Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-10-27 / 43. szám

túrónak világhíre van. Liptó a nemzeti gondolat ápolásával élen járt a szlovákok történelmében; számos költőt írót adott nemzetének'ez a vidék. Járási székhely itt a húszezer lakosú Liptovsky Mikulás a Líptovi katlan köze­pén. Bőrgyárai régen közismertek voltak, valamikor itt gyártották a legkülönb hét­­kápcsos „opaszekot", a falusi férfiak rézcsatos öveit. Ma a legszebb bőrkod­­mönök és bőrtarisznyák kerülnek ki innen. Emellett fa-, élelmiszer-, textil- és tímár­ipara is van a városnak. Itt született Jankó Kráf szlovák költő, Jankó Alexy író és festőművész, Ján L. Bella zeneszerző és még sok neves egyénisége a szlovák szellemi életnek. A járási székhelyről 11 km-es út vezet Európa egyik legszebb „barlanghármasá­­hoz" a Demánovai-völgybe. A névadó község Demánová, ahol a Chopokra felvezető kötélpálya alsó állomását találjuk. A tájat sziklák, karsztla­­birintusok, búvópatakok teszik változatos­sá, melyek a hegy gyomrában annyi apró ráfagyott csöpögő víz szinpompás ragyo­gása a lámpafényben. Déli irányban a kb. 2 km-re levő autóparkolónál megtaláljuk a következőt: a Szabadság-barlangot (Jaskyőa Slobody). Bejáratához libegő visz fel. Az öt emelet mélységű barlang nemcsak csodás cseppköalakzatokat rej­teget, hanem kristálytiszta vizű barlangi tavacskák tucatját is. A harmadik barlan­got, a Béke-barlangot (Jaskyőa Mieru) 1952-ben fedezték fel, és 4 km hosszan mesterséges bejáratot vágtak hozzá a bar­langrendszerben. A barlangok körül szállodákat étterme­ket parkolókat létesítettek, hogy a turisták kényelmét biztosítsák. Minél följebb ka­­nyargunk az autóúton, annál több a turis­taház. Ilyen Lúéky és a sífelvonó mellett Záhradky. A Jasná völgykatlanban épült föl a legszebb szlovákiai szakszervezeti üdülőház, a Zotavovóa ROH, mellette a Druzba В osztályú hegyiszállóval. Ez a kiindulópontja a Jasná — Chopok — Srdiecko libegőpályának. A libegő egész évben üzemel. Nyáron a gyalogosokat 1. A 2004 m magas Chopok tetején 2. A függövasút pályái keresztül­­kasul szelik a he­gyeket 3. A táléi Partizán szálló előtt 4. Banská Bystrica egyik nagyon szép épülete a Thurzó­­palota 5. A Sport-szálló Donovalyn, előtte a hősök emlékmű­vével 6. A hegyek belseje csodaszép csepp­­köbarlangokat őriz-> о _i -Z s j-40 N (Л ЭX > le о (0 СЛ tavat képeztek, barlangot vájtak ki, hogy még fel sem tudták tárni őket. A völgy felső szakaszának neve Jasná, azaz: napfényes, ragyogó. A jelző nemcsak szépségére, hanem kellemes klímájára is vonatkozik. A Jasná völgykatlan 1200 — 2000 m magasságban terül el. A turistau­tak egész hálózata fut itt össze. A szállo­dák, turistaszállók minden igényt kielégí­tenek A Demánovai-völgy kezdetén egy 1300 m magas hegy oldalában nyílik és a bejárat alatt 40 m mélységben ágazik szét a Sárkány-barlang (Draöia jaskyőa) néven ismert jégbarlang. Különös szépsé­ge a sztalagmitokra és sztalagtitokra télen a síelőket szállítja át az Alacsony- Tátra legmagasabb gerincszakaszán, a hegyvidék déli lejtőjén, a 2004 m magas Chopokon át. A Srdieőko-szállótól jelzett turistaúton átsétálhatunk a Dumbier tete­jére, az Alacsony-Tátra legmagasabb pontjára. Mivel a Chopok lényegében az Alacsony-Tátra közepén van, keletre és nyugatra szép gerinctúrákat tehetünk A felkelés városában Az ország szívében, a Garam folyó (Hron) első nagy, déli irányú kanyarulata mellett a Körmöcbányai-hegység (Krem­­nické-hole), az Alacsony-Tátra és a Nagy­Fátra közötti medencében épült Szlovákia egyik legszebb fekvésű városa, az ötven­ezer lakosú Banská Bystrica. Történelmét a belváros őrzi, amely teljes egészében védett műemlék. Annak idején európai hírük volt a besztercei órakészítőknek, ezustmíveseknek, a fény mellett azonban ott volt az árnyék is: a kiuzsorázott bányamunkások elégedetlensége, gyakori felkelése, amelyet rendszerint vérbefojtot­­tak. A második világháború idején innen indult ki 1944. augusztus 29-én a Szlovák Nemzeti Felkelés, itt volt a szlovák nemzeti szervek, katonai és partizánalakulatok székhelye. A felszabadulás után nagy lendülettel épült ki a város. Új ipari üzemek létesültek, itt van köztársaságunk egyik legmodernebb cementgyára is. Négy ha­talmas lakótelep épült a város peremén, a kultúra szolgálatában áll operaegyüttese, állandó színháza, filharmonikus zeneka­igényes is. Legyünk óvatosak, ha autóval megyünk, mert a kanyarok egymás után következnek. Banská Bystricáról szép széles műúton közelíthetjük meg Podbrezovát a vidék fontos ipari központját ahol a J. Sverma vasgyár épült. Útközben álljunk meg Nemeckán. az ellenállás áldozatainak em­lékművénél, ahol a mészégetőben és. a kemencében a hitleristák sok hazafit pusztítottak el. Podbrezován áthaladva Bystrá felé kanyarodunk Tálé irányába. Ez a központi üdülőhely autocapinggel, mo­tellal, strandfürdővel és az elegáns Parti­zán-szállóval fogadja a vendéget. Ha Bystráról nem Tálé felé kanyaro­dunk, hanem Myto pod Öumbierom és Jarabá községek felé folytatjuk utunkat, a szerpentinekkel szabdalt alacsony-tátrai előhegység nyergére, a Certovicára érke­zünk. A mesébe illő tájhoz sok mende­ra, három múzeuma, szép fekvésű szabad­téri színpada. Az üdülők korszerű strand­fürdőt találnak itt a sízőket felvonó viszi fel az Urpin-hegyre, a Srnka-hegyen van Szlovákia egyik legnagyobb síugrósánca, s ezen kívül két nyáron is használható, műhóval ellátott ugrósánc. Télidőben itt minden második ember sítalpat cipel, és a síterep szinte a város utcáin kezdődik. A Közép-szlovákiai Kerület székhe­lyéről a Sureci-hágón végig erdők és hajdani bányászfalvak között vezet az út a közkedvelt siközpontba. Donovalvra. Ebben a völgykatlanban marad meg legtovább a hó, az északi lejtőn sokszor még májusban is nyüzsögnek a sizők. További kirándulóhelyei a környéknek a festői Spania dolina, természetvédelmi terület Staré Ногу, ahol még ma is sok csipkeverő asszonyt találunk, Korytnica, a 850 m magasságban épült fürdőhely, klimatikus üdülőhely. Tucatnyi vasas, szénsavas és keserű gyógyvize emésztő­szervi bántalmakat gyógyít. A Körmöci-hegység felé Banská Bystri­­cától 7 km-re Tajov, Jozef Gregor Tajovs­­ky író szülőhelye fölött is nagyszerű síterepek, felvonók és turistaház várja a hegyi sportok kedvelőit. Harmanec felé gyönyörű, hangulatos völgyben vezet az út, szépsége mészkőszirtjeivel párját ritkít­ja. További cseppkőbarlangot találunk itt az Izbicát, körülötte Európa legnagyobb és legöregebb tiszafa erdejével. Jelzett turis­taút vezet a barlangtól az 1270 m magasan épült KráTova studőa turistaszállóhoz. Az út. amilyen festői, a vezető számára olyan monda fűződik arról, hogyan „házasodnak itt az ördögök" a téli ítéletidőben. A másik úton, ha Podbrezován nem Tálé felé fordulunk, a vasgyáráról és hengerművéről ismert Breznón keresztül a Dobrocsi­­őserdőbe (Dobroősk^ prales) érkezünk Ez egy 57 hektáros természetvédelmi terület, 300 éves fákkal, ritka növényekkel és időnként medvékkel. Nemcsak ritka szép növényekben, népviseletben is gazdag ez a vidék. Polomka, Závadka nad Hronom, НеГра, Pohorelá, Varkovóa — a neve azoknak a községeknek, ahová érdemes betérni, hogy megnézzük ma is élő népművészetüket. A 900 m magasságban fekvő Sumiac községen kell keresztülmennünk, ha fel akarunk jutni a sokszor megénekelt Királv­­hegyre (Krárova hofa). Ragyogó kilátás nyílik innen egészen a Magas-Tátrára. A hegység Mátyás király emlékét őrzi. A monda szerint Mátyás, az igazságos, álruhában járt errefelé, és itt esett meg vele. hogy a helybeli földesúr kiutasította a házából. Végül is egy szegény juhásznál vacsorázott meg, majd felírta a falra, miközben egy aranyat rejtett a tányér alá: Hic fűit Mathias rex, comedit ova sex — Itt volt Mátyás király, megevett hat tojást. A Kráfova hofa alatt fejezzük be barangolásunkat a Felső-Garam mentén. Útközben értékes műemlékeket, ipari vá­rosokat hegyaljai faluk népművészetét, változatosan szép vidéket ismertünk meg és eljutottunk Szlovákia egyik további mesébe illő tájára, a Szlovák paradicso­mig. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom