Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-10-05 / 40. szám

щ у mm ■if a T Li T 3 V м Я IT « у 1Г # Ч ТОШ kietlen, vad és barátságtalan, az emberkéz nehezen szelídítheti lieg. Festői, nyugalmat árasztó zugok mel­lett haladunk el, de alig néhány kilométer után félel­metesen zord hegyek állják utunkat, amelyek fenyege­tőn hasogatják a magasságokat, mintha párbajra akar­nák kihívni az Ararát örök hó borította ormait. Kő és megint csak kő. Kérlelhetetlen ellensége a földműve­lőknek. Vagy száz kilométernyire a hegyóriásoktól terülnek el a termőföldek táblái, ahol gondos művelés nyomán érik be az egyik legszebb egzotikus gyümölcs, a gránát­alma. Sajnos, nincs rá időnk, hogy legalább egyet­­egyet azon frissiben a fáról szakítsunk le, tehát veszünk belőle kettőt a híres-neves jereváni piacon. Utunk most végtelen gabonaföldek és dohányültetvé­nyek között vezet. Aztán felfedezzük a sokszor meg­énekelt nedű forrását, tekintetünk tengernyi szőlőtőkét pásztáz végig, a rendezett glédák sziklás talajból kapaszkodnak a karókra és nyújtogatják indáikat az érlelő, perzselő napkorong felé. Lehet, hogy csak a lát­ványtól és a hőségtől felkorbácsolt érzékeink játéka, de úgy tűnik, mintha a levegőben az örmény konyak mámoritó illata úszna. A szőlő, amiből a világhírű bor­párlat készül, valóban ennek a földnek őshonos ter­méke, magyarázza kísérőnk. Kisvártatva már be is lépünk a szeszfőzde kapuján, s itt már valóságosan, félreérthetetlenül leng körül bennünket az ismert aroma, szó sem lehet érzéki csalódásról. A szeszfőzdét a múlt században alapították, ma nagyüzemmé fejlődött tizen­két fajta termékét a világ minden részébe szállítják. A föld alatt épültek a speciális pincék, amelyekben érik a konyak. Egy ismert szovjet író találóan jegyezte meg az Ararát nevű pincéről: „Nehezebb kimászni az Ararát­­ból, mint fölmászni az Ararátra“. Visszatérünk a fővárosba. A jereváni vásárcsarnok terjedelmes „strandjain“, a hullámzó emberáradat zsi­vajában újabb felfedezést tettünk: festeni valóan szép barackok halmait. Csak a nevük más: prumus armenica - örmény szilva. Európai asztalok különleges csemegéje. Asszonyok ismeretlen fűszereket és aromatikus füveket kínálnak, csomagba kötött parányi hagymát is, amelyet Örményországban kenyértésztából készült lángosba - a lovasba sütve tálalnak. És aztán minden lépésnél paradicsom, uborka, kicsit távolabb halak - minden­minden hazai termék. Micsoda változatosság, mondogatjuk, kezünkben me­lengetve, simogatva a gránátalmát. Zordon tájok, ame­lyekre talán csak a hegymászók tévednek, klimatikus fürdők, naptól perzselt fűvel borított hegyoldalak, virág-4. zó, dús termésű gyümölcsöskertek, hideg vizű tavak sima tükre, amelyek mindegyikéhez legendák fűződnek. Az egyik legismertebb az Ahtamar-tó mondája. A monda szerint réges-régen a Van-tó partján - amely eredeti­leg Örményországhoz tartozott - élt világszép Tündér Tamara. Ebbe a tündérbe igencsak beleszeretett egy deli legény, aki napnyugta után minden este átúszta a tavat, hogy találkozzék szerelmesével, s Tamara fák­lyával világított, úgy mutatta az irányt. Egy este gonosz emberek gúzsba kötötték Tamarát. A legény úszni kez­dett, de az irányjelző fény ezúttal nem gyulladt ki a túlsó parton. Mire elért a tó közepére, kimerültén kiáltott: Tamara, ah TamaraI És szerelmesének nevével az ajkán, elmerült a habokban, a tó sötét vize örökre elnyelte. Azóta Ahtamar a tó neve. Elmentünk megnézni a tavat. Partján a tündér ma­gasba emelt karú szobra áll. Egy másik nagy tavat is útba ejtettünk - a Szevan­­tót. Meredek partján merészen tervezett üdülőház emel­kedik a magasba. Borongás volt az idő, s már csak egy pillantás a tó vizére is elég volt ahhoz, hogy ki­rázzon bennünket a hideg. De kárpótlásul kitűnő sze­­vani halakból készült csemegét kaptunk. Szegényesnek tűnnek a szavak az örmény tájak sajá­tos, ellentétes, varázslatos szépségének leírására. De a képek talán hozzátesznek valamit.. ANNA GROSSMANNOVA Foto: IGOR GROSSMANN 1. Az Ahtamar-tó partján Tündérszép Tamara szobra, aki úgy vesztette el szerelmesét, mint a görög Héro az ő leanderét. 2. A jereváni vásárcsarnokban reggeltől estig nagy a nyüzsgés. 3. Jereván forgalmas utcáin. . A 2000 m magasságban hűvös és végtelenül tiszta a Szevan-tó vize. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom