Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-31 / 35. szám

[1д И 1 ч !Г?пП?|Т^1 A montreali olimpia előtt jqzt Bra­­tislavában néhány kubai atléta társa­ságában. Már akkor is Alberto Juan­­torenának hívták, „neve" mégsem volt. Az ünnepi megnyitón is csupán ma­gas termetével tűnt ki. A négyszáz méteres síkfutásban állt rajthoz. Ami­kor a táv felénél tartott — ebben a számban teljesen szokatlanul —, már olyan előnye volt, mintha a többi versenyzőnek legalább az egyik lába fából lett volna. A közönség szótlanul csodálkozott. Csak amikor a győztes Alberto idejét kiírták, tört ki a nagy taps. Izmaim ismerik ennek a távnak, és a vele rokon 800 méternek minden követelményét. A kubai atléta futását látva éreztem, hogy Juantorena a montreali olimpia sokáig ragyogó csil­laga lesz. Neve azóta fogalommá vált az atlé­ták körében és a közönségre is mág­nesként hat, nemcsak eredményeivel, hanem egy igazi sportolóhoz illő ma­gatartással is. Alberto Juantorena az utóbbi évek­ben is rendszeresen ellátogat Bra­­tislavába. Az idei Pravda — Televízió Slovnaft, immár tizenkilencedszer megrendezett nemzetközi atlétikai ver­senyen ismét rajtolt. Megszerette a jó légkörű, színvonalas rendezvényt. Esztétikus, lendületes, könnyed futá­sát mi is megcsodáltuk. Sokan sajnál­ják, hogy Alberto nem tízezer métert fut. Kép és szöveg Nagy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom