Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-10-27 / 43. szám
GABCÍKOVO- NAGYMAROS KÉPZELETBELI HAJÓKIRÁNDULÁS A tizenhárom évig tartó építkezés pontos tervét, feladatait részeire bontva már jól ismerik a beruházók, kivitelezők. Bratislavában a Vízgazdasági Építkezések Beruházó Vállalata belügyi koordinációs osztályán térképek, makettek mutatják, milyen lesz a Bős-Nagymaros Vízilépcsőrendszer. Novakovió Peter mérnök, osztályvezetővel képzeletben tizenhárom évet előre lépünk az időben, s 1991 decemberében hajókirándulásra indulunk a Duna bratislava—budapesti útszakaszán. A Duna vize már Bratislava alatt szélesedik. Minél közelebb érünk a Körtvélyes (HruSov) — Dunakiliti tárolóhoz, a partok annál jobban távolodnak tőlünk. A 60 négyzetkilométeres tároló alsó részének szélessége eléri a 4,5 kilométert, hosszúsága meghaladja a 16 kilométert. A tároló partján hétvégi házakban, üdülőközpontokban pihennek az emberek. A több mint 200 millió köbméter vizet tartalmazó tároló kedvező feltételeket nyújt a vízisportok kedvelőinek. Ez a víztároló teszi lehetővé a Bősi Vizierőtelep csúcsüzemeltetését. Hajónk a tároló bal oldalán halad. Az új üzemvízcsatorna torkolatánál megpillantjuk a Dunakiliti Duzzasztóművet, mely a Duna 1842 fkm szelvényében, jobb parti átvágásban épült. Ez a duzzasztómű alkalmas a régi Duna-mederben és az üzemcsatornában megosztott árvíz — melynek előfordulási lehetőségét tízezer évre kiszámították — levezetésére. A 17 kilométer hosszú üzemvízcsatornán hajózunk Bős felé. A régi Duna-meder és mellékágai tőlünk jobbra vannak, de mi ezt nem látjuk, mert a közbeeső szigetek, erdők, rétek, szántóföldek töltik ki. Három falu található a szigeten: Doborgaz (Dobrohosf), Vajka (Vojka n/D) és Bodak (Bodíky). A szigetre az üzemvízcsatornán keresztül a Keszölcés ( Kyselica) melletti kompon közlekedünk. El sem akarjuk hinni, hogy a 18 méteres terep feletti magasságban halad hajónk, mely a szigetelt szelvényű felvízcsatorna töltéseinek maximális magassága. A víz legkisebb szélessége 280 méter, de a Bősi Vízilépcső előtt 650 méterre szélesedik. És már itt is vagyunk, a vízierőtelepet, hajózsilipeket, és árapasztókat magába foglaló Bősi Vízlépcsőnél. A vízierőtelepbe nyolc darab függőleges tengelyű Kaplan turbina kerül. Úgy mint Nagymarosnál. A két vízierőtelep évi átlagos energiatermelése 3,6 milliárd kWó, melynek 40 százaléka a napi öt órán át szolgáltatott csúcsenergia. Magyarország és Csehszlovákia ebből egyforma arányban részesül, s ez a villamosenergia évente 700 ezer tonna import kőolaj beszerzésétől mentesíti mindkét országot! A vízierőteleptől balra levő hajózsilipek segítségével tíz perc alatt bejutunk az alvízcsatornába. A hajózsilipek szükség esetén részt vehetnek az árvíz és a jég levezetésében is. A vízlépcső feletti tíz méter széles közúti híd a nemzetközi forgalmat is elősegíti. Az alvízcsatornán 8,2 kilométeres hosszúságban haladunk Szap (Palkovióovo) felé, ahol a műcsatorna újból találkozik a régi Dunával. Az alvizcsatorna két oldalán töltések nyújtanak védelmet a Duna vísszaduzzadó árvizei ellen. Most, hogy újból látom az öreg Duna-medret, felmerül bennem a kérdés: mi lett a sorsa az „elhagyott medernek"? Kísérőm erre is ad feleletet: — Levezeti az üzemvízcsatorna vízáteresztését meghaladó árvízmennyiséget, a tárolóból kibocsájtásra kerülő jeget és hordalékot, valamint a mederben kisvíz időszakában meghagyott frissítő vizet. A feladatok megoldásakor a környezetvédelem érdekeit alapvető szempontként vettük figyelembe. Szaptól Kolozsnémáig (Klizská Nemá) változatlan marad a Duna. Azután újból kezd a víz emelkedni: már érezni a Nagymarosi Duzzasztómű hatását. A jó hajózási feltételeket ezen a szakaszon mederszabályozással, kotrással biztosítják. A folyót védelmi létesítmények szegélyezik egészen Budapestig. GONDTERHELTEN Amíg erre a hajókirándulásra a valóságban is sor kerülhet sok víz lefolyik a Dunán. Bős bekerül a történelembe, híre bejárja Európát. Persze ez jelenleg még az itt élő embereknek, a község vezetőinek öröm helyett inkább gondot, aggódást jelent. — Csaknem két évtizeden át készültünk e változásra. S most mégis meglepetésként ért. Hirtelén, szinte minden komolyabb előkészületek nélkül szakadt minden gond a nyakunkba — fogad Csicsay Ottó, a helyi nemzeti bizottság elnöke. Bősnek jelenleg ötezer lakosa van. A szolgáltatások színvonala, a lakosságról való gondoskodás pillanatnyilag vagy még pontosabban fél évvel ezelőtt AZ ÉVSZÁZAD LEGNAGYOBB ÉPÍTKEZÉSE о о megfelelőnek bizonyult. Az építkezés megkezdésekor az első gond az étkeztetés és elszállásolás biztosításában jelentkezett. A községben csak egy nyolcvan személy ellátására elegendő étterem van, ahol jelenleg három váltásban háromszázan ebédelnek. — Már kimértük a helyet a 400 férőhelyes étteremnek, de hol van még az, amíg elkészül! Nekünk pedig már most szükségünk lenne rá-jegyzi meg Bodó Teodor, a falusi pártszervezet elnöke. A községben egyre több idegen fordul meg. Év végéig ötszáz munkásnak kell az építkezésen dolgozni. Számuk 1 983-ig állandóan emelkedik. S nekik nemcsak kosztot és szállást kell biztosítani, hanem művelődési, szórakozási lehetőségeket is! A meglevő szolgáltatás és üzlethálózat sem elégíti ki majd az igényeket. Ezek a problémák nemcsak Bősön, hanem a vízlépcsőrendszer építkezésétől érintett többi községben is felmerülnek. 1984-ben a csehszlovákiai részen 6300 ember fog dolgozni. Ezeknek az egyharmada csallóközi lakos; a többieknek ideiglenes otthont kell teremteni, aminek a negatív hatását sem lehet majd elkerülni. Both Jenő hnb-titkárnak ráncba fut a homloka: — Most még mindennek a kezdetén vagyunk. Tudjuk, hogy községünk nagy átalakulás előtt áll: Aggodalommal tölt el ez minket... Az aggodalomba persze büszkeség is vegyül, hiszen az évszázad legnagyobb építkezésének lehetünk tanúi, résztvevői. Már ismerjük a vízilépcsőrendszer építésének előnyét: a nemzetközi hajóút jelentőségét, a villamosenergiatermelés fontosságát, az üdülési lehetőségek távlatait, de nem tudjuk, hogyan fog mindez hatni a mezőgazdaságra Csallóközt jelenleg úgy tartjuk számon, mint az ország éléskamráját. Gondolkodóba ejti tehát az embert, hogy ez az építkezés, mely tízezer hektár mezőgazdasági földterületet foglal el, aminek egyharmada szántóföld, a talajvizek szintjét is csökkentheti s ez negatívan befolyásolhatja a terméshozamot. Kováts Gyula mérnök, a Bősi Állami Gazdaság igazgatója szerint erről senki sem mondhat pontos véleményt. Igaz, hogy a vízgazdálkodási szakemberek kísérleteik alapján nagyon bíznak a föld struktúrájának zavarmentességében, de a víz útja a föld alatt kiszámíthatatlan; a legpontosabb kísérletezést is megcáfolhatja... A bősi ÄG földterületéből eddig 300 hektárt kötött le az építkezés, s az évek folyamán eléri majd a 800 hektárt. A csökkenő terület terméshozamát, termésmennyiségét a meglevő parcellák intenzívebb kihasználásával szeretnék pótolni. Bős község vezetői reálisan néznek az építkezés elé. De vajon mit vált ki ez abban az emberben, aki élete nagyobbik részét a folyón töltötte? Varga László 4 1937 óta kormányos a Dunán. Négy hónap múlva nyugdíjazzák. — Féltem az erdőt, s benne az élővilágot. És a halak miatt is aggódom... Ki tudja mi vár rájuk, amíg elkészül ez a vízierőmű?! De azért egy kicsit örülök is. Hajóskollégáimnak könnyebb dolguk lesz a kormánynál... Nagy Magdolna, Both Erzsébet, Bodó Margit bősi asszonyok számára mit jelent a községük határában épülő vízierőmű ? — El sem tudjuk képzelni, milyen lesz. Most csak azt látjuk, hogy a földtolók tönkreteszik a drága termőföldet. De mire elkészül, várossá fejlődik Bős! A HELYSZÍNEN Kelemen Ottóval, a műszaki ellenőrző csoport vezetőhelyettesével megállunk a 18. és 19. kilométer között. Bokáig érő sár, halomnyi föld, mély gödrök, víz tárul elénk. Kiteríti a térképezés rámutat. — Az alvizcsatorna szélén állunk. Az előttünk' levő részen 20—22 méteres mélységben kell kikotorni a földet, ami már folyamatban van. Ez itt szántóföld volt; a termőréteget leszedjük, s hogy ne vesszen kárba, teherautóval elhordjuk az állami gazdaság eddig terméketlen területére. Az agyagos és kavicsréteget is külön rakjuk, hogy ezt később felhasználhassuk. Aztán a távolba mutat. — Látja ott azt az épületet? Az valamikor kaszárnya volt, jelenleg irodahelyiség, s két év múlva ott, a Tejkemajornál elkezdődik a vízlépcső építése. Néhány évig itt mást sem lát majd az ember,csak túrást. De műszakilag nagyon pontos munkát igényel ez az előkészület. Ez adja az alapját az egész vízlépcsőrendszernek. Pontos magyarsággal sorolja a műszaki adatokat, számokat, szakkifejezéseket. Nem állom meg kérdés nélkül: honnan került ide? — Fülekről. (FiTakovo). Azt hiszem, rajtam kívül nagyon sok hazai fiatal szakembert vonz majd ide ez az építkezés. Óriási lehetőséget rejt magában. Nemcsak a szakemberek, de a munkások is tudatosítják, mi készül itt. S részese, alkotója lenni egy ilyen nagy műnek, magában véve is megtiszteltetés! A JÖVŐ NEMZEDÉKE Bős utcáján egymás után haladnak a földdel megrakott tehergépkocsik. Puskás-Pisti és Fekete Évi iskolatáskájukat szorongatva mennek az út szélén.
