Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-11-03 / 44. szám

fokozatosan ingyenessé kell tenni a tankönyvellátást. így valósulnak meg a gyakorlatban a szovjet alkotmány cikkelyei. A szovjet ötéves tervekben is kifejezésre jut a közoktatás fejleszté­séről, a gyermekek neveléséről és egészségéről való gondoskodás. A tizedik ötéves terv folyamán a már meglevő 12 millió bölcsődei és óvodai hely további 2.8 millióval gyarapszik. Ugyancsak bővítik a napközik és iskolaotthonok háló­zatát. Az idén több mint egymillió tanuló számára épül új iskola vagy új tanterem, és ezek felét a falu kapja. 12 milliárd rubelnél többet költenek az egészségügy és a testnevelés fejlesztésére. A gyerekek nyári üdültetése saivá neveljük tehát a gyermekeket. Internacionalista apák gyermekei internacionalistákká válnak. A szov­jet úttörők nemzetközi kapcsolatai évről évre bővülnek. Az ifjú leninis­ták ma a világ nyolcvan országának száznál több gyermek- és ifjúsági szervezetével működnek együtt. A szovjet gyermekek mindig készek segítő kezet nyújtani a rászorulónak. A szovjet úttörők és iskolások tudják, hogy Chile ma egyetlen hatalmas koncentrációs tábor. Te­vékenyen részt vesznek a chilei nép iránti szolidaritás pénzalapját gyara­pító társadalmi munkában. Az arab népekkel vállalt szolidari­tás szép megnyilatkozásainak lehet­tünk tanúi, amikor libanoni és palesztin gyermekek jártak a Szov­jetunióban. A nemzetközi imperializ-Аж em b eriesség tö rvé n ye i s ze rin t Agyerekkor az a forrás, amely­ből az ember egyénisége táplálkozik. A gyerekszüle­tés az élet folytonosságát jelzi. A szovjet gyerekek Október vívmá­nyainak örökösei, folytatói és védel­mezői. Ez volt V. I. Lenin véleménye, akinek szavaiból határtalan gondos­kodás sugárzott: „Mindenből a leg­jobbat a gyermekeknek." Mindenből a legjobbat... így volt ez már a szovjethatalom hajnalán, így folytatódott hat évtizeden át. A Szovjetunió alkotmánya fényes bizonyítéka annak, hogyan gondos­kodik a kommunista párt és a szovjet állam ifjú nemzedékéről: A 42. cikkely megtiltja a gyer­mekmunkát, és hangsúlyozza, hogy különös gondot kell fordítani a fel­növekvő nemzedék egészségére. A 45. cikkely kimondja, hogy mindenkinek joga van az ingyenes általános, középiskolai, középfokú szakiskolai és felsőfokú oktatáshoz és ahhoz, hogy anyanyelvén tanul­hasson az iskolában. Az 53. cikkely kinyilvánítja, hogy a család az állam védelme alatt áll. Az állam a gyermekintézmények átfogó hálózatának létrehozásával és fejlesztésével, a sokgyermekes családoknak nyújtott segélyekkel és kedvezményekkel, valamint segély folyósításával támogatja a családot. A 66. cikkely az állampolgárok kötelességévé teszi, hogy gondos­kodjanak a gyermekek neveléséről, készítsék fel őket a társadalmilag hasznos munkára, a szocialista tár­sadalom méltó tagjaivá neveljék őket. Erre tanítja a gyerekeket a szovjet társadalom egész életformája. Ki­csiny kortól kezdve hozzászoknak, hogy apjuk és anyjuk, ha egészsé­ges, dolgozik. Nagyapjuk és nagyanyjuk pedig nyugdíjat kap, ha megöregedett. Azt látják, hogy sok családban a szülők és az idősebb testvérek továbbtanulnak, új szak­mát sajátítanak el. Megszokott fo­galom számukra a verseny, a vizsga, a diploma, a prémium, a kitüntetés. Megtanulják tisztelni a dolgozó embert, és maguk is méltó utódok igyekeznek lenni. , 5' ' Az iskola a nevelés társadalmi rendszerének központi eleme. A szovjet iskola fennállása óta mindig hathatós eszköze volt a sze­mélyiség alakításának. Ezt a célt szolgálja a szovjet közoktatás egész rendszere. Mi jellemzi a szovjet iskola mai életét? Először is az, hogy befejező­dött az áttérés az általános középis­kolai tankötelezettségre. Ez a fejlett szocializmus vívmánya. 