Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-01-31 / 5. szám

Népi mondókák és gyerekversek NAPHIVOGATÓ Süss fel, nap, fényes nap, Kertek alatt a kis bárány Majd megfagy. TAPSOLTATÓ Tapsi, baba, tapsi. Mit fog anya hozni? Sárga ruhát, piros cipőt, Abban fogsz majd járni! CSIGAHÍVOGATÓ Héja, héja, lakatos. Látom lábad ripacsos. Szőlőre, csattogóra, Ángyom ablakára. Lepke, lepke szállj le, szállj le a kezemre. Mézem is van, cukrom is, Válogathatsz benne. LOVAGOITATÓ Hoc, hoc Vágóra, Tarka kutya hátára, szénát, zabot a lónak. Abrakot a csikónak. PÄL-NAPRA Kitapodott a medve. De csak nem lett jókedve. Kifordult, megfordult, Visszalépett megmordult. A népi gyermekmondókákat és játékdalokat Kása László „Roz­maringkoszorú" című könyvéből válogattuk. Napfénynek meg Nyí­ló Ibolyának szüle­tett egy szépséges kislánya. Esti Sugárkának nevezték. Serdült, nőtt a kislány, s ügyességének hamarosan híre ment: egyetlen nap alatt meg tudott varrni egy hétszinű fonallal hímzett szarvasbör csizmát vagy egy paszományos bőrbeke­cset vagy egy fehér, széles gallérú kabátot. Meleg délben gyöngül Legyőzhetetlen Fagy, de éjjel, amikor hideg van, félelmetes a szava. Napfény éjjel csak úgy reszket félelmében, bezzeg nappal bátran mondogatja: — Soha-soha nem adom egyetlen lányomat Legyőz­hetetlen Fagyhoz! Esti Sugár csak sírt ke­servesen. Sírt az anyja is, és azt hajtogatta: Ж Kék Afonya Felserdült Esti Sugár, el­adósorba került. Sokan kérték az apjától. Férjhez adod-e a lá­nyodat, Napfény? — kér­dezték. Napfény azonban mindegyiknek így válaszolt: — Eredj innen, Legyőz­hetetlen Fagy! Nem lehet a feleséged a mi kis­lányunk! Hiszen megfagy a te jégkunyhódban! Nem adom senkinek! Legyőzhetetlen Fagy azon­ban kérlelhetetlen volt. Esti Sugár híre Legyőz­hetetlen Fagyhoz is eljutott. Befogott szánjába hét je­gesmedvét, és elvágtatott Napfény kunyhójához. A negyedik napon fenye­gető hangon kiáltotta: Odaért, leszállt a szánról, rátámaszkodott jégcsap bot­jára, és megkérdezte: Hallod-e, Napfény! Ha nem adod a lányodat szép­szerével, akkor erőszakkal ragadom el! — Hozzám adod-e a lá-Ezt mondta Legyőzhetet­len Fagy, aztán jéghideg szeleket fújt magából. nyodat, Napfény? — Nem adom senkinek Megdermedt minden kö­rös-körül. felelte Napfény. Megijedt Napfény, sírva Legyőzhetetlen Fa$y azon­ban nem tágított. Három nap és három éjjel hajto­gatta: Add hozzám a lányo­dat, Napfény! fakadt: — Mit tehetek? Te vagy az erősebb! Hozzád kell adnom a lányomat! Legyőzhetetlen Fagy fel­ültette szánjára Esti Suga­rat, s a hét jegesmedve észak felé röpítette őket, szemben a hóförgetegekkel, jéghegyek között. Didergett Esti Sugár, olyan keménnyé fagyott, mint a jégcsap, csak úgy kopogott a teste a szán ülésén. Aztán legurult a szánról, és kékáfonya­­bokorrá változott. Hazaért Legyőzhetetlen Fagy. Kereste a mátkáját, de hűlt nyomát találta. Megdühödött Legyőzhe­tetlen Fagy. Sötét lett az arca, mint az éjszaka. Megfagyasztalak, gőgös teremtés! Fújt egy nagyot — fehér lett a föld, megdermedt körös-körül minden. Vastag hó lepte be a kékáfonya­bokrot. KmcJcö De eljött a tavasz. Nap­fény felolvasztotta a havat, és Kék Afonya életre kelt. Az emberek, amikor sze­dik az édes áfonyát, még ma is emlegetik a szépsé­ges leányt, aki kékáfonya­­bokorrá változott. Nyenyec mese KEDVES GYEREKEK I A rajzon, amelyet mellékelve láthattok, Gárdonyi Géza egyik ifjúsági regényének ellenszenves alakja látható. A könyvből egyébként már film is készült, amelyet a magyar televízióban láthattatok. Biztosan nem okoz nehézséget a rajz alapján fel­ismerni, kiről van szó. Megfej­tésként még azt is írjátok meg, miért tetszett, vagy nem tetszett nektek ez a regény, és melyik az a hős, amelyik a képen látható­val ellentétben elnyerte tetszés­­teket és miért. Megfejtéseiteket küldjétek el címünkre: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Martanovi­­cova 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom