Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-10-27 / 43. szám

hallgathatják el, kénytelenek bevallani: az Egyesült Álla­mokban 30 millió ember — vagyis minden hetedik állam­polgár! — él a létminimum alatt, más szóval a nyomor határán túl. Köztük több mil­lió gyermek. A nyomor határán túl élni a világ legfejlettebb tőkés or­szágában is azt jelenti, hogy az éhség mindennapi probléma a felnőtteknek, és minden nap külön megújuló tragédia a gyermekeknek. Charles Low, neves gyer­mekorvos megállapította (úgy is, mint az Amerikai Pediát­­riai Akadémia élelmezésügyi bizottságának elnöke), hogy „az éhség az Egyesült Álla­mokban kétségtelenül gyenge­elméjűséget okoz“. Az Egye­sült Államokban három és fél millió családban élnek szelle­mileg visszamaradott gyerme­kek, 75—80 százalékuk azért, mert az anya terhessége alatt nem juthatott megfelelő táp­lálékhoz, s a gyermekét sem tudta az alapvető normák sze­rint táplálni még élete első döntő 18 hónapjában sem. És közben a beteg gyermeket a slumok, favelák lakói még csak kezeltetni sem tudják. S a szegények sorsa nem jobb más burzsoá államokban sem. Ám időzzünk még egy kicsit a „korlátlan lehetőségek“ ha­zájában. Az idősebbek még emlékeznek rá, hogy az első világháború előtt is, utána is az európai könyvpiacot szinte elözönlötték a szirupos regé­nyek 4s később filmek) a sze­gény kis edénymosogató, cipő­­tisztító, liftboy, rikkancs és így tovább, szédületes karrierjéről. Hány ember vándorolt ki pél­dául ezeknek hatására! Azóta hosszú idő telt el, s azt hihet­­nők, az űrrepülések korában iparilag fejlett országban nin­csenek ilyesmire rászorulva a gyerekek. Nos, nem így van. A burzsoá társadalomban gyermekek egész légiói szorul­nak arra, hogy maguk keres­sék meg betevő falatjukat, sokszor még kisebb testvérei­két is. Az UNESCO-statisztika ada­tai szerint a fejlett tőkés or­szágokban 10—14 éves gyerme­kek alkotják a munkaerő­állomány 4 százalékát. Tíz­millió 6—15 éves gyermek kényszerül dolgozni, hogy hozzájáruljon a család puszta létének fenntartásához. És mi­vel tulajdonképpen illegálisan dolgoznak — semmilyen szak­­szervezet sem védheti meg őket, kiszolgáltatottságuknak semmi és senki sem szabhat határt. A kép még vázlatként sem teljes, a világ másik részében élő gyermekek nyomorúságá­nak tengeréből alig egy csepp felvillantása csupán. De talán sikerült érzékeltetnünk, miért volt oly szükséges a Gyerme­kek Nemzetközi Évének meg­hirdetése 1979-re. LÄNG ÉVA _________ о о ________ о о ______ ________ © S QJJ Ц6Ш [L ЕЛШ) [L _____ О О I Ж ) о @gg(Tjj[i4Ma^n-íD)rr@­SZLOVÁKIAI fflfozÄSOK Szülőföldem. Varázsa van ennek a szó­nak. Mennyi ragaszkodás, mennyi vallomás bújik meg benne; mennyi kép villan fel képzeletünkben, ha kimondjuk, ha erre a földre gondolunk, ahol bölcsőnk ringott. Büszkeséggel tölt el a tudat, hogy napról napra szebb, virágzóbb, gazdagabb; élete — amely a mi életünk is — egyre jobb, tartalmasabb. Hazánk — Csehszlovákia — gazdag or­szág. Csodás értékű természeti szépségei, műemlékekben élő történelme, szocialista országépítésünk eredményei növelik rang­ját, hírnevét szerte a világon. És vonzzák a külföldi látogatókat is, akik előtt szíve­sen tárjuk szélesre hazánk kapuját. A turistáknak, természetjáróknak igazi paradicsoma hazánk. Heteken ót baran­golhatnak vadregényes tájain, a szurdok­­völgyek sziklaberkeiben, a napfényes hegy­gerinceken, ahol az óriáscsúcsok között gyöngyszemekként bukkannak elő a mély­­vizű tengerszemek; vad sodrású potakok, folyók portjain, a barlangok labirintusában, a savanyúvízforrósok mellett épült üdülő­helyeken. Kirándulásokra csábítanak az ormokról letekintő évszázados várromok s a régi városok utcáin kézenfogva vezet maga a történelem a csipkézett tornyok, patinás-árkádos épületek között. A látogatókat mágnesként vonzza turis­ta- és üdülőközpontjaink légköre, kényel­met, pihenést, felüdülést nyújtó berende­zése, a nagyszerű síterepek. Az elmúlt év folyamán Csehszlovákiát több mint tizen­hét millió külföldi látogatta meg. öt mil­lióan jöttek hozzánk csupán a Magyar Népköztársaságból. Vendégeink többsége már jól ismeri nagyvárosainkat, Prágát, Bratislavát, Brnót, világhírű fürdőhelyeinket: Karlovy Varyt, Luhacovicét, Piesfanyt, Sliacot, Trencianske Teplicét. De sok olyan zeg­­zuga van hazánknak, ahol még mi sem jártunk. Sok szép élményt nyújtanak a csalló­közi termálfürdők, a völgyzárógátok kor­szerűen kiépített környéke, a népművésze­tükben gazdag hegyi faluk. A népművé­szet megbecsülését és szeretetét példáz­zák azok a rendezvények is, amelyek évente megismétlődnek Stráznicében, Vy­­chodnában, Gombaszögön (Gömbösek), Zselízen (Zeliezovce) és másutt az ország­ban. Hogy a hazánkba érkező látogatók me­lyiket válasszák a sok felkínált közül? Egyéni érdeklődés dolga. Csehszlovákia vendégszerető népe öröm­mel fogad mindenkit, jó pihenést, hazája, szülőföldje természeti szépségeit, történel­mi nevezetességeit nyújtja a látogatónak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom