Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-02-28 / 9. szám
Kedves Gyerekek!- kifogy belőle. — Egy nagyon régi bölcs népi mondás második fele. Vajon hogyan siói az első fele? Megtudhatjátok, ha e virág tizenkét szirmába megfelelő sorrendben beírjátok az alábbi kétbetűs szavakat, mégpedig úgy, hogy a második betű a számozott mezőbe essék. Kő, ti, ma, eb, de, mi, ék, ön, ok, nő, iz, ad. Megfejtéseteket küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. (Délszláv népköltés) Van hegy a hegynél magasabb, Lovcen hegye legmagasabb, tüskebozótos, gyertyános, nagy havas, faggyal szilánkos, nagy ragyogásban örökös. Tündérház áll a tetején, tündérek tánca örökös. Nyargal arra egy jó vitéz, boldogulását keresi, tündérek szeme int neki, tündérek szája kiáltja: „Erre csak erre, jó vitéz, „Erre csak erre, jó vitéz, itt a szerencséd, idenézz! Takarója a napsugár, holdragyogástól lett sudár, rajta csillagok, harmatok!" Nagy László fordítása t HÁROM BÖLCSESSÉG (Afrikai népmese) Volt egyszer egy zsugori ember, aki örökösen becsapta azokat, akiknek tartozott. Persze, egyre kevesebb bolondot talált, aki hajlat,dó lett volna neki eladni valamit, vagy valami szolgálatot tenni. Ügysem adja meg nekünk, ami jár — mondták az emberek, és aki csak tehette, meszsze elkerülte. Egy nap drága üvegportékát vásárolt a zsugori. Mivel gyönge öregember volt, az üveggel teli nehéz ládát nem bírta el, keresnie kellett valakit, aki hazacipeli. — Vagy pénzt adok a fáradságodért — mondta az embernek, aki vállalta a szolgálatot —, vagy mondok neked három bölcsességet, ami egész életedben hasznodra lesz. Válassz!- Mondd a három bölcsességet! — döntött az ember. Azzal fogta a ládát, a fejére emelte, és vitte egy jó darabon. Megállt egy kicsit pihenni. így szólt: <- Uram, megtettük az út egyharmadát. Hadd hallom az első bölcsességet! Azt mondta akkor a zsugori: Ne higgy annak, aki azt mondja, hogy a rabság jobb a szabadságnál! Folytatták az utat. A ládát vivő ember azt gondolta magában: ez az ember nemcsak zsugori, hanem még aljas csaló is ráadásul. Egy idő múlva újra letette a ládát, és így szólt: Pihenek egy kicsit. Mondd a második bölcsességet! — Ha valaki azt mondja, hogy a szegénység boldogság, a gazdagság pedig szerencsétlenség, ne hidd el neki! Tedd le előbb a ládát! Nem, előbb mondd meg! Senkinek se higgy, aki azt mondja, hogy éhezni jó! hangzott a harmadik bölcsesség.- Eredj arrább, uram! — kiáltotta az ember. — Hadd tegyem le a terhemet! Azzal teljes erőből földhöz vágta a ládát. mondta az újabb bölcsességet a zsugori. Az ember újra fejére emelte a terhét, és elvitte egészen a zsugori házáig. Ott megkérdezte : Hát a harmadik bölcsesség? Kuckó Mit tettél? — jajveszékelt a zsugori. — összetörted a drága üvegemet! A tehervivő azt felelte: Ha erre iön valaki, és azt mondja, hogy ebben a ládában nincs egyéb, csak üvegcserép, ne higgy neki! NŐT»
