Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-02-28 / 9. szám

Kedves Gyerekek!- kifogy belőle. — Egy nagyon régi bölcs népi mondás második fele. Vajon hogyan siói az első fele? Megtudhatjátok, ha e virág tizenkét szirmába megfelelő sorrendben beírjátok az aláb­bi kétbetűs szavakat, mégpedig úgy, hogy a má­sodik betű a számozott mezőbe essék. Kő, ti, ma, eb, de, mi, ék, ön, ok, nő, iz, ad. Megfejtéseteket küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. (Délszláv népköltés) Van hegy a hegynél magasabb, Lovcen hegye legmagasabb, tüskebozótos, gyertyános, nagy havas, faggyal szilánkos, nagy ragyogásban örökös. Tündérház áll a tetején, tündérek tánca örökös. Nyargal arra egy jó vitéz, boldogulását keresi, tündérek szeme int neki, tündérek szája kiáltja: „Erre csak erre, jó vitéz, „Erre csak erre, jó vitéz, itt a szerencséd, idenézz! Takarója a napsugár, holdragyogástól lett sudár, rajta csillagok, harmatok!" Nagy László fordítása t HÁROM BÖLCSESSÉG (Afrikai népmese) Volt egyszer egy zsugori ember, aki örökösen becsapta azokat, akiknek tartozott. Per­sze, egyre kevesebb bolondot talált, aki hajlat,dó lett volna neki eladni valamit, vagy va­lami szolgálatot tenni. Ügysem adja meg nekünk, ami jár — mondták az embe­rek, és aki csak tehette, mesz­sze elkerülte. Egy nap drága üvegportékát vásárolt a zsugori. Mivel gyön­ge öregember volt, az üveggel teli nehéz ládát nem bírta el, keresnie kellett valakit, aki hazacipeli. — Vagy pénzt adok a fárad­ságodért — mondta az ember­nek, aki vállalta a szolgála­tot —, vagy mondok neked három bölcsességet, ami egész életedben hasznodra lesz. Vá­lassz!- Mondd a három bölcses­séget! — döntött az ember. Azzal fogta a ládát, a fejére emelte, és vitte egy jó dara­bon. Megállt egy kicsit pihen­ni. így szólt: <- Uram, megtettük az út egyharmadát. Hadd hallom az első bölcsességet! Azt mondta akkor a zsugori: Ne higgy annak, aki azt mondja, hogy a rabság jobb a szabadságnál! Folytatták az utat. A ládát vivő ember azt gondolta ma­gában: ez az ember nemcsak zsugori, hanem még aljas csaló is ráadásul. Egy idő múlva újra letette a ládát, és így szólt: Pihenek egy kicsit. Mondd a második bölcsességet! — Ha valaki azt mondja, hogy a szegénység boldogság, a gazdagság pedig szerencsét­lenség, ne hidd el neki! Tedd le előbb a ládát! Nem, előbb mondd meg! Senkinek se higgy, aki azt mondja, hogy éhezni jó! hangzott a harmadik bölcses­ség.- Eredj arrább, uram! — kiáltotta az ember. — Hadd tegyem le a terhemet! Azzal teljes erőből földhöz vágta a ládát. mondta az újabb bölcsességet a zsugori. Az ember újra fejére emel­te a terhét, és elvitte egészen a zsugori házáig. Ott meg­kérdezte : Hát a harmadik bölcses­ség? Kuckó Mit tettél? — jajveszékelt a zsugori. — összetörted a drága üvegemet! A tehervivő azt felelte: Ha erre iön valaki, és azt mondja, hogy ebben a ládá­ban nincs egyéb, csak üveg­cserép, ne higgy neki! NŐT»

Next

/
Oldalképek
Tartalom