeletekre vágjuk és karikákra vágott vöröshagymával olajban puhára pároljuk. Két deciliter tejfölt elkeverünk egy kanál liszttel, föleresztjük egy-két kanál tejjel és megfelelő mennyiségű hús- vagy csontlével. A megfőtt zellert kiveszszük, szitán áttörjük és visszatesszük a levesbe. Megsózzuk, borsozzuk, fél kockacukrot is tehetünk bele és felforraljuk. Levesestálba diónyi vajjal egy-két elhabart tojássárgájára öntjük. Aki szereti, pirított kenyérszeletekkel is tálalhatja. Sajtos zeller párizsi módra Szép nagy zellereket sós vízben puhára főzünk, de vigyázzunk, hogy szét ne főjön. Kivesszük, karikákra vágjuk, tűzálló edényt vajjal kikenünk, belerakunk egy sor zellert, bőségesen meghintjük reszelt sajttal és kevés vajban pirított zsemlemorzsával. Ezután édes tejföllel locsoljuk meg, ráteszünk néhány szelet karikákra vágott kemény tojást és megsózzuk. Üj rétegeket rakunk egymásra, amíg tart a hozzávalókból. Fél órára a sütőbe tesszük. Kirántott zellerszeletek A jól megmosott zellert meghámozzuk, sós vízben megfőzzük. Amikor már félig puhára főtt, kivesszük a vízből és fél cm vastag karikákra vágjuk, majd tiszta kendőre rakjuk, hogy kihűljön, megszikkadjon. Ízlés szerint sós palacsintatésztát készítünk, a kihűlt zellerszeleteket megforgatjuk benne és forró olajban pirosra sütjük. Tálaláskor meghintjük reszelt sajttal vagy finomra vágott prágai sonkával. Fontos, hogy frissen, ropogósán tálaljuk. Zellersaláta Sós vízbe babérlevelet, ecetet, citromleyet és feketeborsot teszünk. Felforraljuk és belerakjuk a megtisztított, karikára vágott zellert. Félpuhára főzzük, majd a zellerszeleteket tálra rakjuk. A főzetet átszűrjük, ízlés szerint kevés cukrot, citromlevet és olajat — esetleg vöröshagymát — keverünk hozzá, aztán ráöntjük a karikákra vágott zellerre. Előételnek, főtt és sült húsokhoz körítésnek is megfelel. Mézes szeletek Egy egész tojást, három deka vajat, húsz deka porcukrot, két kanál mézet, egy deci tejet, fél csomag sütőport és harminc deka simalisztet jól összekeverünk, kivajazott, liszttel meghintett tepsibe öntjük és megsütjük. Ha kihűlt, tetszés szerinti hosszúkás szeletekre vágjuk és rummal ízesített forró csokoládémázban, majd kókuszlisztben megforgatjuk. Előnye, hogy aránylag kevés idő alatt elkészíthető és több napig is eláll. Gombával töltött burgonyagombóc Negyed kiló héjában főtt, áttört burgonyából, két tojásból és kellő mennyiségű lisztből egy kevés sóval tésztát gyúrunk. Lisztezett deszkán félujjnyi vastagra kinyújtjuk és kis négyszögekre vágva, mindegyiket megtöltjük. Lisztes kézzel gombócokat formálunk és forrásban levő, gyengén sózott vízben kifőzzük. Forró zsírba szedjük, s tálra rakva, sajttal meghintve vagy sajtmártással tálaljuk. Igen finom. Töltelék: készülhet tartósított gombából, friss sampinyonból, vagy szárított tinóruból. A gombát hagymás zsíron, kevés borssal, paprikával addig pároljuk, amíg a levét teljesen elfövi. Amikor félig kihűlt, reszelt sajtot is keverhetünk a töltelékbe. Ilona sütemény Tizenkilenc deka lisztet, hét deka porcukrot, tizenhárom deka vajat, két tojássárgáját, kevés szódabikarbónát jól eldolgozunk és tepsiben kinyújtjuk. A tésztát ribizkelekvárral kenjük meg. Négy tojás habját, tizenkilenc deka erős vaníliás cukorral és tizenhárom deka őrölt mogyoróval összekeverjük, majd rákenjük a lekvár tetejére, és lassú tűzön pirosra sütjük. Ha kihűlt, kockákra vagy rúd alakúra szeleteljük. A három utolsó receptet Nociar Rudolf né tornaijai (Salarikovo) olvasónk küldte be. Levelezőink írják TUDÓSÍTÓINK - SZERKESZTŐSÉGÜNK ÉRZÉKENY „FELVEVÖÁLLOMASAI“ - EZÚTTAL EGY FIGYELEMRE MÉLTÓ KULTURÁLIS ESEMÉNYRŐL, A „MINDENT AZ EMBERÉRT” MOZGALOM ÚJABB EREDMÉNYEIRŐL. VITÁZÓ ASSZONYOKRÓL ÉS EGY FALURÓL SZÁMOLNÁK BE, AHOL A CIGÁNYGYEREKEK KÖZÖTT EGYETLEN ISKOLAKERÜLÖ SEM AKAD... HAJTMAN KORNÉLIA, párkányi (Stúrovo) levelezőnk írja az iskolai és a járási szavalóversenyekről, hogy ezek képezik azt a jó alapot, amelyre építeni lehet, ahonnan egy-egy jó szavaiét el lehet indítani a felnőtt szavaló- és prózamondóversenyek, az irodalmi színpadok, műkedvelő színjátszó csoportok felé. Kiválóan példázza ezt a párkányi magyar tanítási nyelvű alapiskola, ahonnan nem egy jó szervező, tevékeny csoporttag vagy -vezető került ki. Nágel Erzsébet is az iskolában szerette meg a verset, s ma felnőtt dolgo-Krizsán Ildikó szavaló, első dijat nyert zóként egyik leglelkesebb tagja az irodalmi színpadnak. Ilyen ígéretes tehetség lépett föl az idei iskolai szavalóverseny III. kategóriájában: az első díjat nyert Krizsán Ildikó, aki nemcsak szaval, hanem már most tagja az irodalmi színpadnak és a folklórcsoportnak is. FARKAS RÓZSA, levelezőnk a kassai (Kosice) járásból arról az értekezletről tájékoztat, amelyet a nőszövetség Kassa-vidéki járási bizottsága hívott össze, s amelyen jelen voltak a vendéglátóipar, a iednota, az iskolai étkezdék, a helyi nemzeti bizottságok, a nőszövetség alapszervezeteinek képviselői. A téma: a „Mindent az emberért" mozgalomban elért eredmények és a további feladatok értékelése, megfogalmazása. Anna Oravcová a mozgalom szervezőbizottságának elnöke beszámolójában értékelte az elért eredményeket, különös tekintettel arra, hogy eddig a közétkeztetés javítását szorgalmazták a leginkább. Ebben a járásban a dolgozók 40 százaléka veszi igénybe a közétkeztetést, s az érdeklődésnek, igénynek megfelelően több új üzemi konyhát is berendeznek. Ebben az évben például a stószi (Stós) Sandrik vállalat, a mecenzéfi (Medzev) - Strojsmalt, a gecsei ZIP és több földművesszövet' kezetben vezetik be a dolgozók közétkeztetését. Ezzel szemben járásszerte nem csekély azoknak a vendéglőknek a száma, amelyeknek ugyancsak a közétkeztetést kellene szolgálniuk, de nem szolgálják: éppen ebédidőben nincs főtt étel, sok helyütt ebédidőben is dohányoznak, másutt pedig a hirtelensültekre túl sokat kell várni, jó félóránál is többet. A Népi Ellenőrző Bizottsággal közösen végzett ellenőrzések tapasztalatai is meglehetősen lesújtok voltak: az adagok kisebbek az előírtnál, sok az elsózott, túlfűszerezett étel, egyes étkezdékben ott gyűjtik be a piszkos edényt, ahol a friss ételt adják ki és így tovább. Az iskolai étkezdék azonban általában elismerést érdemelnek. Az értekezleten ezekről Marta Pribulová, járási tanfelügyelő tájékoztatott. Az értekezleten megállapították azt is, hogy a mozgalom hasznosságát, eredményeit illetően, nagyon sok múlik az asszonyokon. Szívósnak, ügyesnek is kell lenni, mert például Bukócon (Bukovec) el tudták érni, hogy egy kocsmát megszüntettek (aki próbálta, tudja, hogy ez aztán nem könnyű), és a Jednota hozzájárulásával cukrászda lett a helyében. Az is az asszonyokon múlik, hogy van-e az élelmiszerboltokban „táskabevásárlás" vagy nincs. Ugyanis sok üzletvezető ebben a járásban szívesen bevezetné — ha az asszonyok kérnék. Akkor nem fordulna elő, hogy a mezőről hazajövök már nem kapnak kenyeret vagy tejet. BELANYI JANOS déméndi (Demandice) levelezőnk írt tudósítást arról a faluról, ahol nemcsak beszélnek a cigánykérdésről, hanem rendszeresen munkálkodnak a cigány lakosság érdekében. • Sáró (Sárovce) 2000 lelket számláló községnek 620 cigány lakosa van, a helyi szövetkezetben vogy a környék üzemeiben dolgoznak. Tíz évvel ezelőtt felszámolták a pérót és a családokat megfelelő lakásokban helyezték el, de sokan építettek újat, mások a faluban vásároltak házat. A faluban öttagú bizottság foglalkozik állandóan a cigánykérdés megoldásával, munkájukkal Hlincík Jozef hnb-elnök elégedett. Ebből a munkából nagy részt vállalnak magukra Tárnik Jolán, az óvoda igazgatónője, Pajánková Magdalena, a szlovák iskola igazgatója és Mezőlaky Tibor, a magyar iskola igazgatója; természetesen mindhárman elsősorban a cigánygyerekek átnevelésével foglalkoznak. És az eredmény? Nincs közöttük egyetlen iskolakerülő sem! Persze a nőszövetség alapszervezete, Hlincíková Anna elnökkel, is sokat foglalkozik a cigány asszonyokkal, lányokkal. Nemcsak különböző tanfolyamokat rendeznek számukra, hanem rendszeresen látogatják azokat a szülőket, akik szeretnek megfeledkezni kötelességükről. Az idei gyermekév pedig különösen alkalmas arra, hogy méq jobb, részletesebb felvilágosító munkát végezzenek az ügy érdekében. - gé-СИ15
