Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-24 / 4. szám
о о UFEBRUÁR KÖSZÖNTÉSE ELŐTT Számos példát hozhatnánk fel arra, milyen felbecsülhetetlen értékeket hoztak létre országszerte, hány értékes javaslat, elképzelés és hasznos ötlet adott mór tartalmat a felajánlásoknak. Az elmúlt esztendőben új eredmények születtek. A jubileumi évet alkotó tettekkel köszöntötte az ország népe. Ez a lelkesedés a mai napig tort, hiszen a februári győzelem 30. évfordulóját ünnepeljük nemsokára. Az ünnepi előkészületekről, a szinte mindennap születő új felajánlásokról beszélt Vanyek Anna, a Szlovákiai Nőszövetség galántai járásának titkára:- A jubileumi évben végzett munka, az aktivitás és kezdeményezés, egyetlen esztendővel sem hasonlítható össze, örömmel tapasztaljuk, hogy a nőszervezetek felajánlásai konkrétak és magas erkölcsi értékűek. Ezt bármelyik faluban lemérhetjük, ha a falufejlesztésben, a szolgáltatások javításában elért eredményeket, vagy a választási program teljesítését tesszük mérlegre. A februári évforduló előkészületei az év elejétől folynak. Egymást követően kapjuk a híreket, hol milyen ünnepi műsorral lépnek színpadra az ünnepi esteken. A felajánlásokról szóló jelentésekben a tervfeladatok túlteljesítése, a választási program támogatása, különböző társadalmi munka elvégzése kerül az előtérbe. A december óta beérkezett felajánlások értéke külön tartalmat ad a szervezeti életnek. Az óvoda és bölcsőde építése elsőrendű társadalmi érdek. A nőszervezetek mindig kezdeményezői voltak az óvodák, bölcsődék építésének és ez az idén is fő feladatuk, a „Mindent az emberért“ mozgalomban való részvétel. A galántai járásban az óvodák építésében való részvételre eddig huszonkétezer órát jegyeztek elő a szervezetek, de biztos vagyok abban, hogy az elkövetkező hetekben a társadalmi munkára felajánlott órák száma tovább növekszik majd. Munka- és lakóhelyünk vonzóbbá tétele életünk szépségének, jó közérzetünknek egyik feltétele. Elég, ha csak néhány községbe látogatunk el, meggyőződhetünk róla, milyen szép eredményeket értek el. A virágos, rendezett utcák, parkok a szorgos osszonyi kezek munkáját dicsérik. Ez a mozgalom tovább ól, fejlődik. Huszonhatezer órát ajánlottak fel környezetük szépítésére a nőszervezetek. A szervezetekben nagy gondot fordítanak az ideológioi nevelő munkára is. Nincs olyan község, olyan szervezet, ahol ne rendeznének iskolázásokat, különböző tanfolyamokat, politikai, egészségügyi és más előadásokat, kiállításokat. Érdeklődés és őszinte tenniakarás jellemzi a nőszervezetek munkáját. S most a februári győzelem 30. évfordulója évében ez még jobban fokozódik. Tanulság és erőgyűjtés A Rudé Právo, a Pravda és az Üj Szó cikket tett közzé a CSKP KB 1968 januári ülésének 10. évfordulóján, hogy egy évtized távlatából újra tudatosítsuk, legfontosabb feladatunk kommunista pártunk vezető szerepének marxista—leninista érvényesítése. Tíz évvel ezelőtt, 1968. január 5-én ért véget a CSKP KB ülése, amelynek határozataiban kifejezésre jutott az a törekvés, hogy leküzdjék a párt és a társadalom válságát, a párt és akkori vezetősége tevékenységéből, valamint az irányításból kiküszöböljék azt, ami nehézségeket okozott és gátolta hazánk további fejlődését. Elsősorban a párt és a társadalom irányítása lenini alapelveinek következetes megújításáról, a párt életében, valamint az állami szervek és a társadalmi szervezetek tevékenységében a lenini normák érvényesítéséről volt szó, összhangban a nép és a szocializmus érdekével, hogy a társadalmi élet minden területén reagáljunk a fejlődés által fölvetett új jelenségekre. A januári ülés eredményeit ennek szellemében fogadta pártunk tagságának és népünknek döntő többsége is — szögezi le az írás. A továbbiakban hangsúlyozza, hogy a januári ülést főleg az akkori bonyolult helyzet bíráló elemzésének igénye tette szükségessé. Fontos volt, hogy a párt központi bizottsága ne csak választ adjon arra az indokolt elégedetlenségre, amely fokozatosan növekedett mindenütt, a különböző szintű pártszervekben, a pártszervezetekben és a széles nyilvánosságban is, hanem az is, hogy élére álljon az építő szándékú bírálatnak és megtegye a megfelelő intézkedéseket. Ezt csak a párt központi bizottságának ülése tehette meg. A párt politikájába vetett bizalom megújításának és a párt új aktivitása megalapozásának útján az első elkerülhetetlen lépést a párt vezetőségében eszközölt változások kellett hogy képezzék. Ismeretes, hogy a januári ülés ezeket a változásokat végrehajtotta. A. Novotnyt felmentette a CSKP KB első titkárának tisztségéből. Ezzel egyidejűleg határozatában megerősítette, hogy az ülésen bírált fogyatékosságok okát a párt és a társadalom fokozatosan növekvő, mély gyökerű válsága okozta. Ezeknek a fogyatékosságoknak közös nevezője volt a vezető szerep gyöngülése, a leninizmustól való különféle elhajlások és az osztályszemlélet nélküli hozzáállás. A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai (1970 decembere) pontosan jellemzik a válságot és előidézésének okait. Ez a dokumentum rámutat arra a rohamos és bonyolult fejlődésre, amelyen társadalmunk a szocialista forradalmi átépítés során ment át. Ebben a folyamatban a pártnak és a munkásosztálynak fokozatosan kellett elsajátítania az irányítás és a kormányzás művészetét, miközben előfordultak hibák és közismert tragikus tévedések is. Éppen a feladatok újszerűségéből és bonyolultságából eredő nehézségek leküzdésénél és az ún. személyi kultusszal összefüggő súlyos torzulások helyrehozásánál volt különösképpen fontos az olyan eljárás, amely megszilárdította volna a nép széles rétegeinek a pártba vetett bizalmát, nehogy a tettek ellentmondásba kerüljenek a szavakkal. Röviddel a januári ülés után megmutatkozott, hogy a párt új vezetősége, amelynek élén A. Dubéek állt, politikailag nem egyöntetű, nem egységes, és általában gyönge, teljesen határozatlan. Megmutatkozott, hogy képtelen biztosítani a januári ülés határozatainak megvalósítását, és semmiképp sem képes visszaverni a jobboldal frontális támadását. A jobboldalnak hihetetlenül rövid idő alatt sikerült felbomlasztania a népgazdaságot. Bár felélénkítését, dinamizmusának megújítását ígérgette, a katasztrófa szakadékénak szélére sodorta. Ezen a területen különösképpen szembetűnően megnyilvánult tevékenységének népellenes jellege. Minden azt a célt szolgálta, hogy felszámolják a népnek a szocialista építés során elért szociális vívmányait és bevezessék a dolgozó ember érdekei fölött elsikló piaci szocializmust. Alexander Dubcek a jobboldal nyomásának tel’es mértékben engedett. Tévútra vezette a becsületes emberek ezreit, akik hittek neki és akiknek csalódást okozott. Megengedte és eljárásával elősegítette azt, hogy a pártban bomlás következzen be, hogy a párt elvesztette marxista-leninista jellegét. Ezen időszak fejlődésének objektív elemzése megerősíti, hogyha a legközelebbi szocialista szövetségeseink idejében nem nyújtanak internacionalista segítséget nekünk, a munkásosztály és a dolgozó nép hatalma hazánkban vereséget szenved. Ennek beláthatatlan következményei lettek volna nemcsak népünkre, hanem az európai békére nézve is, a szocializmus pozíciói veszélyben forogtak volna, és ez ártott volna az egész nemzetközi forradalmi mozgalomnak. Amikor megemlékezünk január 10. évfordulójáról és a januárt követő fejlődésről, különös erővel tudatosítjuk a CSKP KB 1969. évi áprilisi ülésének jelentőségét és azt a szerepet, amelyet a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság leküzdése, valamint a párt és az egész társadalmunk újabb fellendítése érdekében Gustáv Husák elvtárs játszott. Mindenekelőtt az 6 érdeme volt, hogy a marxista-leninista erők egyesültek és a párt újból teljesíthette a munkásosztály forradalmi élcsapatának a szocialista társadalom vezető erejének küldetését, maga köré tömörítve az igazi hazafiakat és internacionalistákat, akik tudatában vannak a saját népükkel és az egész forradalmi mozgalommal szemben viselt nagy politikai felelősségüknek. Közeleg a februári győzelem 30. évfordulója. Február 30. évfordulóját merész és reális tervekkel, világos programmal köszöntjük, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa határozott meg. E program megvalósításával teljesítjük az előző nemzedékek forradalmi hagyatékát. Ez a hagyaték szorosan összefüggő két feladatot foglal magába: a szocializmus értékei alkotó munkával történő fejlesztésének és megsokszorozásának a kötelességét is, azt, hogy szemünk fényeként oltalmazzuk a szocialista forradalom és a szocialista országépítés vívmányait. Ne feledkezzünk meg a kötelességeink egyikéről sem, ne feledkezzünk meg múltunkról, a szocialista jelenünkért vívott bonyolult és nagy harcok történetéről sem, amelyek során pártunk, népünk óriási tapasztalatokat gyűjtött. 3
