Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-01-24 / 4. szám

о о U­FEBRUÁR KÖSZÖNTÉSE ELŐTT Számos példát hozhatnánk fel arra, milyen felbecsülhetetlen értékeket hoztak létre országszerte, hány értékes javaslat, elképzelés és hasznos ötlet adott mór tartalmat a felajánlásoknak. Az elmúlt esztendőben új eredmények születtek. A jubileumi évet alkotó tettekkel köszöntötte az ország népe. Ez a lelkesedés a mai napig tort, hiszen a februári győzelem 30. évfordulóját ünnepeljük nemsokára. Az ünnepi előkészületek­ről, a szinte mindennap születő új felajánlásokról beszélt Vanyek Anna, a Szlovákiai Nőszövetség galántai járásának titkára:- A jubileumi évben végzett munka, az aktivitás és kezdeményezés, egyetlen eszten­dővel sem hasonlítható össze, örömmel tapasztaljuk, hogy a nőszervezetek felajánlá­sai konkrétak és magas erkölcsi értékűek. Ezt bármelyik faluban lemérhetjük, ha a falufejlesztésben, a szolgáltatások javításában elért eredményeket, vagy a választási program teljesítését tesszük mérlegre. A februári évforduló előkészületei az év elejétől folynak. Egymást követően kapjuk a híreket, hol milyen ünnepi műsorral lépnek színpadra az ünnepi esteken. A fel­ajánlásokról szóló jelentésekben a tervfeladatok túlteljesítése, a választási program támogatása, különböző társadalmi munka elvégzése kerül az előtérbe. A december óta beérkezett felajánlások értéke külön tartalmat ad a szervezeti élet­nek. Az óvoda és bölcsőde építése elsőrendű társadalmi érdek. A nőszervezetek mindig kezdeményezői voltak az óvodák, bölcsődék építésének és ez az idén is fő feladatuk, a „Mindent az emberért“ mozgalomban való részvétel. A galántai járásban az óvodák építésében való részvételre eddig huszonkétezer órát jegyeztek elő a szer­vezetek, de biztos vagyok abban, hogy az elkövetkező hetekben a társadalmi munkára felajánlott órák száma tovább növekszik majd. Munka- és lakóhelyünk vonzóbbá tétele életünk szépségének, jó közérzetünknek egyik feltétele. Elég, ha csak néhány községbe látogatunk el, meggyőződhetünk róla, milyen szép eredményeket értek el. A virágos, rendezett utcák, parkok a szorgos osszonyi kezek munkáját dicsérik. Ez a mozgalom tovább ól, fejlődik. Huszonhatezer órát ajánlottak fel környezetük szépítésére a nőszervezetek. A szervezetekben nagy gondot fordítanak az ideológioi nevelő munkára is. Nincs olyan község, olyan szervezet, ahol ne rendeznének iskolázásokat, különböző tan­folyamokat, politikai, egészségügyi és más előadásokat, kiállításokat. Érdeklődés és őszinte tenniakarás jellemzi a nőszervezetek munkáját. S most a februári győzelem 30. évfordulója évében ez még jobban fokozódik. Tanulság és erőgyűjtés A Rudé Právo, a Pravda és az Üj Szó cikket tett közzé a CSKP KB 1968 januári ülésének 10. év­fordulóján, hogy egy évtized távlatából újra tuda­tosítsuk, legfontosabb feladatunk kommunista pár­tunk vezető szerepének marxista—leninista érvénye­sítése. Tíz évvel ezelőtt, 1968. január 5-én ért véget a CSKP KB ülése, amelynek határozataiban kife­jezésre jutott az a törekvés, hogy leküzdjék a párt és a társadalom válságát, a párt és akkori vezető­sége tevékenységéből, valamint az irányításból ki­küszöböljék azt, ami nehézségeket okozott és gátolta hazánk további fejlődését. Elsősorban a párt és a társadalom irányítása lenini alapelveinek követke­zetes megújításáról, a párt életében, valamint az állami szervek és a társadalmi szervezetek tevé­kenységében a lenini normák érvényesítéséről volt szó, összhangban a nép és a szocializmus érdekével, hogy a társadalmi élet minden területén reagáljunk a fejlődés által fölvetett új jelenségekre. A januári ülés eredményeit ennek szellemében fogadta pár­tunk tagságának és népünknek döntő többsége is — szögezi le az írás. A továbbiakban hangsúlyozza, hogy a januári ülést főleg az akkori bonyolult hely­zet bíráló elemzésének igénye tette szükségessé. Fontos volt, hogy a párt központi bizottsága ne csak választ adjon arra az indokolt elégedetlenség­re, amely fokozatosan növekedett mindenütt, a kü­lönböző szintű pártszervekben, a pártszervezetekben és a széles nyilvánosságban is, hanem az is, hogy élére álljon az építő szándékú bírálatnak és meg­tegye a megfelelő intézkedéseket. Ezt csak a párt központi bizottságának ülése tehette meg. A párt politikájába vetett bizalom megújításának és a párt új aktivitása megalapozásának útján az első elke­rülhetetlen lépést a párt vezetőségében eszközölt változások kellett hogy képezzék. Ismeretes, hogy a januári ülés ezeket a változásokat végrehajtotta. A. Novotnyt felmentette a CSKP KB első titkárá­nak tisztségéből. Ezzel egyidejűleg határozatában megerősítette, hogy az ülésen bírált fogyatékosságok okát a párt és a társadalom fokozatosan növekvő, mély gyökerű válsága okozta. Ezeknek a fogyaté­kosságoknak közös nevezője volt a vezető szerep gyöngülése, a leninizmustól való különféle elhajlá­sok és az osztályszemlélet nélküli hozzáállás. A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai (1970 decembere) pontosan jellemzik a válságot és elő­idézésének okait. Ez a dokumentum rámutat arra a rohamos és bonyolult fejlődésre, amelyen társa­dalmunk a szocialista forradalmi átépítés során ment át. Ebben a folyamatban a pártnak és a munkásosztálynak fokozatosan kellett elsajátítania az irányítás és a kormányzás művészetét, miközben előfordultak hibák és közismert tragikus tévedések is. Éppen a feladatok újszerűségéből és bonyolult­ságából eredő nehézségek leküzdésénél és az ún. személyi kultusszal összefüggő súlyos torzulások helyrehozásánál volt különösképpen fontos az olyan eljárás, amely megszilárdította volna a nép széles rétegeinek a pártba vetett bizalmát, nehogy a tettek ellentmondásba kerüljenek a szavakkal. Röviddel a januári ülés után megmutatkozott, hogy a párt új vezetősége, amelynek élén A. Dubéek állt, politikailag nem egyöntetű, nem egységes, és általában gyönge, teljesen határozatlan. Megmutat­kozott, hogy képtelen biztosítani a januári ülés határozatainak megvalósítását, és semmiképp sem képes visszaverni a jobboldal frontális támadását. A jobboldalnak hihetetlenül rövid idő alatt sike­rült felbomlasztania a népgazdaságot. Bár felélén­kítését, dinamizmusának megújítását ígérgette, a katasztrófa szakadékénak szélére sodorta. Ezen a területen különösképpen szembetűnően megnyil­vánult tevékenységének népellenes jellege. Minden azt a célt szolgálta, hogy felszámolják a népnek a szocialista építés során elért szociális vívmányait és bevezessék a dolgozó ember érdekei fölött el­­sikló piaci szocializmust. Alexander Dubcek a jobboldal nyomásának tel’es mértékben engedett. Tévútra vezette a becsületes emberek ezreit, akik hittek neki és akiknek csaló­dást okozott. Megengedte és eljárásával elősegítette azt, hogy a pártban bomlás következzen be, hogy a párt elvesztette marxista-leninista jellegét. Ezen időszak fejlődésének objektív elemzése meg­erősíti, hogyha a legközelebbi szocialista szövetsége­seink idejében nem nyújtanak internacionalista se­gítséget nekünk, a munkásosztály és a dolgozó nép hatalma hazánkban vereséget szenved. Ennek be­láthatatlan következményei lettek volna nemcsak népünkre, hanem az európai békére nézve is, a szo­cializmus pozíciói veszélyben forogtak volna, és ez ártott volna az egész nemzetközi forradalmi mozga­lomnak. Amikor megemlékezünk január 10. évfordulójáról és a januárt követő fejlődésről, különös erővel tuda­tosítjuk a CSKP KB 1969. évi áprilisi ülésének jelentőségét és azt a szerepet, amelyet a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság leküzdése, valamint a párt és az egész társadalmunk újabb fellendítése érdekében Gustáv Husák elvtárs ját­szott. Mindenekelőtt az 6 érdeme volt, hogy a marxista-leninista erők egyesültek és a párt újból teljesíthette a munkásosztály forradalmi élcsapatá­nak a szocialista társadalom vezető erejének külde­tését, maga köré tömörítve az igazi hazafiakat és internacionalistákat, akik tudatában vannak a saját népükkel és az egész forradalmi mozgalommal szemben viselt nagy politikai felelősségüknek. Közeleg a februári győzelem 30. évfordulója. Február 30. évfordulóját merész és reális tervek­kel, világos programmal köszöntjük, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa határozott meg. E program megvalósításával teljesítjük az előző nemzedékek forradalmi hagyatékát. Ez a hagyaték szorosan összefüggő két feladatot foglal magába: a szocia­lizmus értékei alkotó munkával történő fejlesztésé­nek és megsokszorozásának a kötelességét is, azt, hogy szemünk fényeként oltalmazzuk a szocialista forradalom és a szocialista országépítés vívmányait. Ne feledkezzünk meg a kötelességeink egyikéről sem, ne feledkezzünk meg múltunkról, a szocialista jelenünkért vívott bonyolult és nagy harcok törté­netéről sem, amelyek során pártunk, népünk óriási tapasztalatokat gyűjtött. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom