Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-11-10 / 45. szám

KASSÁK LAJOS Falusi kép Forog, forog a kútkerék, nem elég a vize még. Kaput nyitnak a pásztorok felmorog sok bő torok. A nyáj gyapja fodor fehér, földig ér, és sokat ér. Adna nekünk meleg gubát, bőrbundát meg szép subát. Alszik már a sáros kerék, enyhe kék a messze ég. HORGAS BÉLA if— iVs j Tudok egy erdői Tudok egy erdőt, erdőben vesszőt, vesszőn virágot, virágban álmot, álomban erdőt, színarany vesszőt, troáicáO [rü©g]©(ä]i®w©D„o GYUFÄSDOBOZ, CÉRNAORSÓ „A gyermek mindenből mindent tud csinálni.” (Goethe) Valóban, a gyermek abból készít já­tékot, ami a kezeügyébe kerül. Hiába a sok szép ajándék! Az ajándékozó rettegve nézi, tetszik-e a játék? S szo­morúan tapasztalja: ideig-óráig. Ezzel szemben napokig eljátszadoznak a gyerekek az összeszedett cérnaorsóval, gyufásdobozzal, kulccsal stb. Régi gyermekjátékaink között szám­talan ilyen szedett-vedett tárgyi anyag található. S ezek csak a fennmaradt, már átalakított játékok. Mennyi volt, amit meg sem őriztek! A cérnaorsát többféleképpen is fel­használták a gyerekek. Az egyik na­gyon ötletes felhasználási módja volt a „csacsi" vagy a „lovacska" készíté­se. Az orsó egyik peremét két helyen ék alakúra vágták be, az így keletke­zett csúcs lett a lovacska lába, a má­sik két csúcs pedig a fülét alkotta. A karika tengelyét képező lyuk nyílása — a száj fölé már csak a szemeket kellett megrajzolni vagy kifúrni. A ka­rika másik peremén hasonlóképpen alakították ki a hátsó lábakat. Felső szélét legömbölyítették. Zsinórból vagy lazára bontott madzagból applikálták a farkát. „Miből lesz a cserebogár?" — Cérna­orsóból is! Ha az egyik vagy mindkét peremét fogazottra faragták, már csak egy szál cérna vagy gumidarab kellett hozzá, meg két szög vagy pálcika. A gumi egyik végét rövid, az orsó át­mérőjénél nem nagyobb pálcikához kötötték. A másik végét pedig egy hosszabb, az átmérőnél kétszer-három­szor nagyobbhoz. Ez utóbbival mint hajtókarrai jó erősre csavarták a kari­ka tengelyén áthúzott gumit vagy zsi­nórt. Ezáltal mint mechanikus hajtó­szerkezettel hajtották meg az asztalra tett „cserebogarat", amely a felhúzás erősségétől függően lassan vagy gyor­sabban mászott előre. Gyufásdobozból hangszereket készí­tettek a leleményes gyerekek. Ha о gyufásdoboz belső darabjára párhu­zamos cérnaszálakat kötöttek, s alján egy gyufaszállal megfeszítették a „hú­rokat", „pergettyűt" kaptak. A húrokat körömmel vagy éles lemezzel penget­ték. Gyakori volt ugyancsak о gyufás­dobozból készített „citera". Készítése­kor a gyufásdoboz két élét késsel be­vagdosták, s a vágásokba illesztették a harisnyakötőből kiszedett gumiszálak végét. A húrokat a doboz hosszanti peremével párhuzamosan elhelyezett gyufaszálakkal feszítették meg, S ujjúk­kal vagy gyufaszállal pengették. Ma már nem újság a nagyobb gye­rekek kezében a fényképezőgép. Ré­gen, amikor egy fényképész megjelené­séről az egész falu tudomást szerzett, a gyereksereget el sem lehetett volna verni a fényképész közeléből. Nem ér­tettek ugyan semmit a „masina" mű­ködéséből, csak azt látták, hogy kat­tan, s ezzel készen van a felvétel. Valószínűleg ez adta az alapot az ötle­tes gyerekeknek a „fényképezőgép" készítéséhez, amelyet szintén gyufás­dobozból készítettek. A doboz belsejét a rászerelt madzag segítségével hirte­len feltolták, s így láthatóvá vált a be­lülre rajzolt torzkép. Ezzel rendszerint a társaságba újonnan bekerült, tapasz­talatlan gyerekeket csapták be. „Igazi puskát" a lyukas kulcsból ké­szítettek a fiúk. A kulcs nyílását tele­tömték gyufaméreggel, vágott végű vasszöget dugtak bele. Ha a rákötött madzagnál fogva meglóbálták s hirte­len kemény tárgyhoz ütötték, a puska durranva sült el. SZANYI MARIA fényes virágot, kelyhében álmot, fekete erdőt, ezüstből vesszőt, tudok egy erdőt. Kedves Gyerekek: Akik arra vállalkoztak, hogy nyelvünk tíz legszebb szavát összeválogatják, nem tudtak éles határt vonni hangzás és jelentés közt. Olyan szavakat soroltak fel, amelyeknek nemcsak hangalakja, hanem jelentése is hat ránk. Kosztolányi Dezső tíz szava közül kilenc egyszótagú, s némelyiknek a hangzása nem is egyértelműen kellemes: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. 1958-ban 160 pályázó tíz­­szavas listája alapján a követ­kező szavak győztek: csend, csil­lag, fény, gyöngy, könyv, lomb, szelíd, szellő, tündér. Keressetek tiz magyar szót, amelyeket szépnek tartotok! Te­gyetek hozzá tiz kellemetlen szót! Leveleteket küldjétek el címünk­re: Nő szerkesztősége, 897 36 Bratislava, Martanovicova 20. Harminchatodik számunkban szójátékot kaptatok feladatul, olyan összetett szavakat kértünk tőletek, amelyek színárnyalato­kat jelölnek. Nagyon szép szó­­összetételeket küldött Országh Sarolta Sajószentkirályról (Kral'), a legérdekesebbek: pipacspiros, meggypiros, acélkék, katonazöld, csokoládébama, tejeskávészin, püspöklila. Uzsák Renáta Perbe­térői (Pribeta) a következő szín­­árnyalatokat nevezte meg: vaj­színű, kanárisárga, szilvakék, paprikapiros, borsöprőszin, orgo­nalila, ciklámenlila, olajzöld, egérszürke. Bokros Lívia Egyház­­fiakarcsáról (Kost. Kfacany) a következő színeket gyűjtötte: libazöld, delivörös, aranysárga, vérpiros, kávébarna, téglapiros, égszínkék, citromsárga, narancs­­sárga, gesztenyebama, olajzöld, meggypiros, bogárfekete, ők a szerencsés nyertesek, gratulálunk nekik, s további jó játékot kívá­nunk mindnyájatoknak! 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom