Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-10-27 / 43. szám
hallgathatják el, kénytelenek bevallani: az Egyesült Államokban 30 millió ember — vagyis minden hetedik állampolgár! — él a létminimum alatt, más szóval a nyomor határán túl. Köztük több millió gyermek. A nyomor határán túl élni a világ legfejlettebb tőkés országában is azt jelenti, hogy az éhség mindennapi probléma a felnőtteknek, és minden nap külön megújuló tragédia a gyermekeknek. Charles Low, neves gyermekorvos megállapította (úgy is, mint az Amerikai Pediátriai Akadémia élelmezésügyi bizottságának elnöke), hogy „az éhség az Egyesült Államokban kétségtelenül gyengeelméjűséget okoz“. Az Egyesült Államokban három és fél millió családban élnek szellemileg visszamaradott gyermekek, 75—80 százalékuk azért, mert az anya terhessége alatt nem juthatott megfelelő táplálékhoz, s a gyermekét sem tudta az alapvető normák szerint táplálni még élete első döntő 18 hónapjában sem. És közben a beteg gyermeket a slumok, favelák lakói még csak kezeltetni sem tudják. S a szegények sorsa nem jobb más burzsoá államokban sem. Ám időzzünk még egy kicsit a „korlátlan lehetőségek“ hazájában. Az idősebbek még emlékeznek rá, hogy az első világháború előtt is, utána is az európai könyvpiacot szinte elözönlötték a szirupos regények 4s később filmek) a szegény kis edénymosogató, cipőtisztító, liftboy, rikkancs és így tovább, szédületes karrierjéről. Hány ember vándorolt ki például ezeknek hatására! Azóta hosszú idő telt el, s azt hihetnők, az űrrepülések korában iparilag fejlett országban nincsenek ilyesmire rászorulva a gyerekek. Nos, nem így van. A burzsoá társadalomban gyermekek egész légiói szorulnak arra, hogy maguk keressék meg betevő falatjukat, sokszor még kisebb testvéreikét is. Az UNESCO-statisztika adatai szerint a fejlett tőkés országokban 10—14 éves gyermekek alkotják a munkaerőállomány 4 százalékát. Tízmillió 6—15 éves gyermek kényszerül dolgozni, hogy hozzájáruljon a család puszta létének fenntartásához. És mivel tulajdonképpen illegálisan dolgoznak — semmilyen szakszervezet sem védheti meg őket, kiszolgáltatottságuknak semmi és senki sem szabhat határt. A kép még vázlatként sem teljes, a világ másik részében élő gyermekek nyomorúságának tengeréből alig egy csepp felvillantása csupán. De talán sikerült érzékeltetnünk, miért volt oly szükséges a Gyermekek Nemzetközi Évének meghirdetése 1979-re. LÄNG ÉVA _________ о о ________ о о ______ ________ © S QJJ Ц6Ш [L ЕЛШ) [L _____ О О I Ж ) о @gg(Tjj[i4Ma^n-íD)rr@SZLOVÁKIAI fflfozÄSOK Szülőföldem. Varázsa van ennek a szónak. Mennyi ragaszkodás, mennyi vallomás bújik meg benne; mennyi kép villan fel képzeletünkben, ha kimondjuk, ha erre a földre gondolunk, ahol bölcsőnk ringott. Büszkeséggel tölt el a tudat, hogy napról napra szebb, virágzóbb, gazdagabb; élete — amely a mi életünk is — egyre jobb, tartalmasabb. Hazánk — Csehszlovákia — gazdag ország. Csodás értékű természeti szépségei, műemlékekben élő történelme, szocialista országépítésünk eredményei növelik rangját, hírnevét szerte a világon. És vonzzák a külföldi látogatókat is, akik előtt szívesen tárjuk szélesre hazánk kapuját. A turistáknak, természetjáróknak igazi paradicsoma hazánk. Heteken ót barangolhatnak vadregényes tájain, a szurdokvölgyek sziklaberkeiben, a napfényes hegygerinceken, ahol az óriáscsúcsok között gyöngyszemekként bukkannak elő a mélyvizű tengerszemek; vad sodrású potakok, folyók portjain, a barlangok labirintusában, a savanyúvízforrósok mellett épült üdülőhelyeken. Kirándulásokra csábítanak az ormokról letekintő évszázados várromok s a régi városok utcáin kézenfogva vezet maga a történelem a csipkézett tornyok, patinás-árkádos épületek között. A látogatókat mágnesként vonzza turista- és üdülőközpontjaink légköre, kényelmet, pihenést, felüdülést nyújtó berendezése, a nagyszerű síterepek. Az elmúlt év folyamán Csehszlovákiát több mint tizenhét millió külföldi látogatta meg. öt millióan jöttek hozzánk csupán a Magyar Népköztársaságból. Vendégeink többsége már jól ismeri nagyvárosainkat, Prágát, Bratislavát, Brnót, világhírű fürdőhelyeinket: Karlovy Varyt, Luhacovicét, Piesfanyt, Sliacot, Trencianske Teplicét. De sok olyan zegzuga van hazánknak, ahol még mi sem jártunk. Sok szép élményt nyújtanak a csallóközi termálfürdők, a völgyzárógátok korszerűen kiépített környéke, a népművészetükben gazdag hegyi faluk. A népművészet megbecsülését és szeretetét példázzák azok a rendezvények is, amelyek évente megismétlődnek Stráznicében, Vychodnában, Gombaszögön (Gömbösek), Zselízen (Zeliezovce) és másutt az országban. Hogy a hazánkba érkező látogatók melyiket válasszák a sok felkínált közül? Egyéni érdeklődés dolga. Csehszlovákia vendégszerető népe örömmel fogad mindenkit, jó pihenést, hazája, szülőföldje természeti szépségeit, történelmi nevezetességeit nyújtja a látogatónak.