1977 végén az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa határozatot hozott, amely behatóan foglalkozik az általános műveltséget nyújtó iskolák nevelő­munkájának továbbfejlesztésével, a tanulók munkára nevelésével és pályaválasztásuk megkönnyítésé­vel. Az állam gondoskodik róla, hogy az ifjú állampolgár magabizto­san lépjen az életbe, ne vesszen el a szakmák tengerében, és már iskolás korában eldönthesse, milyen pályára lép. A szovjet gyermekek a munká­soktól és kolhozparasztoktól kapják a munkásélet első leckéit, ök adják át nekik gazdag erkölcsi tapasztala­taikat, a közösségi szellem, a társa­dalomi és a nép önzetlen szolgálatá­nak hagyományait. A gyárak, a szovhozok és a kolhozok tanmű­helyeket, gépi felszerelést, földet bocsátanak a fiatalok rendelkezé­sére. A felnövekvő nemzedékről törté­nő gondoskodás másik dokumentu­ma az a határozat, amelyet az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa a közelmúlt­ban hozott arról, hogy 1978-tól a gondoskodás egyik legszebb pél­dája. Tavaly nyáron a Szovjetunió­ban 50 949 úttörőtábor működött, ezekben 10.7 millió gyermek nya­ralt! Ezernél több szanatórium jellegű tábor szolgálta a gyönge egészségű gyermekek gyógyulását. Az ifjú állampolgárok nevelésé­ben fontos szerep jut a gyerekek és serdülőkorúak önkéntes, öntevé­keny kommunista szervezetének, az úttörőmozgalomnak, a barátság, a bajtársiasság, a közösségi szellem első iskolájának. A mozgalomnak ma több millió 10—15 éves gyer­mek és serdülő a tagja. Nincs olyan gyerek a világon, aki ne szeretné az ünnepeket. A Szov­jetunióban a gyermekek legnagyobb ünnepe a Lenin nevét viselő úttörő­­mozgalom születésnapja. Ezen a na­pon, május 19-én jókedvű, tarka gyermeksereg vonul a városok és falvak utcáin, terein; a parkok, stadionok, mozik díjtalanul állnak a gyerekek rendelkezésére. Vidám, érdekes programmal zajlanak le az olyan rendezvények, mint a gyer­mekkönyv hete, a gyermekek szá­mára rendezett filmhét, színházi hét, zenei hét. Azt akarjuk, hogy gyermekeink ismerjék hazájuk történelmét, és tudják, milyen megpróbáltatásokat mért reá a sors. A „forradalmi nyomolvasók" ez­rei gyűjtik és ápolják szerte a Szov­jetunióban a nép forradalmi, harci és munkahőstetteinek emlékeit. A szovjet népre szakadt háború sok gyászt hozott minden családra. Kötelességünknek tartjuk, hogy el­mondjuk gyermekeinknek, milyen embertelen dolog a területrabló háború, megértessük velük pusztító, emberirtó természetét, és felkeltsük bennük a tiltakozás, a felháborodás érzését mindazokkal szemben, akik új háborút akarnak a világra zúdíta­ni. A béke híveivé, tevékeny harco­mus támogatását élvező cionizmus megfosztotta őket gyermekkoruktól. A legjobb úttörőtáborok a legdrá­gább barátnak kijáró vendéglátás­ban részesítették őket. A szovjet úttörők szolidaritási gyűléseket és tüntetéseket rendez­tek, amikor megtudták, hogy a Dél­afrikai Köztársaságban több mint ötszáz gyermeket tartanak börtön­ben csupán azért, mert felléptek a faji megkülönböztetés politikája ellen. Egyre szorosabb és szervesebb kapcsolat épül ki a társadalmi szer­vezetek és a család között, hiszen a család veszi körül a gyereket a tanítási időn kívül. A társadalom ma jóval sokrétűbb hatást gyakorol a serdülőkre, mint ezelőtt. Nemcsak az iskola és az úttörőház közvetíti ezt a hatást, hanem a lakótelep, a par­kok és a játszóterek, a könyvtárak, a színházak, a mozik, a sportpá­lyák is. A Szovjetunióban nagy tisztelet övezi azokat, akik odaadóan foglal­koznak a gyerekekkel: az anyát, a nevelőt, az úttörő-csapatvezetőt, az orvost. A haza a legmagasabb kitüntetésekkel méltányolja a gyere­kek iránt tanúsított odaadásukat. 1977 végén a kormány határozatot hozott, hogy a Kiváló tanító kitünte­tő címet adományozzák azoknak a legkiválóbb pedagógusoknak, akik a felnövekvő nemzedék nevelé­sének szentelték életüket. Az emberiség kötelessége, hogy javai legjavát nyújtsa a gyermekek­nek — mondja ki a Gyermeki Jogok Nyilatkozata, amelyet az ENSZ bo­csátott ki. Ez így helyes. Mert a gyermekek nevelésével földünk jövendőjét formáljuk. A. FEDULOVA a Komszomol Központi Bizottságának titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom