Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-31 / 5. szám
(С^^)/л\[1_,/д\(~р)Г| г Т Т ду érzem, sosem haj, yj lók meg, örökre veletek maradok, figyellek benneteket, szólok hozzátok, csak ti nem halljátok majd.“ Mosolygott. A betegség ideje alatt arca megnyúlt, szögletes lett, és most különösen, jobban, mint eddig bármikor, fiatalkori önmagára hasonlított. De férje, gyermekei azt a régi ifjú arcát elfeledték — másnak ismerték, másként emlékeztek rá. Mostani arca, nyugtalan-fürkésző tekintete, halvány, bizonytalan, csodálkozó mosolya aggodalmat keltett bennük, bár igyekeztek leplezni, hogy különös, szokatlan és fájó így látni a mamát. Ö pedig mosolygott. A sok-sok mindennapi gond, mely annyi erejét felőrölte, hirtelen elvesztette korábbi értelmét. Mintha valami magas dombra ért volna, onnan nézne szét — és szomorúan, gúnyorosan, önmagán mosolyogna. Nemcsak a teste lett könnyebb — megszabadult lelke sokéves terhétől, de a keletkezett űrt mással, újjal kitölteni, úgy érezte nincs már sem ereje, sem ideje. Bizonyára ezért merült gyakran félálomba. Lehunyta elnehezülő szemhéját, bús ráncok jelenték meg a szája körül: aludt, eltávolodott a valós időtől, de álmaiban nem sietett sehová, nem vágyott semmire. Az otthoniak igyekeztek őt nem háborgatni; lábujjhegyen jártak, suttogva beszéltek, ő pedig szendergésében hallotta félszeg tapintatukat és valami ellenséges, sőt bosszúálló dolog volt már-már születőben a tudatában, de nem mint feleség, mint anya jobb is lehettél volna, s lám nem lettél. S családtagjaidnak az jutott, hogy szeressenek téged. Azt tartják, a szeretet együtt születik a megbánással, azaz a megtisztulás vágyával, a kísérlettel, hogy fölülemelkedjen korábbi önmagadon. Régi vétkeid felidézésével és a vággyal, hogy jóvátedd azokat. Bármi áron — amit rád szabnak. Hisz a megváltást csak úgy érheted el, ha megbocsájtanak. De ők, a szeretteid, megbocsájtanak különben is. Hisznek neked. Meg tudják, te magad sem tartod be sokáig a fogadalmaidat. És mit tagadjam! — igazuk van. Nos, a lányom egyelőre semmiről sem tud. Nem emlékszik. Nem látja sem magát, sem engem. És arról, hogy kis testével, gyengeségével, hosszú Pinocciolábaival szánalmat kelt, fogalma sincs. Enni akar. És aludni. Élni! Igaz, hogy a szeretet sohasem lehet békés és elégedett. Állandó gyötrelem, benne lüktet az elvesztés rettenete. Minél inkább szeretsz, annál erősebben félsz az elvesztésétől. A szeretőknek nem adatik meg a nyugalom. Lehetséges persze egyensúly, de nyugalom nem. Az egyensúly — az akarat erőfeszítése, az értelem erőfeszítése. Ez a felnőtté válás, amikor megérted. hogy sok függ tőled. Nem a sorstól, nem a babonáktól és jóslatoktól, hanem mindennapi tetteidtől, döntéseidtől. Amikor magad választhatsz: így vagy úgy. Anya vagy. Tehát változtatnod kell gondolkodásmódodon és életmódodon egyaránt. Szerencsére a gyermeked lassan nő majd. így lesz időd, hogy vele együtt változz. Hogy felnőjj és okosabb légy. És, talán, közelebb kerülsz ahhoz, amit elért a te anyád, aki gyermekeibe az anya iránti szeretet olyan erejét oltotta, hogy ha volna valaki, aki ezt tudná, azt mondaná: „Az ilyen anyának örökké kellene élnie . N. KOZSEVNYIKOVA (Vallomás-töredék) Ford.: B. Petrák Márta RÁTALÁLNI Dr. BERTHA GÉZA Házasság, család — V. Végezetül meg kell jegyezni azt is, hogy a szövetkezeti lakás nem képez közös vagyontárgyat, amit másra lehet átruházni (eladni, elajándékozni), vagy amit a házassági vagyonközösség felosztásánál meg lehet osztani. Vagyoni értéket ugyanis csak a lakás-szövetkezeti tagsági illetmény, illetve ennek a házasság megszűnése napjával kiszámított értéke képez, s így ez az érték képezi a vagyonfelosztás tárgyát. A szövetkezeti lakást átruházni (eladni, elajándékozni) a szövetkezeti alapszabályok értelmében nem lehet. Átruházás tárgyát csak a szövetkezeti tagsági illetmény képezheti, amihez minden esetben a szövetkezet vezetőségének hozzájárulása szükséges. A gyermekek neveléséről a szülők, az állam és a társadalmi szervezetek, különösen a Szocialista Ifjúsági Szövetség és ennek pionirszervezete teljes egyetértésben gondoskodik. Döntő szerepük a nevelésben azonban a szülőknek van, akik magánéletükkel, egyéni példaadásukkal, egymáshoz való jó viszonyukkal, kifogástalan viselkedésükkel és a társadalom érdekeivel összhangban levő magatartásukkal kötelesek hatni gyermekeik érzelmi és erkölcsi fejlődésére, amint ezt a szocialista társadalom erkölcsi szabályai megkövetelik. A gyermekek nevelését úgy kell irányítani, hogy mind nagyobb és szélesebb körű tudásra és műveltségre tegyenek szert, hogy tudatukat és minden megnyilvánulásukat, cselekedetüket a szocialista társadalmi erkölcs szabályai hassák át és irányítsák. Ezekhez tartoznak a hazaszeretet, a nemzetek közti barátság, a társadalmi tulajdon védelme, a sze-SZERETNÉK mélyes érdekek alárendelése a közösségi érdeknek, a szocialista együttélés szabályainak öntudatos és önkéntes betartása, tisztelet mások iránt, egyéni szerénység, becsületesség és áldozatkészség. A szülők felelősek a társadalomnak gyermekeik neveléséért és fejlődéséért, kötelesek tehát anyagi ellátásukról, anyagi és személyi szükségleteik kielégítéséről, szellemi fejlődésük irányításáról minden tekintetben gondoskodni. Gyermekeiknek minden cselekedetét úgy kell vezetniük és irányítaniuk, hogy belőlük majdan egészséges és öntudatos, szilárd erkölcsi alapokkal rendelkező polgárok váljanak. A gyermekek nevelésében mindkét szülőnek egyenlő jogai és kötelességei vannak. Természetesen ezek a gyermek kora, neme és állapota szerint másmás formában nyilvánulnak meg. Kezdetben, amíg a gyermek kicsi, különösen a csecsemőnél, elsősorban az anyai gondoskodás érvényesül, aki gyermeke elsődleges életszükségleteinek kielégítését biztosítja. Az apa szerepe kezdetben inkább csak a segítség, a család, a gyermek számára a kedvező külső, anyagi és tárgyi feltételek biztosításában nyilvánul meg. Az apa nevelő, irányító, esetleg fegyelmező szerepe később kerül előtérbe. Természetes azonban, hogy a szülőknek mindig és minden körülmények között egyöntetűen kell eljárniuk, gyermekeik nevelését teljes összhangban és egyetértésben kell irányítaniuk, s elvszerűnek és következetesnek kell lenniük. (folytatjuk) Huszonöt éves, 167 cm magas, érettségizett, szemüveges, barna hajú városi lány ezúton szeretne komoly, becsületes, intelligens férfival megismerkedni, aki harmonikus családi életre, szeretetre, boldogságra vágyik, akivel megoszthatná örömét és bánatát. Van saját lakása. Szereti a természetet, és mindazt, ami értelmet ad az életnek. Jelige: „Akácos út“ Huszonnyolc éves, 183 cm magas. kék szemű, jól kereső bratislavai technikus komoly szándékkal keresi korban hozzá illő, intelligens, magyar ajkú lány ismeretségét. Házasság esetén lakás biztosítva van. Fényképes leveleket vár. Jelige: „Ardis“ Huszonhárom éves, 170 cm magas, szüleivel falun élő villanyszerelő, társaság hiányában ezúton szeretne komoly, intelligens lánnyal megismerkedni. Szereti a tánczenét, és mindazt, ami szép és nemes. Lehetőleg fényképes leveleket kér. Jelige: „Szívem a tiéd“ Harmincegy éves, 165 cm magas, barna hajú, érettségizett ápolónő ezúton szeretne szolid, érettségizett férfival megismerkedni. Kedveli a természetet és az irodalmat. Jelige: „Fáj a magány“