Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-31 / 5. szám
Kit terhel a felelősség ? г CQ 5 О г Ul Ul >* О Ul „Mindnyájan öl-hal évet vártunk a falunkban, Udvardon (Dvory nad Zitavou) épülő szövetkezeti lakásra. A múlt év szeptemberében, három hónappal a határidő előtt a lakásokat átadták. Nagy volt az örömünk, de az örömbe csakhamar üröm vegyült. Hiányzott a gáz. Majd főzünk villannyal — gondoltuk, de néhány nap múlva a járási építkezési vállalat leszereltette az ideiglenes villanyórát, és áram nélkül maradtunk, összekötöttük a drótokat azzal, hogy másnap majd hivatalosan is bekapcsoltatjuk az áramot. De azóta is hiába járjuk a hivatalokat — lakásépítő vállalat, szövetkezeti lakásépítő vállalat, villanytelep — nincs aki figyelembe venné kérésünket: Mindegyik a másikra hárítja a felelősséget, s mi még mindig óra nélkül, feketén használjuk az áramot." Aláírás: Nyolc házaspár b>d JÜL ä&i Gajhud ;Ы 4' Megnyomjuk a csengőt, de néma marad. Persze, nincs áram. A kopogásra Mechura László és Nádas? János nyit ajtót. Második műszakban dolgoznak, ezért most délelőtt ők képviselik a két lakástömb nyolc családját. — Amikor átvettük a lakást figyelmeztettek, hogy a villanyóra-igénylésre a jelentkezési ivet minél előbb adjuk le. A körzeti villanyszerelő, akinek az órákat kellett volna hoznia, azt mondta: a villanytelep ideiglenes hálózatra nem ad fájt***!; /faocefi'ew L oly uéytc í hr-» Л ) ЛЛ- jfár( L l(--i n el nem készül a kábelcsatlakozó, addig nem adnak órákat. Az építkezési vállalat ezt azonban csak akkor készíti el, ha az utca másik oldalán felépítik a két lakástömböt, amelynek az építését most kezdték el. Ez aligha lesz kész másfél-két évnél előbb! Addig legyünk villany nélkül? . . . Már azt is felajánlottuk, hogy társadalmi munkában kiássuk a vezetéknek az árkot, elvégzőnk minden ehhez szükséges munkát. Nem fogadták el, mert a tervet be kell tartani; előbb a házat átadni, aztán közművesítési hálózatot építeni! — kesereg Mechura László is. Amint látjuk, a járási építkezési vállalat ragaszkodik a tervhez. A lakást időben átadják az igaz, de sem a gáz, sem a villany nincs rendben. És így a közművesítési hálózat nélkül az épület lakhatatlan. A lakó mégis örül, hogy öt-hat éves várakozás után végre beköltözhet. Csak aztán döbben rá, hogy tulajdonképpen becsapták. És futkoshat fűhözfához, a felelősséget mindegyik vállalat a másikra hárítja; nincs aki segítsen. AZ ELSŐ VÉTKES — Az Érsekújvári Lakásépítő Szövetkezet a múlt év augusztus 31-én átvette a lakótömböt a járási építővállalattól. ön, mint a műszaki részleg vezetője Ivanic Ottó, termelési ellenőr; — Nem kényszerítettük őket, hogy így vegyék át a lakást Zatovic József mérőtechnikus: - Úgy látszik, nincs minden rendben 44 Mellen Ondrej, a műszaki részleg vezetője: - A lakóktól tudtam meg, hogy villany nélkül maradtak ... órát. Az Érsekújvári (Nővé Zámky) Építkezési Vállalat, a lakás építője két hét múlva az órát - amelyre be voltunk kapcsolva — leszerelte. Négy hónapja nem tudunk villanyórát szerezni. Tudatában vagyunk, hogy amit csinálunk, törvényellenes. Feketén használjuk az áramot, ami nem más, mint lopás. De mit tegyünk? A két házban tizenegy gyerek van, a legkisebb egyhónapos, a legnagyobb hétéves. Villany nélkül nem lehet élni ... — panaszolja Nádasi János. A villanytelepen azt mondták, amíg 8 jelen volt az átadáson. Tudott arról, .hogy a villany nincs rendben? - kérdezzük Ondrej Mellent, a szövetkezet dolgozóját. — Tudtam. Jegyzőkönyvbe vettük, hogy a járási építővállalat otthagyja az órát, amíg a villanytelep nem ad helyette másikat. Tessék, nézzék meg a jegyzőkönyv másolatát. — Értesítették önt arról, hogy az órát leszerelik? — Nem. Hogy az órát elvitték, a lakóktól tudtam meg, akik rögtön jelentették, hogy villany nélkül maradtak. És mit tett ön ezután? — Telefonon jól leszidtam az építővállalat dolgozóját és felhívtam a villanytelepet, adjanak más órát. Két telefonhívás, amelyet senki sem vett komolyan. Mellen Ondrej úgy érezte, teljesítette kötelességét. A helyzet azonban változatlan maradt. A MÁSODIK VÉTKES — Miért nem szerelték fel a villanyórát, amikor a lakásépítő szövetkezet önöket felkérte erre? — kérdezzük Zatovic Józsefet, az energetikai üzem mérőtechnikusát. Mert nekünk ehhez nem elég egy telefonhívás, sőt egy jól megfogalmazott kérvény sem! Amíg meg nem kapjuk az építkezés befejezéséről szóló komplett műszaki dokumentációt, nem szerelhetünk a lakásba villanyórát. Ez pedig a mai napig nem érkezett meg. Sőt az átadásra is „elfelejtették" meghívni az energetikai üzem dolgozóját, ami egyébként kötelességük lett volna! Úgy látszik, tudták, hogy nincs minden rendben, s így akartak kibújni a felelősség alól. — önök tudnak arról, hogy az a nyolc család már négy hónapja feketén fogyasztja az áramot?- Az építkezési vállalatnak nem lett volna szabad leszerelnie az órát. Ez a mi dolgozónk feladata. Amikor ez a tudomásunkra jutott, kikapcsoltuk az áramot. A lakók összekötötték a drótokat, de mi néhány nap múlva újból szétszedtük. Azóta ez így megy. Mit csináljunk velük? Emberi szempontból megértjük őket, nem lehetnek hónapokig áram nélkül. A törvényt viszont nem szeghetjük meg, az ellenőrző bizottság jelentése nélkül nem szerelhetjük be a villanyórát. A HARMADIK VÉTKES Hogy az építkezési vállalat leadhassa a műszaki dokumentációt, előbb el kell készítenie a kábelcsatlakozót. Ehhez pedig csak akkor foghat, ha felépíti az utca másik oldalán levő két lakótömböt, így határozza meg a terv! Úgy tűnik, anélkül készítették, hogy átgondolták volna, hogyan lehet ebből a bűvös körből kiszabadulni... — Mi a lakást fölépítettük, és átadásra kínáltuk a szövetkezetnek, ök jól tudták, hogy a víz és a villany ideiglenes vezetéken van. Nem kényszeritettük őket, hogy így vegyék át... Várhattak volna egy-két évig, amíg a közművesítési hálózatot is elkészítjük! Máskor is előfordult már, hogy a fölépített lakás üresen állt, amíg el nem készült a hálózat — magyarázkodik Ivanic Ottó termelési ellenőr. NINCS MEGOLDÁS? Nagy nehezen kibogoztuk ki miben vétkes. Am ezzel még nem jutottunk előbbre. Tény az, hogy a nyolc család ott lakik a házban és a villanyáramot feketén fogyasztja. Villany nélkül nem maradhatnak. Tehát: vagy kapnak egy ideiglenes villanyórát arra az időre, amíg elkészül a kábelcsatlakozó vagy továbbra is lopják az államot. Ha az utóbbi megoldás marad, felmerül egy újabb kérdés; kit terhel a felelősség a lopásért és ki lesz a vétkes akkor, ha netán valakit baleset ér a szakszerűtlen árambekapcsolás miatt? A jelek bármennyire a lakókra mutatnak is, szerintünk a felelősség nem őket terheli! Szeretnénk tehát, ha az Érsekújvári Járási Építkezési Vállalat, a Lakásépítő Szövetkezet és az Energetikai üzem felelős dolgozói állást foglalnának ezzel kapcsolatban. H. ZSEBIK SAROLTA
